Hazánk legfontosabb vasúti infrastruktúrájának felújítása, pontosabban szólva komplett kicserélése javában zajlik, méghozzá a forgalom zavartalan fenntartása mellett. A budapesti összekötő vasúti híd (a köznyelvben tévesen déliként hivatkoznak rá, holott "északi" valójában nincs is) eddigi két hídpályája mellé egy harmadikat is építettek, így az építkezés idején is fent tudták tartani a normál vasúti menetrendet. Összekötő vasti híd . Erre szükség is volt, hiszen az agglomerációs személyforgalom mellett a hazai vasúti teherszállítás túlnyomó része keresztül halad a hídon, így fenntartása létfontosságú az ország életében (már csak azért is, mert amióta a nemzetgazdasági és -stratégiai baklövésként a dunaföldvári hídon megszüntették a vasúti forgalmat, az összekötő hídtól délre, csak Bajánál lehet vasúton az ország keleti feléből a nyugatiba utazni). Jelenleg a középső pályaszerkezetett bontják, vagyis bontották el, aminek a helyére hamarosan érkezik a vadonatúj híd. A Nemzeti Infrastuktrúra Fejlesztő Zrt. legújabb videójában jól látszik a munka összes folyamata: a bontás során az emelőszerkezetet inverz módon alkalmazva leeresztették a hozzávetőlegesen 500 tonna súlyú, fő bontási egységeket, amelyeket a Clark Ádám és a Hebo Lift-8 úszódaruk segítségével emeltek át 80 méter hosszú úszóbárkákra.
Ugyancsak a Déli Körvasúthoz tartozik majd a népligeti új megálló is, illetve a személyvonatok gyorsabb és zavarmentes közlekedését lehetővé tevő ferencvárosi átemelő vágány. Az engedélyezéshez szükséges tervek és az építési engedélyek megvannak, alá is írtuk a szerződést a kivitelezővel, a kivitelezési tervek elkészítése az ő feladata lesz 2022-ben. Összekötő vasúti hide. A Déli Körvasút megépítésével jobban bekapcsoljuk a vasutat a főváros és a régió közlekedésébe, lehetőség lesz a vonatok sűrítésére az elővárosok felől, itt valósul meg először az agglomerációs vonalak összekötése, ami egyben a fővároson belüli színvonalas vasúti közlekedés megteremtését is jelenti. Elsősorban az elővárosi járatok lesznek sűrűbbek, a most irányonként és óránkénti kettő helyett az elképzelések szerint nyolc vonat közlekedhetne a budai agglomerációból a pestibe, illetve Pestről Budára. Emellett több távolsági járat számára is lesz hely, és zökkenőmentesebb lesz a tranzit tehervonatok átjutása is az ország egyik feléből a másikba.
Már 5 darab, egyenként 80 méter hosszú úsztatási egység áll készen a beemelésre, ebből három már a közelben várakozik a Dunán, kettő még a csepeli szerelőterület előtt áll a folyón. Az emelés tervezetten a következő hetekben, még augusztusban megkezdhető, hogy pontosan mikor, az attól is függ, hogy mikor lesz ehhez megfelelően alacsony a Duna vízállása. 2022 végére elkészül mindhárom új híd, és ekkor kezdődhet a kapcsolódó vágányszakaszok felújítása Budán és Pesten. Ez körülbelül 2027. végéig tart majd. A munka azért tart ennyi ideig, hogy két vágányon a kiemelt transzeurópai jelentőségű vasútvonalak forgalmát menet közben fent lehessen tartani, tehát valójában – ahogy most a hídon is látjuk – vágányról vágányra zajlik a kivitelezés, jelentősen megdrágítva és megbonyolítva a munkát. De ha nem így csinálnánk, Kelet- és Nyugat-Magyarországot, illetve Kelet- és Nyugat-Európát vágnánk el egymástól vasúton, ez pedig nem lehetséges. Összekötő vasúti hidalgo. A Déli Körvasút összességében több mint 400 milliárd forintos fejlesztés.
A Déli Körvasút – a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. együttműködésében megvalósuló – fejlesztésének célja, hogy több elővárosi vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút pedig az új megállók és kapcsolatok révén versenyképessé válhasson, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében. Ilyen nagyságú és jelentőségű vasútfejlesztés Budapest belső területén több mint 100 éve nem történt. Hosszú évtizedek óta ez az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új megállókkal és sűrűbb vonatkövetéssel az ingázók mellett a városban közlekedők hasznát is szolgálja. Újabb szakaszához érkezett a Déli összekötő vasúti Duna-híd építése | Nif Zrt.. A fejlesztés eredményeként a szakaszon az elővárosi vonatok 8-10 percenként járhatnak majd, összekötve az érdi, a budaörsi és a környező budai agglomerációt, Kelenföldet, az újbudai egyetemvárost, a Soroksári út térségét és a Népligetet Kőbánya-Kispesttel, a reptérrel és a pesti agglomerációval. Forrás: NIF
A két régi hídszerkezet helyett három új épül az ország legfontosabb vasúti hídján, a Duna fölött, Budapesten. Az egyik újat már használatba vették a vonatok, és a régiek közül is elbontották az északit. Helyére épül föl a következő új acélszerkezet. A Déli Körvasút az elmúlt évtizedek legnagyobb vasúti beruházása Budapesten és térségében. A célunk világos: jelentősen javítani a főváros vasúti átjárhatóságát és az elővárosi vasúti szolgáltatások minőségét és mennyiségét. A Kormány döntése szerint a Budapest Fejlesztési Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő együttműködésében megvalósuló beruházás első ütemeként először az új, harmadik vasúti híd készült el a Duna fölött Budapesten 2021 áprilisában. Kész az Összekötő vasúti híd második hídszerkezete - NKK. Fotó: Nagy Mihály (Magyar Építők) Mostanra a NIF Zrt. által megbízott kivitelező, a Duna Aszfalt végzett az egyik régi híd bontásával, és ahogy a Magyar Építők friss képein is látszik, már sorban állnak a Dunán az új hídelemek, beépítésre várva. A bontási munkálatok mellett folyamatosan zajlik az új hídszerkezet fogadásához az alépítmények átalakítása és az acélszerkezetű elemek szerelése, festése, bárkára helyezése.
Az új Déli Körvasút 2027-ben készülhet el. A beruházást a Kormány és az Európai Unió finanszírozza.
Van, aki ténylegesen nem, van, aki azon a színvonalon nem tudná eltartani a családját, amit elvárhatónak, netán ideálisnak érez. Az átlagnál erősebbek a félelmek a Kelet-Magyarországon élők, az alacsonyabb jövedelmi csoportok és a 20-24 év közöttiek körében. Az anyagi félelmek és a karrier mellett a gyermekvállalást erősen befolyásolja a házasságok számának csökkenése is. Az elmúlt két évtizedben, amíg a házasságban élők száma jelentősen csökkent, addig az élettársi kapcsolatban élőké csaknem háromszorosára nőtt. Fiatalok és az elmaradó családalapítás okai. Az élettársi kapcsolatok elterjedése pedig negatívan hatott a gyermekvállalásra: a házasságban élő nők gyermekvállalási gyakorisága több mint kétszerese a nem házas nőkének. Emellett lecsökkent a párkapcsolatok aránya is, egyre többen egyedülállók, és közülük sokan kicsúsznak a termékenységi korból.
Ez igen nehéz feladat, aminek buktatóiról a család- és párterapeuták hosszasan mesélhetnének. Azonban mint minden nehéz feladatra, erre is fel lehet készülni, ha nem csupán a családalapítás anyagi kihívásaival és a gyermekszülés orvosi feltételeivel nézünk szembe, hanem elfogadjuk, hogy a családalapításhoz egyéni és ebből fakadó párkapcsolati kiegyensúlyozottság is szükséges. Harmonikus párkapcsolat, harmonikus család Az egymásra hangolódás, a pár tagjai közt meglévő interakciós szinkronitás az, ami meghatározza egy-egy kapcsolatunk minőségét. Ez egyaránt igaz a munkatársakkal, barátokkal való kapcsolatra, de a gyermek-szülő közti viszonyra és a párkapcsolatra ugyanígy. Késői gyermekvállalás - Komoly gondot is okozhat - Napidoktor. Ez utóbbi, vagyis a párkapcsolati harmónia az, ami tág értelemben alapfeltétele a későbbi kiegyensúlyozott családi életnek is. 1962-re eljutottunk oda, hogy Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám a Földön, amely aztán csak 1974 és 1978 között, a Ratkó-unokák megszületésével érte el újra a kettes értéket.
Ők úgy gondolják, a gyereknek jó, ha testvér mellett nő fel és jó, ha felnőtt életében is van valaki, aki támasza lehet, akire számíthat. Szerintük a több gyerekhez csak elhatározás szükséges: nem kell mérlegelni, óvatoskodni, bele kell vágni és az élet megoldja a dolgokat. A gyermekvállalási kedv csökkenésének okai összetettek. A kutatás alapján a legnagyobb visszatartó erő az egzisztenciális félelem: az anyagi gondoktól való aggodalom megelőzi az örömöt, háttérbe szorítja az anyaság és a gyermekvállalás vágyát. A megkérdezettek többségénél nem a karrier vagy a gyermek a központi dilemma, hanem a pénztárca: az anyagi biztonság hiánya. Aggodalomra ad okot a munkahely várható elvesztése: ez a nőknél törést jelenhet a szakmai karrierben, és tovább súlyosbíthatja a várható anyagi gondokat. Az igazi veszélyeztetettek azok a nők, akik nem érzik biztonságban munkahelyüket, illetve potenciális vagy tényleges kismamaként hátránnyal indulnak egy megpályázott állásért. A fiatal férfiakat azért sújtja ez a helyzet, mert többségük úgy érzi, egyedül, egy jövedelemből nem tudja eltartani a családját.
Milyen szép lenne, ha minél több nő számára pozitív érzés lenne az a tapasztalat, hogy "bennem él és növekszik egy másik élet"! Dr. Vesztergom Dóra: "A petefészek nem botoxolható" Figyelem! A következő interjú a nyugalom megzavarására alkalmas mondatokat tartalmaz, szánt szándékkal. Célunk kifejezetten az, hogy megkongassuk a vészharangot, és felhívjuk a 30–35 közötti fiatalok figyelmét arra, hogy ha gyermeket szeretnének, ideje minden mást egy időre háttérbe helyezniük. Karriert építeni, utazgatni, jó autót, kertes házat venni 40 felett... Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket! A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Tartalmaink elkészítése, az oldal üzemeltetése és az új olvasók elérése azonban költségekkel jár. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a lehetőségeihez mérten.