A portál kiemeli, hogy a Magyar Telekom az előfizetők részére júliusban kiküldött számlalevelében jelezte, hogy számos, elsősorban régebbi díjcsomagot és opciót érintően megemeli előfizetési és igénybe vételi díjait szeptember 1-től. A hwsw kiemelte, hogy a szolgáltató korábban soha nem nyúlt hozzá a régebbi konstrukciók díjazásához, így előfordulhatott, hogy az ügyfelek hosszú éveken keresztül változatlan havidíj mellett használhattak egy-egy szolgáltatást, hacsak időközben nem szerződtek át újabb díjcsomagra például egy felajánlott készülékvásárlási kedvezményért cserébe. A szeptember elsején esedékes díjkorrekciók elsősorban a 2017-től 2020-ig értékesített, már lezárt lakossági mobiltelefon, mobilinternet, vezetékes internet, vezetékes telefon és tévészolgáltatásokat érinti, mértékük pedig többnyire nem éri el a 10%-ot – írták. A Magyar Telekom a portálnak jelezte, a változás ügyfeleik egy részét érinti csak, akik jellemzően régi, kevésbé korszerű díjcsomagokra fizetnek még mindig elő.
Király István, a Magyar Telekom marketing vezérigazgató-helyettese a barcelonai Mobile World Congressen magyar újságíróknak elmondta, hogy cége eljárást kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatalnál az ügyben. Mindenki a legjobb A feljelentést még korábban megtette a Telekom, miután a Vodafone a saját maga által megrendelt, de elvben független szakértő által végzett kutatásra támaszkodva azt kezdte kommunikálni hirdetéseiben, hogy Magyarország leggyorsabb 3G-hálózatát tudhatja magáénak. Az NMHH részére a Mátrix nevű magyar cég által készített felmérésből viszont a T-Mobile került ki győztesen, a magenta szolgáltató ezekre az eredményekre hivatkozva állítja, ő a leggyorsabb. A hálózat átviteli sebességét először a Vodafone mérette meg megbízásos szerződés alapján egy külföldi céggel, a P3 Communications GmbH-val. A telefonok nagy része ugyanis bejövő vagy kimenő híváskor visszavált a 2G-alapú hálózatra, és mivel nem tudják párhuzamosan fenntartani a 2G és 4G adatkapcsolatot, ezért a hívás ideje alatt gyakorlatilag megszűnik a készülék összeköttetése az internettel, vagy minimálisra csökken a rendelkezésre álló sávszélesség.
tegnap 18:49 A Telekomnál szeptembertől áremelés várható / Fotó: Northfoto A Telekom sem marad ki az egész távközlést sújtó díjemelési, árkorrekciós hullámból, szeptember 1-jétől díjat emelnek. Mutatjuk a részleteket. Most már gyakorlatilag kijelenthető, hogy nincs olyan ember Magyarországon, akinek előbb-utóbb ne drágulna a távközlési szolgáltatások igénybe vétele. A legnagyobb piaci szereplőnek számító Magyar Telekom ugyanis bejelentette, hogy szeptembertől árat emelnek, illetve egy új, inflációs árkorrekciót is bevezetnek. ( A legfrissebb hírek itt) A szeptember elsején esedékes díjkorrekciók elsősorban a 2017-től 2020-ig értékesített, már lezárt lakossági mobiltelefon, mobilinternet, vezetékes internet, vezetékes telefon és tévészolgáltatásokat érintik, a mértékük pedig többnyire nem éri el a 10%-ot. A szolgáltató júliusban postai úton értesíti az ügyfeleket a módosításokról. Ez a Telekom részéről nem mindennapi húzás, hiszen korábban soha nem nyúltak hozzá a régebbi díjcsomaghoz, az ügyfelek eddig bátran élvezhették a változatlan díjú csomagokat.
Ezt az időszakot a mainál sokkal hűvösebb és csapadékosabb klíma jellemezte, így a csapadékvíz összefolyásával, mintegy 22 000 évvel ezelőtt kialakult a Balaton. Kezdetben a Balaton vízállása mintegy 12 m-rel volt magasabb, mint ma, a magas vízállást a Sió vezette le. Mintegy 12 000 évvel ezelőtt a vízszintet a felmelegedő, csapadékszegényebb klíma csökkentette, s az átmeneti kőkor idején, csaknem ki is száradt a Balaton. Kb. 7000 évvel ezelőtt azonban újból csapadékos lett a klíma, s ekkor a tómedence újból feltöltődött vízzel. A Balaton felszínét évente több mint 2000 órán át süti a nap, s mivel mélysége alig több mint 3 m, ezért hőmérséklete nyár közepén gyakran eléri a 24─27 °C-ot is. Strandolni vágyók paradicsoma, kedvelt kirándulóhely, de emellett többféle sportolási lehetőséget és számos kulturális programot kínál, valamint a helyi ételkülönlegességek gasztronómiai élményt nyújtanak. A Balaton körüli természeti értékek a Balatoni Nemzeti Park felügyelete alatt állnak, népszerű kirándulási célpont a Tihanyi-félsziget, a Káli-medence, Badacsony, a Keszthelyi-hegység, a Kis-Balaton, a Kápolnapusztán található Bivalyrezervátum, a Tapolcai Tavasbarlang és a Keszthelyi Kastélypark.
A Balaton Magyarország és egyben Közép-Európa legnagyobb tava. Hossza 77 km, szélessége 3–11 km között váltakozik, de a Tihanyi-szorosban csak 1, 5 km. Átlagos vízmélysége 3–4 m; a Tihanyi-szorosban ("Tihanyi-kút") a 11–11, 5 m-t is eléri. Felszíne, amit a siófoki zsilip szintje szabályoz, 596 km 2. Közvetlen vízgyűjtőterülete 2552 km 2, amihez még a betorkolló Zala 2622 km 2 -es vízgyűjtője csatlakozik. A tó mai formájában – ahogy arról az előző részekben már beszámoltunk – a pleisztocén végén-holocén elején, a Bakony déli előterében, több kis sekély medence összekapcsolódásával alakult ki. Környékének földtörténeti múltját és természeti viszonyait a Magyar Földrajzi Társaság keretében, id. Lóczy Lajos által 1891-től szervezett és vezetett tudományos kutatások tették ismertté. Kialakulása óta a Balaton felszíne a beletorkolló vízfolyások feltöltő munkája következtében jelentősen csökkent. A legintenzívebb feltöltést természetesen a Zala végzi a tó délnyugati részén. A tó medrét ma 6–10 m vastag iszapos üledék, részben folyóvízi hordalék béleli ki.
Hazánkban a Velencei-hegységben található. A változatos Dunántúli-középhegység A hegységben azonban találunk vulkanikus eredetű vidékeket is. Ezek formakincse és kőzetanyaga változatos. Van óidőben létrejött, gránitból álló hegység, de fiatalabb andezit és bazaltvulkánok is fellelhető. A Dunántúli-középhegység tájai A Dunántúli-középhegység több vidéket foglal magába. Nyugati részén a Bakony található, amely több hegységre osztható: legdélebbi tagja a Keszthelyi-hegység, a Balaton vonalát a Balaton-felvidék kíséri. A Bakony központi részétől keletre a Dunántúli-hegység következő tagja, a Vértes, melyet a Móri-árok választja el a Bakonytól. A Vértestől keletre, a Tatai-árok túloldalán a Dunazug-hegység húzódik, melynek szintén több tagja van: a Gerecse, a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység. A Vértes déli lábánál emelkedik a Velencei-hegység, amelyik az összes többi hegységtől különbözik. Bazaltvulkánosság következtében kialakult érdekes, lapos tetejű, meredek oldalú hegyek, melyek az eredeti felszín magasságáról tanúskodnak.