A szőrtüszőgyulladás tünetei A szőrtüszőgyulladás tipikus jele az, hogy a szőrtüszők helyén vörös, viszkető és égő duzzanatok jelentkeznek, közepükben gyakran sárgás-genny gyűlik össze. A panasz testszerte bárhol jelentkezhet, de főleg azokon a területeken alakul ki, ahol összefekvők a bőrfelületek: ilyenek például a mellek alatti vagy farpofák közötti területek, a hónaljak és a hasi redők. Ilyen tüneteket leggyakrabban gram-pozitív baktériumok okoznak, ezek a gyakoribbak. A gram-negatív baktériumok okozta szőrtüsző gyulladás előbbitől kicsit különbözik, bár az eltérést jellemzően csak az orvosok veszik észre. A szőrtüszőgyulladás diagnózisa A diagnózis felállítása klinikai vizsgálattal, a tünetek szemrevételezésével történik. Ha bármilyen kétség felmerül, az orvosok mintát is vehetnek a gyulladásból, hogy azt tenyésztésre küldjék. Ilyesmire akkor kerülhet sor, ha fölmerül annak gyanúja, hogy a gyulladás gombás eredetű. Ez a ritkábbik eset, a panaszt legtöbbször baktériumok okozzák. A szőrtüszőgyulladás kezelése A kezelés helyi fertőtlenítőszerekkel, oldatokkal, antibakteriális készítményekkel történik, ha pedig a gyulladást gomba okozza, akkor gombaellenes szerekkel.
A szörtüsző gyulladás nem csupán látványnak csúnya, de kellemetlenül fájó és égető tüneteket is okozhat. Bár a piros, gyakran gennyes foltok kialakulását könnyen meg lehet előzni, ha mégsem voltál elég szemfüles, már csak a tüneteket enyhítheted. Megelőzésképpen Megelőzheted a szőrtüszők begyulladását, ha szőrtelenítés után bőrradírt használsz. Nem feltétlen kell megvenned a bolti változatot, elég, ha durva szemű cukorral óvatosan átdörzsölöd az intim részeket, hogy az elhalt hámsejtek felszakadjanak és így el lehessen távolítani őket. Általában férfiaknak szokták javasolni, hogy borotválkozás előtt nedves törölközővel puhítsák fel a bőrüket, de te is kipróbálhatod ezt a módszert. Ha egy langyos vízbe mártott ronggyal néhány percre letakarod a szeméremdombodat, a szőrtüszők könnyebben elengedik a szőrszálakat, így kisebb lesz az esélye, hogy utána begyulladnak. Ha már megtörtént a baj Ha a megelőzés nem vált be, vagy elmaradt, akkor már csak a tüneti kezelés jöhet szóba. A teafaolaj baktériumölő hatású, ráadásul csökkenti a fájdalmat és a viszketést is csillapítja, ezt nyugodtan bevetheted a begyulladt felületen.
Mivel pihenőt ekkor sem engedélyezett magának, az ártatlan náthából tüdőgyulladás lett, amikor november 21-én nyugovóra tért, orvosa jogos aggodalommal kérdezte, mit szándékozik csinálni másnap: "Felkelek, mint máskor" – hangzott a válasz, de nem így történt. Este kilenc órakor, álmában érte a halál, 86 éves volt. Az első magyar hivatalnokok, akik értesültek Ferenc József állapotának romlásáról, a cs. és kir. kabinetiroda magyar munkatársai voltak, a távirat november 21-én, este 9 óra 45 perckor érkezett: "I. Ferenc József, Ő császári és királyi apostoli felsége ma… este 9 órakor a schönbrunni kastélyban az Úrban csendesen elszenderült". Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Wittelsbach Erzsébet, ismertebb nevén Sisi, 1837-ben született Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő lányaként. Miksa József herceg müncheni palotájában és possenhofeni nyári kastélyában nevelkedett, távol a császári udvar szigorú etikettjétől. Itt fedezte fel azokat a szenvedélyeket, amelyeket az egész családja is előszeretettel gyakorolt: a lovaglást, vadászatot és a természet szeretetét. Amikor Sisi még csak 16 éves volt, Ferenc József, Ausztria leendő császára éppen a nővérét, Ilonát készült feleségül venni. De amikor megismerte Sisit, azonnal megragadta őt a hercegnő természetessége és nonkonformizmusa, és őt választotta feleségéül. Sisi, aki akkor még kamasz volt, és hozzászokott a szabadsághoz, 1854-ben, egyik napról a másikra osztrák császárné lett. Fel kellett készülnie az uralkodó feleségének szerepére, ami rengeteg tanulást és új ismeretek elsajátítását jelentette a bonyolult és szigorú udvari szabályok területén. Fotó: Wikipédia Nonkonformista természet volt A gyönyörű császárné azonban soha nem tudott igazán alkalmazkodni a császári udvar életviteléhez, a rá nehezedő korlátozások egyre boldogtalanabbá tették, és fokozatosan eltávolodott a férjétől.
Ferenc József, mint a francia császári trón örököse? Zsófia hercegnő Ferenc József édesanyja Zsófia hercegnő, I. Miksa bajor király lánya volt, aki 19 éves korában ment férjhez (dinasztikus okokból) az utolsó német-római, s egyben első osztrák császár legkisebb fiához Ferenc Károly főherceghez. (a képen Zsófia hercegnő) Ferenc császárnak egyébiránt összesen 13 gyermeke született, s a második legnagyobb lánya, Mária Lujza volt I. Napóleon francia császár második felesége, aki az egyetlen törvényes gyermeket szülte a francia uralkodónak. Ferenc Károly és Zsófia házassága 1824. november 4-én köttetett meg Bécsben és hosszú évekig gyermektelen maradt. A beteges és szellemileg sem túlságosan komolyan vehető főherceg és a főhercegné hat teljes évig sikertelenül próbálkoztak. A feleséget többször is kezelték Bad Isch-ben és a hosszú évek alatt több vetélése is volt. Aztán 1830-ban hirtelen teherbe esett, s megszületett első fia, Ferenc József, aztán Miksa, majd Károly Lajos alig három év alatt.
Hamarosan a Netflix is piacra dob egy Sisiről és Ferenc Józsefről szóló sorozatot The Empress címmel, amelynek a forgatását 2021 nyarán kezdték el. Majd kiderül, ők hogyan oldják meg a hitelesség és a filmes szempontok összeboronálását. Szerencsére folyamatosan kerülnek elő – és jelennek meg – új, hiteles források az uralkodócsalád tagjairól, például eddig kiadatlan, korábban csak gyűjteményekben hozzáférhető iratanyagok (Rónay Jácint naplótöredékei), így egyre több dokumentum teszi lehetővé, hogy korhűbb, hiteles képet kapjunk Sisiről és a császári családról. (Borítókép: Janza Kata tárlatvezetése a Wittelsbachok – Sisi családja című kiállításon. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
A kriptát a II. világháború után feltörték és kifosztották, ezért a csontokat az 1960-as évek végén helyi lakosok az Ercsi központjában álló, 1961-ben emelt Eötvös-szoborhoz helyezték át. A kápolnát végül 2016-ban L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, akkor országgyűlési képviselő kezdeményezésére helyi közadakozásból, nyertes önkormányzati pályázatból és a katolikus egyház révén összegyűjtött források mellett, a Forster Központ koordinálásában, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával felújították, megmentve ezáltal az épületet a teljes pusztulástól. Hazánk első vallás- és közoktatásügyi minisztere, a népoktatást és a tankötelezettséget bevezető kiváló politikus, Eötvös József földi maradványait halála 150. évfordulójának évében, 2021-ben temették vissza eredeti nyughelyére november 6-án. Eötvös József halála és temetése 1871-ben A korábban már sokat betegeskedő Eötvös 1871. február 2-án váratlanul elhunyt. Mint hivatalban lévő miniszter, szinte az utolsó pillanatig dolgozott.
Egész életében egy meghatározott rendszer szerint élt, amely alapján nyáron hajnali négykor, télen pedig ötkor kelt. Mindez Sisi halála után még inkább szigorú beosztású lett. A reggeli után hivatalos ügyekkel foglalkozott, majd hét órától a felterjesztéseket intézte. Tíztől kérelmeket hallgatott meg, majd egy kis séta után délben megebédelt. Délután a kihallgatások és megbeszélések következtek, majd a postával foglalkozott. Öt órakor megvacsorázott, majd nyáron 8, télen 9 órakor nyugovóra tért. A 86 éves császár 1916 őszén megfázott, majd tüdőgyulladást kapott, de ekkor sem pihent. November 20-án már rosszullétre panaszkodott, de olyan makacs volt, hogy az orvosi kérései sem hagyott fel a szokott napirendjével. Másnap hajnalban, bár 38, 1 fokos láza volt, már fél négykor ott ült az íróasztala mellett. Ebédre már 39, 5 fokos láza volt, de dolgozott tovább. Este hétkor már alig bírta magát tartani, így ágyba fektették és elaludt. Elalvás előtt még annyit mondott, hogy honap befejezi az abbahagyott munkát " Felkelek, mint máskor ".