A projektek DJP céljaihoz való illeszkedését a Digitális Jólét Nonprofit Kft. előminősítés keretében, ágazati digitalizációs szakértők bevonásával ellenőrzi az innovatív tartalom, a megvalósíthatóság és a finanszírozhatóság szempontjait mérlegelve. A DJP illeszkedésről a Digitális Jólét Nonprofit Kft. tanúsítványt állít ki, amelynek megléte a tőkebefektetés igénybevételének feltétele. A Digitális Jólét Tőkeprogram keretében akár több tucat hazai vállalkozás digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektje juthat kockázati tőkebefektetéshez, segítve az érintett vállalkozások eredményes bekapcsolódását a digitális ökoszisztémába. A tőkeprogramról bővebb információ a, illetve az oldalon érhető el. További kérdéseire választ kaphat, ha átnézi a Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteményét. Digitális PR - online megoldások a gyakorlatban. by Andras Szell. A fejlesztés a Modern Vállalkozások Programja (GINOP-3. 2. 1-15-00001) keretében valósul meg.
A Digitális Jólét Tőkeprogram legalább 10 és legfeljebb 500 millió forint összegű tőkebefektetéssel támogatja a hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások, illetve startupok digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektjeit. Digitális jlt nonprofit kft portal. A konvergencia régióban (azaz a közép-magyarországi régión kívül) működő vállalkozások már egy egyszerű regisztrációt követően igényelhetik a tőkebefektetést. A Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. Az innovatív, a vállalkozások versenyképességét erősítő digitális fejlesztések támogatása önmagán túlmutató jelentőségű, mert hozzájárul az adott cég exportképességének növeléséhez; a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez; az érintett ágazat technológiai fejlettségi szintjének emeléséhez; a nemzetgazdasági szintű versenyképesség erősítéséhez is. A Digitális Jólét Pénzügyi Program (DJPP) részeként igénybe vehető Digitális Jólét Tőkeprogram célja, hogy a magas növekedési potenciállal rendelkező, érettségüket tekintve induló (pre-seed, vagy seed), start-up és érettebb fázisban lévő vállalkozások, infokommunikációs vagy új digitális megoldásokat megvalósító, a Digitális Jólét Program (DJP) stratégiai célkitűzéseihez illeszkedő digitális fejlesztéseit, termékeit, vagy szolgáltatásait támogassa.
en hu Mérők Mérője Hírek Kiadványaink DJP ajánlások Rólunk Rendezvények IOI2023 Rendezvények Március 18 09:30 - 16:30 Selye Digitális Nap Tovább 24 09:00 25 14:30 Erdélyi Magyar Digitális Napok 23 Digitális Vidék konferencia Február 28 13:00 Kortalanul a digitális térben – a digitalizáció lehetőségei az idős generáció számára Január Mesterséges Intelligencia és Technológiai Kiállítás 13 15 22. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás December 10 Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás 03 18:00 Digitális Comenius Summit nemzetközi konferencia November 30 10:00 15:30 Digitális Munkaerő Műhely 2021 11 DigitalTesi SUMMIT nemzetközi workshop Október 12 Az aktív hitélet támogatása digitális eszközökkel konferencia - Carlo Acutis tiszteletére Tovább Carlo Acutis tiszteletére 07 08 Gyermek és ifjúsági jogok, lehetőségek és jóllét a digitális korban konferencia Szeptember 21 22 16:00 Civitas Sapiens '21 Okos Város konferencia + V4 Summit Június 11:45 DigitalTesiLive!
Pályázatmenedzsment a megfelelő beszállítók megtalálására, az egyedi igények szerinti szoftver eszközök fejlesztése, a megfelelő IT megoldások és tervezési technológiák megtalálása. Több szempontú termeléstervezés és -ütemezés, szaktanácsadás, eseményorientált szimulációs modellezés, egyedi döntéstámogató szoftverek fejlesztése. Konzultációs feladatok, mikro-fejlesztések és workshopok a reaktív programozás területén, illetve specifikusan RxJava és kapcsolódó könyvtárakkal/technológiákkal kapcsolatban. Digitális Jólét Program, elsőként Kalocsán – Okos padokat és elektromos autó töltőt adtak át a Kubikus parkban - KALOhírek. Okostelefonokon vagy tableteken futó, offline alkalmazások, amelyek a mai kornak és trendeknek az élet sokféle területén képes megfelelni. Egyedi és generikus multimédia tananyagok fejlesztése, azok helyszíni telepítése és konfigurálása. A szolgáltatás olyan komplex tanácsadói tevékenységet foglal magában, amely végigkíséri a felhő infrastruktúra létrehozásának minden lépését a kezdeti koncepció felvázolásától a megépített infrastruktúra beüzemeléséig és használatának valamint üzemeltetésének oktatásáig.
