A több száz évig megmaradó szén-dioxid mai koncentrációja 50 százalékkal magasabb, mint 1800-ban, és a Föld felszíni átlaghőmérséklete máris 1, 1 Celsius-fokot emelkedett. Ez pedig elég ahhoz, hogy a tengerszintet végül közel két méterrel megemelje akár két évszázad, akár 10 évszázad alatt – figyelmeztetett Strauss. A párizsi megállapodásban rögzített 1, 5 Celsius-fokos felmelegedési határérték, amelyet az országok a jövő hónapban Glasgowban megrendezésre kerülő COP26 klímacsúcson próbálnak majd betartatni, hosszútávon közel háromméteres tengerszintemelkedést jelent. Hacsak a szakemberek ki nem találják, hogyan lehet gyorsan és nagy mennyiségben szén-dioxidot eltávolítani a légkörből, a tanulmány szerint a tengerszint ilyen mértékű emelkedésében már csak az a kérdés, hogy mikor következik be. Strauss szerint azonban nagy különbség van egy 1, 5 Celsius fokos, a környezetszennyezést jelentősen csökkentő világ és egy 3-4 Celsius fokkal melegebb világ között. Látványos grafikán az éghajlat változása | Föld Napja Alapítvány. "Glasgow-ban és az évtized hátralévő részében lehetőségünk van arra, hogy segítsünk vagy eláruljuk a következő száz generációt" – hangsúlyozta.
A Föld története során voltak a jelenleginél lényegesen hidegebb időszakok, amelyeket jégkorszaknak nevezünk és lényegesen melegebbek is. A Föld jelenlegi éghajlata sok területen lehetővé teszi az élet virágzását. Az időjárás a légkör fizikai jellemzőinek, folyamatainak pillanatnyi állapota egy adott helyen, és egy adott, rövidebb időszakban. Az időjárást alakító elemek: a napsugárzás, a hőmérséklet, a vízgőztartalom, a felhőzet, a csapadék, a légnyomás és a szél. Ezek állapotának szüntelen változásában azonban hosszabb távon bizonyos szabályszerűségek figyelhetők meg, amelyek alapján megállapítható, hogy milyen egy adott terület átlagos időjárása, más szóval éghajlata. Az átlaghőmérséklet emelkedése A felmelegedés oka a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. A globális felmelegedés létezését a kutatók egy része vitatja, többségük azonban ma már elismeri, hogy nem csak átmeneti ingadozásról van szó. Ha a globális felmelegedés folytatódik, akkor a sarki jég egy része elolvad, ami az óceánok vízszintjének emelkedéséhez vezet.
Emiatt a jövőben is lehet tavaszi hóviharokra számítani. Melyik lesz a legbiztonságosabb hely, amikor felperzseli a világot a klímakatasztrófa? A kérdésre, amely egyre aktuálisabbnak tűnik, a talán a szakértőknek sincs igazán jó válasza, de akad köztük pár elgondolkodtató.
Mi az a skarlát? A skarlát láz vagy másnéven scarlatina, egy olyan fertőzés amely a strep-torokban szenvedő embereknél alakulhat ki. A skarlát tünetei között megjelenhet az erős, vörös bőrkiütések, magas láz és a torokfájás is. A skarlát elsősorban az 5-15 év közötti gyermekeket érinti. Korábban súlyos gyermekbetegség volt, de manapság sokkal kevésbé veszélyes, mivel a betegség korai szakaszában alkalmazott antibiotikum-kezelések elősegíthetik a gyorsabb felépülést és csökkenhetik a tünetek súlyosságát. A skarlát legfőbb tünete: strep torokkiütés A bőrkiütés a skarlát leggyakoribb jele, ami előfordulhat felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt. Általában a tünetek piros, foltos kiütésként jelentkeznek, amelyeknek a felülete finoman érdesség válik (hasonló lesz mint a csiszolópapír). A kiütések általában 2-3 nappal azelőtt kezdődnek, hogy az érintettek betegnek éreznék magukat. A kiütések általában a nyakon, ágyékban és hónaljban kezdődnek, ezután pedig átterjednek a test további részeire.
Ezek a szövődmények ma már ritkák. Továbbá egyes jelek arra mutatnak, hogy a streptococcus-fertőzés neuropszichiátriai megbetegedéseket eredményezhet (PANDAS), például Tourette-szindrómát, vagy kényszerbetegséget. [3] Ha a kórokozók a vérerekbe kerülnek, akkor toxikus sokk is kialakulhat. [ forrás? ] A beteg környezetében tartózkodóknak fokozottan kell figyelniük minden nyílt sebet, és minden gomba által fertőzött bőrfelületet, mivel a bőralját és az izmokat is fertőzés fenyegeti. Kezelése Szerkesztés A skarlát jól reagál a penicillinre. A beteget penicillinérzékenysége esetén makrolidokkal kezelik. Kezelés nélkül gyakrabban lépnek fel szövődmények, ezért az antibiotikum-terápiát legalább tíz napig folytatni kell. Emellett tüneti kezelést is végeznek, úgymint láz- és fájdalomcsillapítást, és a nyelés könnyítését gargalizálással. Fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. A kezelés idejére a beteget el kell különíteni. A skarlát ellen nincs védőoltás. [4] Habár a népességnek csak 30-40%-a kapja el a skarlátot, sokan más streptococcusos többszöri fertőzés által nyernek immunitást.
A betegséget az ÁNTSZ -nek be kell jelenteni. Története Szerkesztés Az antibiotikumok használata előtt a skarlát veszedelmes fertőző betegség volt. A 9. században hurcolták be Európába. Először a palermói Ingrassia írta le 1556-ban Rossania néven, majd Jean Coyttard 1578-ban. Thomas Sydenham határolta el az ártalmatlan formát. [1] A betegség a költészetben is megjelent: Friedrich Rückert 1830 körül verseket írt két gyermeke haláláról. A skarlát visszatérőben, különösen Kelet-Európában, de 2009-ben Nagy-Britanniából is jelentettek járványt. A megbetegedések száma meghaladta az elmúlt 20 évben tapasztaltat. A súlyosabb változat sok halálesettel járt. [2] Kórokozója Szerkesztés A skarlát kórokozói a Lancefield-csoport A-hoz tartozó streptococcusok (főként a Streptococcus pyogenes). [ forrás? ] A toxin termeléséért bakteriofágok a felelősek; enélkül mandulagyulladás az eredmény. [ forrás? ] A bakteriofágnak sok szerotípusa van, ezért a skarlát többször is elkapható. Cseppfertőzéssel és érintkezéssel terjed szájon és garaton át.
A hónaljban, könyökben és térdben megtalálható bőrredők szintén mélyebb vörösre váltanak, mint a környező bőr. A kiütések megszűnése után körülbelül 1 hét múlva az ujjak és lábujjhegyek végén, valamint az ágyékben megtalálható bőr is lehámozódhat. 1. kép – A skarlát tünetei között akár a kipirult arc is megjelenhet A skarlát tünetei között megjelenhet még: vörös ráncok a hónalj, térd és könyök területein kipirult arc epernyelv (fehér nyelv, piros pöttyökkel a felszínén) láz hidegrázás fejfájás duzzadt mandulák hányinger és hányás hasi fájdalmak duzzadt mirigyek a nyak mentén sápadt bőr az ajkak körül A skarlát tüneteinek kialakulása A skarlátot az A csoportba tartozó Streptococcus vagy Streptococcus pyogenes baktériumok okozzák, amelyek olyan baktériumok, amelyek előfordulhatnak a száj és az orr járataiban. A skarlát diagnosztizálása A tünetek diagnózisa minden esetben fizikai vizsgálattal kezdődik. Orvosa megvizsgálja a tipikus skarlát tünetek jelenlétét, ellenőrzi torkát, nyelvét és mandulájának állapotát.
Mutassa be magát közvetlenül a fertőző kórház őrszobájába a következő helyzetekben: amikor a súlyosbodás jelei jelentkeznek - magas láz, kitartás, hányás, intenzív fejfájás, a kiütés hatalmas kiterjedése, az általános állapot megváltozása (gyors súlyosbodás, erősen megváltozott általános állapot). A skarlát kialakulása Inkubálás (periódus a fertőző érintkezéstől a betegség tüneteiig): 2 - 4 nap. Fertőzőség (időtartam, amelyben más embereket megbetegíthetünk): mindaddig, amíg az A csoport hemolitikus béta streptococcus az orrban, a garatban van. A skarlát kialakulása megfelelő kezelés mellett kedvező. Fokozott figyelem a magas kockázatú kategóriák esetében: nagyon fiatal gyermekeknél, terhes nőknél, idős betegeknél, immunhiányos (kortikoszteroid kezelések, rákos megbetegedések, posztoperatív, lábadozás stb. ). A skarlát szövődményei szövődmények Kilátás: - szív (bakteriális endocarditis) - ízületek (akut rheumatoid arthritis) - a vesék (glomerulus - akut poszt-streptococcus nephritis) Mérgező: ízületi gyulladás (ízületi gyulladás), vesegyulladás (vese nefron gyulladása) toxikus szívizomgyulladás ( a szívizom gyulladása) mérgező, hepatitis ( májgyulladás) mérgező.