A Brassó-megyében található Hétlétra-szurdok kellemes családi programot kínál. Látványos szurdok, vízesések és 4 km-es canopy-pálya. Kell ennél több? A Hétlétra-szurdok (Canionul 7 Scări) a Nagykőhavas-hegységben található, Brassótól mintegy 10 km-re. A Bukarest felé vezető DN1 főútról Brassó után nem sokkal, Alsótömös (Timișu de Jos) településnél kell letérni, onnan már kevesebb mint egy kilométer a parkolóig. Hétlétra vízesés térkép 2021. Jó időben érdemes korán indulni, a kirándulóhely igen népszerű, így nem csak a közeli parkolóhelyek fogynak el hamar, hanem sorba is kell állni, és mindkét tényező igencsak be tudja árnyékolni a felhőtlennek tervezett családi szórakozást. A szurdok mindössze 160 m hosszú, de ezalatt 58 m szintkülönbséget kell leküzdeni. A Csűrkőárka (Valea Șurii de Piatră) nevű patak vájta a mészkőbe a 160 m hosszú szurdokot. Nem túl hosszú, az igaz, de igen látványos, hiszen az 58 m szintkülönbséget hét vízesés mellett kell leküzdeni. Korábban 7 létra segített ebben (innen az elnevezés), de pár évvel ezelőtti felújítások során ezt 9 kilenc létrára cserélték, melyek közül a leghosszabb eléri a 15 métert, a hasonló magasságú vízesés mellett.
Fátyol-vízesés (Tátra) – Wikipédia ATI FILM: Nagykőhavas, Hét-létra vízesés túra, Barcasági-hegyek Hétlétrás vízesés, Négyfalu Térkép 23 Best Vízesés images | Vízesés, Utazás, Természet Négyfalutól 6 km-re, Brassótól 16 km-re, a Nagykőhavas természeti ritkaságának számít a Hétlétra-vízesés, valamint a szinte 4 km hosszú kötélpálya, mely összeköti a kanyont a Malom Dombokkal. Hétfő – Vasárnap: 10:00 – 18:00 *Kedvezőtlen időjárás esetében a kanyon nem látogatható. *Nagyobb csoport esetében ajánlott az előzetes bejelentkezés. *Élménydús és biztonságos túra érdekében ajánljuk a helyi hegyi vezetőt. Beindulási pont: Malom Dombok (Dâmbul Morii). Nagykő-havas – A hétfalusi csángók bércein | Hazajáró Honismereti és Turista Egylet. (Járvány ideje alatt szünetel) A csoportos vagy családi látogatások ára előzetes egyeztetéssel történik. Gyerekeknek kedvezményes ár. See More Basa Fogadó is feeling festive. 🎉 Kedves Vendégeink! Örömmel tudatjuk, hogy a Basa Fogadó, péntektől, június 12. -étől, újra tárt kapukkal várja minden kedves ide látogatót. Program: H-V: 09:00-... 22:00 🎻 🎼 Élőzenés-est: Cs-P-Sz: 19:00-tól Asztalfoglalásért üzenetben(internet, messenger) vagy a következő telefonszámon van lehetőségük: ☎️ 0745399286 🎉 Dragi Clienți!
Az, hogy mennyit látunk a megvilágított féltekéből (milyen holdfázist látunk a Földről) független a Hold tengelyforgásától. Viszont a Hold fázisainál tartva, az érdeklődők és a nyelvészek figyelmébe ajánlok egy gyakran rosszul használt kifejezést. Amikor újhold után, kora este egy vékonyka holdsarló látszik, sokszor még népszerű írásokban is "újhold"-nak nevezik. Nos, az újhold valójában nem látszik, mert akkor a Nap a tűlünk elforduló félgömböt világítja meg. Amikor már keskeny sarlót látunk, azt az ókoriiak, de a középkori arab és héber szakirodalom újfényny-nek nevezi. BQ. 8 2014. 16:19 Értem én, hogy mi a "baj" a Hold sötét oldalával. - A szakirodalomban a Hold "sötét oldalá"-nak nevezzük azt a Hold-féltekét, amely a Naptól megvilágított földgömbbel ellentétes oldalon van. BQ. 7 Sultanus Constantinus 2014. 14:44 @LvT: @Janika: Tök igazatok van, nem fogalmaztam eléggé precízen. 6 2014. 14:37 @Sultanus Constantinus: így ilyen értelemben igaz, ugyanazt az oldalát látjuk. de azért nem áll, mivel mozog az égen.
"The far side of the Moon, previously called the "dark" side of the Moon" Az már más kérdés, hogy a tömegnek ebből az jött le, hogy a nem látható részre soha nem süt be a nap. A magyar sötét oldal, szerintem ennek a szimpla tükörfordítása. 17 Fejes László () 2014. július 17. 23:27 @LAttilaD: Vicces. :) @Janika: "Mindenki így érti és megérti. " Mi sem így értjük. Ez az első, hogy valaki ezt említi. Továbbá: a cikk forrása sem írna róla, ha ez lagalább angolszász nyelvterületen bevett terminus lenne. Lehet, hogy valamikor csak a szakemberek használták, és akkor ők értették. Ma a legtöbb ember nem érti, hanem úgy képzeli, hogy a Hold egyik oldalán sosem süt a nap... 16 2014. 23:03 15 2014. 22:29 @Fejes László (): Ez blikk cikk egy kicsit elgondolkodtatott. Lehet hogy egy tudományos tévedésnek indult, azonban úgy tűnik ez a "Hold sötét oldala" elnevezés terjedt el, "Hold túlsó oldala" értelemben. Mindenki így érti és megérti. A nyelvészek szerint - mint tudjuk - mindig úgy helyes ahogy a beszélők mondják.
