A Magyar Nemzeti Parkok Hete nagyközönségi hétvégéje, valamint az ezt követő hét is ezt a célt szolgálja. Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvény célja, programjai [ szerkesztés] A Zöld Turizmus 2007 kampány keretén a Magyar Turizmus Zrt. az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a nemzeti park igazgatóságokkal és a szakmai szervezetekkel együttműködésben rendezte meg első alkalommal a Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvényt. Az események az volt a célja, hogy a hazai lakosságot arra buzdítsa, hogy útnak induljon és megismerje Magyarország természeti szépségeit. A június közepén megrendezett Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozat, többféle programból épült fel. A központi nyitóhétvégén természetvédelmi és ökoturisztikai konferencia várta a szakembereket, míg a nagyközönségi napokon az érdeklődők az úgynevezett "zöld forgatag" keretében ismerkedhettek meg hazánk mind a 10 nemzeti parkjával, a nemzeti parkok ökoturisztikai kínálatával.
Előzmények [ szerkesztés] Zöld Turizmus éve 2007 A Magyar Turizmus Zrt. belföldi marketingtevékenységét 2007-ben egy kiemelt termékre, a zöldturizmusra koncentrálva fejtette ki, melynek során különös hangsúly került a nemzeti parkokra, a természetjárásra, a kerékpározásra, a vízi- és a lovas turizmusra. 2006-ban, a zöldturizmus témakörében végzett kutatásból kiderült, hogy a kampányt megelőző három évben a magyar lakosság közel fele egyetlen magyarországi nemzeti parkban sem járt, és nem szokott túrázni vagy lovagolni sem. A kampányév ezen szeretett volna változtatni, többféle kampányelemmel, rendezvényekkel, kiadványokkal, kedvezményekkel. Európai Nemzeti Parkok Napja A Magyar Nemzeti Parkok Hete kezdeményezés szorosan összefügg az Európai Nemzeti Parkok Napjával is, melyet az első európai nemzeti park (Svédország, 1909) létrehozásának napján, minden év május 24-én ünnepelünk 1999 óta. Az Európai Nemzeti Parkok Napja kezdeményezés arra irányul, hogy minél többen, minél szélesebb körben ismerjék meg, fedezzék fel a kezdeményezéshez csatlakozó országok természeti értékeit.
Amennyiben rendelkezik már felhasználói fiókkal, jelentkezzen be!
A természeti és kultúrtáj összhangja felett is a Nemzeti Parkok őrködnek- nemcsak a Balaton mellett, de az egész országban.
A Duna-Dráva Nemzeti Park elsõsorban e folyók érintetlen völgyét, galériaerdejét õrzi - itt található a gemenci erdõ is -, hasonlóan a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz. Mindkét helyen szép számmal találhatók egyedi, különösen védett növények, állatok. A Kiskunsági Nemzeti Park ot az Európában sehol sem található szikes pusztai élõhely védelmére hozták létre, sziki tavai madárvonulási pihenõhelyek, Bugac futóhomok buckái a legeltetés megszüntetése óta megálltak, és különös, homoki élõvilágnak adnak otthont. Az Örségi Nemzeti Park elsõsorban a kultúrtáj védelmére alakult. Ma már csak itt található az az ezeréves települési rend, mely államunk alapítására volt jellemzõ, a szeres település. A szer néhány házból, és a hozzájuk csatlakozó gazdasági épületekbõl álló laza tanyaszerkezet. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park sokrétű feladata a geológiai különlegességeknek - a badacsonyi bazalt-orgonáknak, a tanúhegyeknek, a Káll-medence kõtengerének, a tapolcai tavas barlangnak - védelme. De hozzá tartozik a Kis-Balaton nyüzsgõ élõvilága is - ez olyannyira védett, hogy egyes részei nem is látogathatók.
A Kelenföldi BSzKRt Főműhelyből egy benzinmotor meghajtású fogaskerekű sínautóbuszt rendeltek, amely csupán 16 utas szállításra volt alkalmas. A veszteséges üzemeltetésre ez a kísérlet sem jelentett tartós megoldást. 1918 novemberétől a fogaskerekűt a Budapesti Egyesített Villamos Vasút (BEVV) vette kezelésbe; 1926. szeptemberétől pedig a BSzKRt vette át az üzemeltetést. A BSzKRt hozzálátott a vasút korszerűsítéséhez, s előkészítette az utat a villamosításhoz is. Új áramátalakító állomást építettek. A fogaskerekű fejlesztése. Sor került két újabb kitérő beiktatására is, így átlagosan 15 percre növekedett a szerelvények menetsűrűsége. Szintén ekkor épült a vasút alsó, Városmajorban lévő végállomásán a kocsiszín és a javítóműhely. A vasút villamosítása 80 évvel ezelőtt, 1929-ben fejeződött be, július 2-án indult meg a világ első villamosított fogaskerekű vasútja. A villamosüzemre való átálláshoz a BSzKRt nyolc darab, mozdonyból és pótkocsiból álló, Rowan rendszerű szerelvényt rendelt a Ganz gyártól. A gőzüzemű vasút személykocsijait is átalakították, így azok a szerelvényhez kapcsolható pótkocsiként továbbra is forgalomban maradtak.
A megszüntetés gondolatát végül csak 1973-ban vetették el. A Budapest egyesítésének 100. évfordulójára készülő főváros a fogaskerekű vasút megtartása és felújítása mellett foglalt állást. A felújítás aktualitását nemcsak az egyesített Budapest centenáriuma adta, a fogaskerekű megépülésének 100. születésnapja is közeledett. Ez a felújítás nemcsak a vasútvonal megújulásával járt, új állomásépületeket, várókat emeltek, s lecserélték a járműparkot is. Az üzemi feszültséget a korábbi 600-ról 1500 voltra emelték. A menetidő rövidült: lefelé 19, felfelé 18 perc lett. Kivonták a forgalomból az addig használatos járműveket, köztük az akkor már 99 éve közlekedő - még a gőzvontatás időszakából származó - pótkocsikat. Az osztrák Simmering Graz Pauker (SGP) cégtől szerezték be az egy motorkocsiból és egy vezetőállásos pótkocsiból álló, ma is közlekedő piros-fehér szerelvényeket. Budapesti fogaskerekű vast -. Az 1990-es években is számos felújítást, korszerűsítést végeztek a fogaskerekű vasúton. Jelenleg a vasút 10 megállóval üzemel: Városmajor, Szent János Kórház, Orgonás, Esze Tamás iskola, Erdei iskola, Gyöngyvirág út, Városkút, Svábhegy, Művész út, Széchenyi-hegy -Gyermekvasút.
A sebességet pedig hegymenetben 40 km/h-ra, völgymenetben 30 km/h-ra növelnék. wikipédia Kapcsolódó anyag Hozzászólások Kapcsolódó adatok helyszín Budapest régió stádium típus jelleg
A fejlesztést megalapozó koncepció 2013 februárjában készült el. Ezt követően tanulmánytervben vizsgáltuk a fejlesztés lehetséges irányait, amelynek alapján elkezdtük a kivitelezéshez szükséges tervezést is.