1% Erős vár a mi Istenünk! Evangélikus Egyház technikai száma: 0035 Kápolna Színpad Alapítvány adószáma: 18013746-1-42 Gyülekezetünk a főváros X. kerületében, Budapest földrajzi középpontján található. A Liget tértől két percnyire, Kápolna utcai templomunkban a gyülekezeti központunkban tartjuk alkalmainkat. Kőbányai templomunk könnyen megközelíthető az Örs vezér teréről a 3-as vagy 62-es és 62A villamossal, valamint a Deák térről a 9-es busszal, a Blaha Lujza térről 28-as és 62-es villamossal és a Puskás Ferenc Stadiontól 95-ös és 195-ös busszal. Honlapunkon ismertetjük egyházközségünk történetét, ezen kívül közösségünk rendszeres alkalmairól, gyülekezeti életünk legfontosabb aktualitásairól is ejtünk néhány szót. Bepillantást engedünk gyülekezeti hírlevelünk, a Kőbányai Harangszó legérdekesebb írásaiba, ezen kívül bemutatjuk testvérgyülekezeteinket. Templomunkról Pádár László 360°-os interaktív panorámaképet készített, amely a következő linken érhető el:: Címünk: 1102 Budapest, Kápolna u.
Aki saját maga készíti az adóbevallását, illetve akinek a munkáltatója tölti azt ki, egyaránt jogosult a felajánlásra. Az egyéni vállalkozók és ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyek bevallási határideje február 25., mindenki másé pedig május 20. Az egyik 1% az egyházakhoz kerül, azzal a központi munkát (iskolák, szeretetotthonok, misszió) támogathatjuk. A másik 1%-kal közhasznú alapítványokat, egyesületeket támogathatunk. Kérjük, hogy rendelkezzen adója kétszer 1%-áról, és erre biztasson családjában, környezetében másokat is: Magyarországi Evangélikus Egyház technikai száma: 0035 Podmaniczky János Alapítvány adószáma: 18740842-1-42 A Podmaniczky János Alapítvány jelentései Beszámoló a 2021. évről Beszámoló a 2020. évről Beszámoló a 2019. évről Beszámoló a 2018. évrő l
A kampányba idén fokozottan szeretnénk bevonni mindenkit, ezért kérjük gyülekezeteiket és intézményeinket, lelkészeinket és híveinket, hogy érezzék fontos feladatuknak az egyszázalékos adakozás népszerűsítését. A Magyarországi Evangélikus Egyház feladata és működése bővebben:
Az intézmény neve: ASZÓDI EVANGÉLIKUS PETŐFI GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM OM azonosító: 032582 Intézményvezető: Veizer Valéria email: Az intézmény telefonszámai: központi: (28) 400-611 kollégium: (28) 400-614 gazdasági iroda: (28) 400-613 fax: (28) 400-612 Az intézmény postai címe: 2170 Aszód, Régész út 34. Az intézmény információs e-mail címe: Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház (technikai szám: 0035) Az intézmény adószáma: 18665745-2-13 Az intézmény számlaszáma: 12001008-00154824-00100007 Iskolánk alapítványa, az 1%-os felajánlás lehetősége: Aszódi Evangélikus Iskolák Öregdiákjainak Egyesülete (Aszód) Adószám: 18681983-1-13
Egyházközségünk alapítványa a Szolnoki Evangélikus Gyülekezetért Alapítvány. Hogy mivel foglalkozik?
A római császár, a Római Birodalom uralkodója áttért a keresztény hitre, ami most már törvényes vallás. Mindezek a változások még nagyobb lendületet kapnak, ahogy elérkezünk az 4. század végéhez. I. Theodosius császár (aki már keresztény) uralkodása alatt a kereszténység lesz a hivatalos vallás a Római Birodalomban, ugyanabban a birodalomban, ahol egykor a kereszténység tiltott vallásnak számított és követőit üldözték. Dm érd nyitvatartás Lego kukásautó összerakása Helyi buszmenetrend győr A kereszténység terjedése A kereszténység a 4. Kereszténység a Római Birodalomban (cikk) | Khan Academy. században vált üldözött felekezetből a Római Birodalom államvallásává. A hit egységét a I. Constantinus császár (Nagy Konstantin) által 325-ben összehívott nicaeai (nikaiai) zsinat biztosította az egységes hitelvek elfogadásával. Európa azonban már a 2. századtól két részre szakadt: az egyre több megoldatlan problémával birkózó Római Birodalom északi és keleti limesein megjelentek a barbár törzsek. Egy részük beköltözött a Birodalomba, mások Róma ellenségei maradtak.
Eddig azok ellen, akiket a kereszténység vádjával terhelten idéztek ítélőszékem elé, a következő módon jártam el. Megkérdeztem tőlük, keresztények-e. Azokat, akik kereszténynek vallották magukat, másodszor és harmadszor is megkérdeztem, de büntetéssel fenyegettem meg őket. Akik még ezután is kitartottak, azokat kivégeztettem. Mert meggyőződésem, hogy függetlenül vallomásuk tartalmától, makacsságukért és hajthatatlan csökönyösségükért minden bizonnyal megérdemelték ezt a büntetést. Másokat, akik ugyanebben a tébolyban szenvedtek, csak bűnösöknek bélyegeztem, és Rómába szállíttattam, mivel római polgárok voltak. Majd a törvényszéki eljárás miatt, már amint történni szokott, mások ellen is fölmerült ez a vád, úgyhogy több eset került elém. Kereszténység Kialakulása A Római Birodalomban – A KöZéPkor TöRtéNete (476--1492) | Sulinet TudáSbáZis. Kaptam egy névtelen följelentést, amely sok nevet tartalmazott. Akik kijelentették, hogy nem keresztények és nem is voltak azok, amennyiben útmutatásom szerint az istenekhez fohászkodtak és képmásod előtt, amelyet erre a célra az istenszobrokkal együtt odaállíttattam, tömjén- és boráldozatot mutattak be, azonkívül káromolták Krisztust - márpedig az igazi keresztények ilyesmire állítólag semmi áron sem kényszeríthetők -, azokat elbocsátottam.
Új ajtó régi tokba építve - Kereszténység a Római Birodalomban (videó) | Khan Academy A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis Cseresznye színű nappali szekrénysor Balassi bálint gimnázium veszprém Ő, legalábbis a keresztényekkel kapcsolatban, pontosan az ellentéte Diocletianusnak. Ugyanis miközben megpróbálja megszilárdítani hatalmát, 312-ben zajlott a híres Milvius-hídi csata, a Róma határában lévő Milvius-hídnál. A csata folyamán Konstantin előtt egy látomásban megjelent egy kereszt a napban. Ezt ő égi jelnek vélte, hogy a kereszt jele alatt kell harcolnia. A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis. Ráfesteti ezeket a jeleket (nap és kereszt) a katonái pajzsára és csakugyan győzedelmeskedik. Ezt a dátumot, 312-t, a Milvius-hídi csata időpontját, úgy tekintik, mint Nagy Konstantin keresztény hitre térésének kezdetét, amikor ez lett választott vallása. 313-ban a római császár, vagyis maga a birodalom kiadja a milánói ediktumot, amely hivatalosan is engedélyezi a kereszténységet. Legalizálja a kereszténységet, ami nagyon nagy dolog, mert a keresztényeket mindeddig üldözték, ha nem imádták a római isteneket.
A misszionáriusoknak sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Kezdetben nem ismerték a pogányok nyelvét, ezért tolmácsot vettek maguk mellé. Krisztus képével és a feszülettel, litániákat énekelve mentek a nép közé. Nehéz volt azonban olyan elvont fogalmakat megmagyarázniuk, mint például a bűn, a kegyelem, a pokol, a Szentháromság. A harcias germán törzsek nehezen fogadtak el olyan istent, aki a keresztfán halt meg. A térítők munkáját az is akadályozta, hogy a törzsek - érthető módon - ragaszkodtak ősi szokásaikhoz és isteneikhez. A hittérítés sok áldozatot követelt, a térítő papokat gyakran szolgának adták el, megsebesítették vagy megölték. Ennek ellenére a hittérítők tevékenysége viszonylag gyors eredményt hozott: az ariánus és pogány népek vezető rétege katolikus hitre tért. Európa fejedelmei, királyai és népei a 8-10. századra már mind keresztényekké lettek, és e vallás latin vagy görög nyelvű liturgiáját követték. A vezető rétegek megkeresztelkedése után, immár az ő segítségükkel, akár erőszakos eszközökkel is folytatódott a néptömegek térítése, ami még hosszú ideig elhúzódott.
Az új, feudális Európa már e hit elvei alapján épült fel a korai középkorban. A keresztény lét első, teológiailag precíz megfogalmazása az egyház püspökeinek első egyetemes gyűlésén (zsinatán) Niceában történt, 325-ben. Az ezt követő évszázadokban a hitelveket, dogmákat részletesen megfogalmazták. Ezek sorában a "ki Jézus? " kérdésre adandó válasz volt a krisztológiai dogma, amely szerint Jézus Krisztus, Isten egyszülött fia, a Messiás, egyszerre valóságos ember és valóságos isten is. Meghatározták a keresztény istentan szentháromságos formuláját is, azt, hogy Isten egylényegű három személy: Atya, Fiú és Lélek (Szentlélek). Megfogalmazták Mária istenanyaságát, a klasszikus kegyelemtan elveit, Jézus feltámadásának valódiságát és sok más, a keresztény tanítás közös lényegét jelentő alapelveit is. A dogmatikai harcok során egyházszakadások is történtek, amelyek egyike-másika ma is érezteti hatását. A kereszténység időközben komoly sikereket ért el: teret nyert Afrikában, Ázsiában és a germán népek között, valamint megindult a szláv népek megtérésének folyamata is.