Ez a jelenség holdtölte után megszűnt. További orvosi tapasztalat, hogy a tüdőgümőkóros betegek vérköpése és lázas állapota első negyed és holdtölte között a leggyakoribb. Hasonló tapasztalható más vérzéses betegségnél is. Régi kórházi tapasztalat szerint a műtétek utáni vérzés gyakorisága teliholdkor fokozódik. A floridai állami kórház sebészetén több mint ezer esetnél jegyezték fel a holdállást, és azt tapasztalták, hogy a műtétek után fellépő erős vérzések 82 százaléka akkor jelentkezett, amikor a Hold az első és a harmadik negyedben volt. Ezen a két negyeden belül pedig a gyakoriság csúcsértéke holdtöltére esett. De hát ezt már a középkori orvosok is tudták, hiszen az akkor legelterjedtebb gyógymódnak, az érvágásnak pontos – holdfázisokhoz illeszkedő – szabálya volt. Első negyedben a vérmeseknél, második negyedben a kolerikusoknál, harmadikban a flegmatikusoknál, teliholdkor a melankolikusoknál volt helyes eret vágni. Bizonyos összefüggés mutatható ki az egyes holdfázisok és a közlekedési balesetek között.
A Hold közeli oldalát holdmáriák borítják, vulkanikus bazaltból álló hatalmas síkságok. Bárhol is állsz a Földön, mindig csak a Hold egyik arcát láthatod. A másik oldala állandóan elfordul a bolygónktól, és ez a másik oldal sokkal inkább kráterekkel tarkított, mint a felénk néző. A Hold közeli oldalát holdmáriák borítják, vulkanikus bazaltból álló hatalmas síkságok, amelyek sötét foltokként jelennek meg, amikor felnézünk műholdunkra. Ennek a kétoldali megjelenésnek az oka rejtély maradt, ez a rejtély azóta is fennáll, hogy az 1960-as években az első űrszonda megkerülte a Holdat. Egy új szimuláció azonban most talán megoldotta az Apollo-korszak rejtélyét. A különböző vonásokat összerakva a számítógépes modellek azt az elképzelést támasztják alá, hogy egykor egy hatalmas holdi becsapódás lávafolyamokban hozta felszínre a Hold közeli oldalát. A különbségek nem csak a bőr mélyén jelentkeznek, mivel a Hold mindkét oldalán eltérő geológiai összetételben is megmutatkoznak. A csillagászok már régóta gyanítják, hogy a közeli oldalt egykor magmatenger borította, amely lehűlve elsimította a sziklás tájat, létrehozva a ma látható sötét foltokat.
A rossz minőségű, fekete-fehér felvétel mai szemmel inkább tűnik egy sütőben odakozmált keksznek, ám a kép elkészítése akkor a csúcstechnológia határát jelentette. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy a Luna 3 fotóját megelőzően a feltételezéseken kívül semmi támpontunk nem volt a Hold másik felére nézve. Ebben a megvilágításban pedig kifejezetten értékessé válik az egykori szovjet űrkutatási szakemberek áldozatos munkája. Miért látjuk folyton ugyanazt az oldalát a holdnak? Ahogy a fentiekben már szó esett róla: közvetlen kozmikus szomszédunk kizárólag az egyik felét fordítja a Föld felé. De miért van ez így? Hiszen a Föld forog, ráadásul a Hold minket is megkerül, így épp ésszel azt gondolhatnánk, hogy időről-időre a látképnek is változnia kéne. Miért látjuk mégis mindig ugyanazt a tájat az égitesten? Csak nem igaza volna a laposföld-hívőknek? Sutba dobhatjuk a heliocentrikus világképet? Erről szó sincs. A válasz egy egyszerű fizikai hatásban rejlik. A Hold Föld körüli keringésének periódusa és tengelyforgási ideje – egyébként teljesen véletlenül – éppen megegyezik.
-én született Vasszilvágyon, ahol gyermekkorát és általános iskolai éveit töltötte. Az egész életét meghatározó szép élményeit, a vasi táj, a szülőföld és a szülők szeretetét számtalan vers és kötet őrzi. Családi hagyományként a műszaki pályát választotta, ám szépirodalmi tevékenységét is tovább folytatta. A szombathelyi gépipari technikum elvégzése és a katonai szolgálat után a dunaújvárosi műszaki főiskolán (acélszerkezet-tervező) illetve a budapesti műszaki egyetem nappali szakán (mérnök-tanár) szerzett diplomát. Később ugyanitt közoktatás vezetői (1996), illetve a veszprémi egyetemen minőségügyi szakmérnöki (2001) oklevelet kapott. Nős, felesége Kusler Erzsébet, akivel együtt járt főiskolára, egyetemre, szintén műszaki ember. Gyermekei: Csaba (1974) és Zoltán (1976) foglalkozásuk mellett aktív sportemberek. Az egyetem elvégzése után egy évet tanított Zalaegerszegen az építőipari szakközépiskolában, majd Körmenden lett tanársegéd a főiskolán. 1975-ben került a szombathelyi Savaria Szakközépiskolába.