Rakacai-víztározó Aki elutazik a Bódva völgyébe nem engedheti meg magának, hogy el ne látogasson hazánk legnagyobb mesterséges víztárolójához, mely a Rakaca patak vizét duzzasztja fel. A tó a horgászok paradicsoma a nagy fogások mellett a nyugodt környezet és a gyönyörűséges táj miatt. A festőien szép tájat a Cserehát övezi. 190 ha területű, átlagmélysége 2, 5-3 m. Több kisebb-nagyobb hegyi patak táplálja. Jellemző halai a ponty, amúr, süllő, csuka, dévérkeszeg, karikeszeg, domolykó. Észak-Magyarország legkedveltebb és leglátogatottabb horgászhelye, a halbőség, a fajtaválaszték és nem utolsósorban a hal íze miatt. Rólunk – Völgy-tó Vendégház. A tározón lehetőség van evezésre, és kijelölt fürdőhely is várja az ide látogatókat. A víztározó és környéke, gyönyörű környezetben jelentős üdülőhellyé fejlődött. A vízi sportot és a horgászatot kedvelők találhatnak itt kikapcsolódásra lehetőséget. Hírek Események Programajánló Élmények Nincsenek hírek ebben a kategóriában
A környék állat- és növényvilága rendkívül gazdag, a kristálytiszta víztározó és a Rakaca-patak rovar- és halgazdagsága páratlan, de a környező hegységek erdőségei is tovább növelik a fajok sokszínűségét. A cikk az ajánló után folytatódik A víztározó közelében fekvő Szalonna és a tótól délre fekvő Meszes is tele van látnivalóval. Szalonna kihagyhatatlan nevezetessége a református templomként működő rotunda, melynek belsejében még 13. századi freskók és 15. századi falfestmények is megcsodálhatók. Rakacai-víztározó. A templom mellett fa harangláb áll, de a falu általános iskolája sem mindennapi: a 19. századi Bónis-Gedeon kastélyban kapott helyet. Ugyancsak említésre méltó a faluhoz tartozó Szár-hegyi-víznyelőbarlang is, amely az Aggteleki-karszttal együtt világörökségi védelmet élvez. Túrák a Rakaca-víztározó közelében Túralehetőség bőven adott a környéken: a tótól északra, Bódvarákó és Tornabarakony között húzódik végig az Országos Kéktúra útvonala, Rakacaszendről közvetlenül a víztározóhoz vezet a kék kereszt, de Szalonna felől a piros turistaúton is elérhető.
ONLINECAMERA Bt. © Minden jog fenntartva A honlap tartalmának egésze vagy részeinek másolása, bármilyen saját eszközre lementése a domain tulajdonosának külön írásos engedélye nélkül tilos!
Nevét - egyesek szerint - a rekettyéből vette. Ahogy most, régebben is sok fűzfa (rekettyefa) volt a partján. Mások a rákkal hozzák összefüggésbe, feltételezve, hogy esetleg a szláv eredetű rakovica (rákos - tudniillik a sok ráktól) szó lehet a névadó. A Csereháton eredő Rakaca patak felduzzasztásával létrejött hazánk egyik legészakibb fekvésű, négyfelületű állóvize. A patak állandó, bő vizű vízhozama még kánikulában sem engedi apadásnak indulni a tavat. Friss, tiszta vize kimondottan jó hatással van a vízi élővilágra, hiszen itt még soha nem láttak halpusztulást, és soha nem tapasztaltak más, hasonló problémákat. A víz minőségére jó bizonyíték az itteni süllő populáció is. Növényzet: keményfa, erdő, gyep, nádas. Megközelíthetőség 26 sz. Rakaca látnivalók. főúton Miskolcról Sajószentpéterre, majd a városba érve jobbra a 27 sz. főútra kanyarodva Szendrőn át Szalonnára, ahol jobbra (Rákóczi- és Petőfi utca) kanyarodva érjük el a tározót. Váltás nagyobb térképre Cím Helyszín Rakaca (Környéke) Település Foglaltsági táblázat Nincs foglaltsági tábla kitöltve.
Ilyen igék például: zúgjon, pattog, röpköd, ont, nyihognak, ledűl. Szondi katonai nagyságát jobban érzékelteti, hogy felkiáltó mondatokat is használ, ettől hevesebb, nyugtalanabb, feszültebb lesz a mű hangulata. Utolsó versszakban elátkozza azt, aki megölte Szondit, s áttételesen érezhetjük Petőfi gyilkosának az elátkozását is. Felszólító igéket használ, egy felkiáltó mondattal fejezi be a balladát és tulajdonképpen nem is tekinthetjük befejezettnek a művet, mert a feszült hangulat nem szűnik meg, nem talál egy nyugvó partot a két fiú. A török igen alattomos. Arany jános élete tétel. A két apródot türelmesen hívogatja, ígér neki fűt-fát. Ahogyan fogy a török türelme, hangja mérgesebb lesz, sőt mondanivalója is megváltozik. Már nem csábít, hanem veszélyt, haragot sejtet. Nem fügét, déligyümölcsöt, de börtönt ígér a két apródnak a török, ha nem fogadják el Ali kegyelmét és hálával nem fejezik ki azt. Ők azonban megdönthetetlenek, még a halál gondolatától sem ijednek meg. A török hangja már oktató, figyelmeztető formát ölt.
Keletkezése A Toldi 1846-ban keletkezett, a Kisfaludy Társaság pályázatára küldte el Arany. A kiírás szerinti "népies beszélynek" formájában és szellemében is népiesnek kellett lennie. A téma szerepelt a kiírásban, a javaslatok (pl. Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz) közül Arany Toldi Miklós történetét dolgozta fel Ilosvai Selymes Péter históriája és a nagyszalontai néphagyomány alapján. Műfaj Műfaja többféleképpen is meghatározható: népi eposz, eposz formájú idill (Németh G. Arany János lírája az 1850-es években - Érettségid.hu. Béla), illetve hosszabb elbeszélő költemény. A mű előzményeként Petőfi Sándor János vitéz e említhető, de amíg ott mesei, Aranynál történelmi a háttér. Ennek ellenére érzékelhetőek a népmesei hatások, mesemotívumok is, például a kisemmizett fiú vétke és a próbatétel utáni felemelkedése, a farkaskaland. Szemléletmód Arany olyan történelmi kort választott, amelynek problémái saját korában is visszaköszöntek. Hősében a feladat, az akarat és a végrehajtáshoz szükséges erő egyesül. A "pórsuhanc" "népfi" így válhat idealizált alakká, nemzeti hőssé, így reprezentálhatja a magyar sors és a magyar jellem útját.
A romantika korának nemzeti karaktert kívánó elvárásai így testesülnek meg Toldi személyében. Gyulai Pál a nép nemzetté válásának példáját látta Toldi Miklósban. Toldi ugyan nemesi származású, de életkörülményei paraszti sorban tartják. Ebből a helyzetből emelkedik ki és válik a királyi udvar ünnepelt alakjává, nemzeti hőssé, aki megmenti a magyar becsületet (a cseh bajnok legyőzésével), fátylat borítva ezzel korábbi bűnére (testvérbátyja szolgájának meggyilkolása). Értékközvetítés A lovagkor próbatételek alapján megnemesedő hősével Arany lényegében nemzetébresztő feladatot látott el saját korában. Olyan értékeket (erő, gyöngédség, szeretet, igazságérzet) is közvetít, amelyek nemcsak a lovagkor megkívánt értékei voltak, hanem a XIX. században is annak számítanak, illetve egyetemes érvényűek. A Toldi egységes világképét az optimizmus határozza meg. Arany János - Érettségid.hu. A vágyott valóság és a tényleges valóság egybeesése az ún. aktív romantika eszményét elégíti ki. Majd csak a Toldi estéjé nek rezignált világa szembesül a vágyak és a valóság ellentétével.