A DJP-t mintegy száz szakértő segítségével készült el, széleskörű szakmai és társadalmi vitája a következő két-három hónapban […]
Az adót és a késedelmi pótlékot az említett napot követő első társasági adóbevallásban kell bevallani. A fejlesztési tartalék a következők kivételével bármely beruházásra – új eszközre és használt eszközre egyaránt – felhasználható a beruházás elszámolásának adóévében. Nem használható fel a fejlesztési tartalék - a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott eszköz alapján elszámolt beruházásra, - a térítés nélkül átvett eszköz címen elszámolt beruházásra, - az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (például földterületre, telekre, olyan eszközre, amelynek nem csökken az értéke). Elszámolható azonban a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény beruházásra, bár ezek értéke jellemzően nő a használati idő alatt. Lényeges, hogy a több év alatt megvalósított beruházás aktiválásának adóévében, tehát csak az ezen adóévben elszámolt beruházási értékre használható fel a fejlesztési tartalék.
A fejlesztési tartalék törvény szerinti elszámolásának feltételei A többször módosított társasági adóról és osztalékadóról szól 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao törvény) 7. § (1) bekezdés f) pontja értelemében év végén, a társasági adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkentő jogcímeként lehet figyelembe venni az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, kimutatott összegét, azonban az nem haladhatja meg a tárgyévi adózás előtti eredmény 50%-át (2007-ig 25%-át), de maximum 500 millió forintot. Ha tehát az adózó az adóévben eredménytartalékból fejlesztési céllal, jövőbeni beruházásának megvalósításához tartalékot képez, és az erre fordított összeget az eredménytartalékból átvezeti a lekötött tartalékba, akkor a képzés évében ezzel az összeggel csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt. Fontos tehát, hogy az adóév utolsó napjára készített beszámolóban az összeg a lekötött tartalékban legyen kimutatva. A fejlesztési tartalék adóalap kedvezményként történő érvényesítése így két lépésben történhet: 1. az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni (számviteli elszámolása), 2. a számvitelben elszámolt lekötött tartalék összegével (de maximum a Tao törvényben foglalt mértékkel) csökkentheti az adózás előtti eredményt (társasági adóalap elszámolása).
Fejlesztési tartalék felhasználása A Tao törvény 7. § (15) bekezdése értelmében a tárgyévi adóalap csökkentéseként figyelembevett fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét következő négy adóévben kell az adóalanynak beruházásra felhasználnia. Mivel az adótörvény nem definiálja a beruházás fogalmát, így az alapelvek alapján a Számviteli törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. A Számviteli törvény értelmében beruházásnak minősül: mindaz a tevékenység, amely új tárgyi eszköz megszerzéséhez, illetve meglévő tárgyi eszköz bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához hozzákapcsolható. Beruházással kapcsolatos tevékenységek így a bővítés, rendeltetés megváltoztatás, átalakítás, élettartamának növekedését eredményező tevékenység és a felújítás. A karbantartás viszont az eszköz rendeltetésszerű, zavartalan működését szolgálja, így az nem minősül beruházásnak. A fejlesztési tartalék feloldásához nem feltétel, hogy a beruházást az adózó saját tulajdonán végezze, ennek következtében a bérelt ingatlanon végzett beruházás is, és a használt eszközön végzett beruházás is kedvezményezett.
Ha az eszköz beruházásának az értéke nagyobb, mint a fejlesztési tartalék, úgy az adott eszközre felszabadított lekötés összegével csökkentett számított nyilvántartási érték értékcsökkenési leírására az általános szabály vonatkozik, azaz az értékcsökkenést a bekerülési értékre kell számításba venni, azonban azt csak a fennmaradó összegre lehet nulláig leírni. Abban az esetben viszont, ha a fejlesztési tartalék összege megegyezik a beruházás értékével, úgy az eszköz számított nyilvántartási értéke nulla lesz, tehát arra az eszközre a Tao törvény szerint értékcsökkenést már nem lehet érvényesíteni. (A fejlesztési tartalék tehát nem más, " mint az adóalapnál egy jövőbeni beruházás elszámolása a jelenben". ) A fejlesztési tartalék beruházásra történő feloldása csak az eszköznek az adótörvény szerinti értékcsökkenését befolyásolja, a számvitelben történőt nem, így ott továbbra is a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték után kell a számviteli politikában meghatározottak szerint elszámolni.
Továbbra is érvényben marad azonban az adóévenkénti 10 milliárd forintos korlátozás. Így az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint. Az új szabályt első alkalommal a 171/2020. rendelet hatálybalépésének napját, azaz 2020. május 1-jét magában foglaló adóévre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2020. május 1-jét magában foglaló adóévben - az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, - az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, - de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és - legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkenti a társasági adó alapját e jogcímen. Vagyis azoknak a vállalkozásoknak a kivételével, ahol az adózás előtti nyereség túllépi a 10 milliárd forintot, a teljes adózás előtti nyereség összege tehető fejlesztési tartalékba, nullára csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót.