Költségek könyvelése 2/a Anyagfelhasználás T51 Anyagköltség K 21-22 Anyagok 4 500 000 2/b Hulladékmegtérülés A hulladékmegtérülés a még hasznosítható anyagok visszavételezése a raktárba. Pl. a bőrdíszműves kivesz egy tábla bőr a raktárból. Ebből a feldolgozás során leesnek 10 cm-es csíkok, melyet nem dob ki, hiszen szíjat, övet még csinálhat belőle. T21-22 Anyagok K 51 Anyagköltség 200 000 2/c Bér T54 Bérköltség K 471 Jövedelem elszámolási számla 6 600 000 2/d Bérjárulékok T56 Bérjárulékok K 473 Társadalombiztosítási kötelezettség 2 800 000 2/e Értékcsökkenés T57 Értékcsökkenési leírás K 139 Műszaki berendezések értékcsökkenése 1 600 000 3. Késztermék készletre vétel A késztermék nő (E+=T) és a saját termelésű készleteknél a másik érintett mindíg az STKÁV.
Közvetett költségek felosztása A gyakorlatban számos módszer terjedt el arra vonatkozóan, hogy a közvetlenül nem hozzárendelhető költségelemeket hogyan osszák fel a saját termelésű készletekre. A közvetlen költségek esetében erre mindenképpen szükség van a pontos közvetlen önköltség meghatározásához. Ugyanakkor a helyes árképzéshez ezen felül a vállalkozásnak azt is tudnia kell, hogy a közvetett költségekből mekkora rész esik az egyes termékekre, hiszen ezeket a költségeket az árrésnek fedeznie kell. Közvetlen költségek felosztásának módszerei 1. Osztó kalkuláció: ez a módszer akkor alkalmazható, ha a vállalat csak egyfajta terméket gyárt, mert így a költségelem és a termelési volumen hányadosa meghatározza a termékre osztandó költséget 2. Egyenértékszámos osztókalkuláció: ez a módszer akkor alkalmazható, ha a vállalat csak többfajta, de nagyon hasonló termékeket gyárt, alapvetően azonos anyagokból de például különböző kiszerelésben. Például ha a pékség csak kenyeret gyárt, de azt 0, 5 kg-os, 1 kg-os és 2 kg-os kiszerelésben is, akkor a célszerű egyenértékesnek (vezérterméknek) tekinteni az 1 kg-os kenyeret.
Mivel év elején az összes anyagkészletünk az anyagköltségre került, így az anyagköltséget sem kell növelnünk. Vagyis összefoglalva: amennyiben év közben nem vezetünk készletnyilvántartást, a felhasználást nem kell könyvelnünk! Selejtezés: Ha év közben bármi miatt selejteznünk kell (pl. megrongálódott az anyag), azt egyéb ráfordításként kell kezelnünk, s a megrongálódott anyag értéke az anyagköltségünket fogja csökkenteni, hiszen a készleteink teljes egészében oda kerültek átvezetésre év elején: T 86 Egyéb ráfordítás – K 51 Anyagköltség Év végi készlet könyvelése: Amennyiben a gazdálkodó nem vezet év közben folyamatosan mennyiségi készletnyilvántartást, akkor kötelezően leltároznia kell (mennyiségi nyilvántartást kell végeznie) minden fordulónapon (általánosan minden év december 31-én). Láttuk, hogy év közben minden vásárolt anyagunkat anyagköltségre könyveltünk, függetlenül attól, hogy azt azonnal felhasználtuk vagy készletre került. Az év végi leltár összegét a mérlegfordulónappal készletre könyveljük és lecsökkentjük vele az anyagköltséget (ez lesz az év közben vásárolt anyagoknak az a része, ami végül nem került felhasználásra, vagyis készleten maradt): T 21 – 22 Anyagok – K 51 Anyagköltség A fentiekben láthatjuk az alap könyvelési tételek et az anyagkészlet nyilvántartásával kapcsolatban.
Így az ellenőrök pontos képet kapnának arról, hogy az adott cég raktárában mennyi termék van. Amennyiben ez megvalósul, valószínűleg bizonyos körben szükségtelenné fog válni a leltározás, illetve egészen más (ellenőrző) funkciót tölthet be. Ez a kezdeményezés azonban még gyerekcipőben jár, jelenleg figyeljünk oda arra, hogy a meglévő készleteinket december 31-én leltározzuk!
A második szabályban szereplő mérlegkészítéskori értékelést valójában felesleges kiemelni, hiszen az első szabály alkalmazása során erre a beszámoló összeállításakor egyébként is sor kerül. A különbséget a második értékelési időpont-lehetőségben kell keresni, amely szerint a piaci érték nemcsak a mérlegkészítéskori lehet, hanem a minősítés elvégzésekor érvényes érték. Ez a félmondat utalhat esetleg arra a jogalkotói szándékra, hogy azért volt szükség a második szabályban szereplő esetekre külön szabályt alkotni, mert az itt említett esetekben az értékvesztést – az első szabálytól eltérően– nem az év végén kell elszámolni, hanem a "minősítéskor". A beszámoló sorait is érintő valós különbség akkor adódik, ha év közben olyan készlet után kell elszámolni a második szabály alapján értékvesztést, amely az év végén nem szerepel már a mérlegben, mert eladták vagy felhasználták. A készletek értékvesztési szabályának értelmezéséhez nyújt segítséget Kardos Péter cikke, amely a Számviteli Tanácsadó 2012/11.
Ezer éve nem ettem paradicsomlevest. Legutóbb, mikor várandós voltam, akkor próbálkoztam meg az elkészítésével. Valahogyan ehetetlenre sikerült. A fűszerezéssel volt problémám. Cseppet sem hasonlított a gyerekkori ízre. Ez a sikertelen kísérlet úgy elvette a kedvemet, hogy évekig nem is próbálkoztam. Sárgaborsó krémleves | Hello Tesco. Pár napja eszembe jutott, hogy igencsak jó lenne egy tányérkával. Anyukámnak megemlítettem, Ő pedig elmondta, hogy miképp szokta csinálni. Követve az iránymutatást el is készítettem. Olyan jó lett és finom, hogy el sem tudom mondani. Nem túl édes, de nem is savanyú. Kellőképpen sűrű, jó sok tésztával. Saját készítésű paradicsomlé lett az alapja. Most már tuti nem fogok éveket várni a következő alkalomig:-) Hozzávalók 3 főre: *2 csapott ek liszt *3 ek olaj *1 kk őrölt pirospaprika *8 dl házi paradicsomlé *1 dl víz *1 nagy csipet só *cukor ízlés szerint (nálam 3 ek) *10 dkg betűtészta A lisztet az olajjal csomómentesre keverjük, majd mérsékelt lángon világosra pirítjuk. A tűzről lehúzva, beleszórjuk a paprikát, elkeverjük, majd a paradicsomlevet fokozatosan adagolva csomómentesre keverjük.
Hozzávalók 4 személyre 25 dkg sárgaborsó, 1 fej vöröshagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, kb. Sárgaborsó krémleves reception. 1, 2 l zöldségleves (kockábóÍ), 2 dl főzőtejszín, 1 mk pirospaprika, késkegynyi őrölt bors, 1 babérlevél, só Elkészítés A sárgaborsót alaposan átmossuk, és 2-3 órára beáztatjuk. Ezután egy lábosban felhevítjük az olajat és megpirítjuk rajta a kockára vágott vöröshagymát, majd hozzákeverjük a sárgaborsót, megszórjuk a pirospaprikával, felengedjük a zöldséglevessel, beletesszük a babérlevelet és a zúzott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd lefedjük és puhára főzzük. Botmixerrel pépesítjük és felöntjük a tejszínnel, majd mégegyszer felforraljuk. Tipp Tálaláskor szórjuk meg aprított metélőhagymával és pirított sonka- vagy baconkockákkal, de kínálhatjuk pirított zsemlekockákkal is.
Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Meleg levesek, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése