Az Interjú Istennel sajnos az abszolút feledhető filmek sorát gyarapítja, és képtelen a hívő közösségeken kívülre is kommunikálni. Az ötletes felütés ellenére megmarad saját ideológiájának falai között és sablonigazságokkal próbál válaszolni a mindannyiunkban meglévő nyugtalanító kérdésekre.
Film 2019. március 07. 14:43, csütörtök Szekeres Viktor Itthon is láthatjuk az An Interview with Godot. Az Interjú Istennel (An Interview with God) ugyan nem számít nagyszabású filmnek, az Amerikában augusztusban bemutatott alkotás még 2 millió dollár bevételt sem hozott három napos vetítési ablaka alatt, azonban van olyan érdekes a témája, hogy örüljünk a hazai premierjének, amire készülve az ADS Service kiadott egy szinkronizált trailert a Brenton Thwaites és David Strathairn főszereplésével készült darabhoz. A keresztény filmektől ments meg Uram minket! - Interjú istennel – kritika - Filmtekercs.hu. A film hivatalos, magyar nyelvű szinopszisa a következő: " Paul Asher afganisztáni tudósításai karrierjének legkelendőbb munkái. Miután hazatér a Közel-Keletről, a fiatal újságíró nehezen dolgozza fel a háborúban látott borzalmakat és mikor házassága is válságba kerül, teljesen elveszettnek érzi magát. Egy napon aztán különös interjúalannyal hozza össze az élet, egy férfival, aki azt állítja magáról, hogy Ő Isten. Paul kezdetben szkeptikusan fogadja a titokzatos idegen szavait, ám minél többet beszélgetnek, annál inkább az az érzése, hogy talán a férfi tényleg igazat mond.
Forgalmazó: ADS Service
3-4 cm. Laza talajon mélyebbre, kötöttebb talajon sekélyebbre vetjük, mert a homokos talajfelszín könnyebben kiszárad, az agyagos pedig cserepesedik és a növény nem tudja áttörni a talajfelszínt. A sárgarépát pl. egész sekélyen vetjük, mivel apró a magja. Teljesen más az ültetési mélység, ha palántát nevelünk, hisz ebben az esetben a magoncnak a legideálisabb feltételt biztosítjuk, így a magokat csak a talajhoz nyomkodjuk, és takarjuk kevés földdel - vagy sem. Fényre csírázó növények magyarországon. És itt jön az, amiről írni szeretnék, a fényre csírázó magvak: Néhány mag valóban akkor csírázik a legjobban, ha fényt is kap. Ezeket a magvakat ha takarjuk, valószínű, hogy nagyon rosszul fognak kicsírázni. Elég, ha csak a talajfelszínre nyomkodjuk őket, és a talajt nedvesen tartjuk, hogy meginduljon a csírázási folyamatuk. Fényre csírázik: Bojtocska (Ageratum) Hírharang, léggömbvirág ( Platycodon grandiflorus) Begónia Viszályvirág (Browallia) Díszcsalán (Coleus) Harangláb - Aquilegia Kokárdavirág (Gaillardia) Muskátli (Pelargonium) Fájvirág, nebáncsvirág (Impatiens) Saláta Lobélia (Lobelia) Díszdohány (Nicotiana) Cseppecske, Viharvirág, (Osteospermum, Dimorphoteca) Petúnia (Petunia) Mák, pipacs (Papaver) Csombor, borsikafű (Satureja) Levendula (Lavender) Bazsalikom (Ocimum basilicum) Citromfű (Melissa officinalis) A lista közel sem teljes.
Bármilyen magnál elegendő lehet, ha csak a talaj felszínére szórod, lehetőleg eső előtt. Akkor csinálj ilyet, ha nincs más lehetőséged, például, ha gyepbe akarsz elvetni vadvirág magokat. Azt tudnod kell, hogy ilyenkor sokkal kevesebb magból lesz felnőtt növény. Eleinte érdemes sűrűn locsolni, nedvesen tartani a föld felszínét, mert a magok sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Magok, amelyeknek fényre van szükségük a jó csírázáshoz - Korkealaatuinen korjaus valmistajalta. Amint a kis növények gyökere legalább néhány cm mélyre leért onnantól jobban tudnak magukról gondoskodni. Ha a nagyobb magokat megeszik a rágcsálók, akkor egy kicsi, de minél több és nagyobb lyukakkal ellátott cserépbe vesd el a magot, és a cserepet 'ültesd el'. A rágcsálók nem férnek hozzá a maghoz, de az ki tudja nyújtani a gyökereit a lyukakon keresztül. Ez egynyári növényeknél működik, például babnál. Ha minél nagyobb százalékban szeretnél növényeket a magból, akkor érdemes palántát nevelni. Ez megoldás lehet a magevő kártevők ellen is. Fóliasátorban, vagy egyszerűen csak a szobaablakban sokkal korábban vethetsz, mint ahogy a szabadföldben tudnál.
Általános tippek, trükkök Az általunk forgalmazott magok őshonos növényekről származnak, vagy ha kultúrnövények, akkor a szívósabbak közül valók. Ezért a felnevelésük nem túlságosan bonyolult. A csíráztatásuk viszont problémás lehet. Az egyes fajok leírásánál röviden megadjuk a vetéshez szükséges információkat, de itt adunk egy kicsit bővebb leírást is, hogy értsd mit miért csinálsz, mit jelentenek a röviden leírt eljárások. A nagyon apró magok at csak sekélyen, maximum 2-3 mm földdel szabad takarni. Ezeket elég a talaj felszínére szórni, majd belenyomni a felszínbe vagy kicsit meggereblyézni. Laza, felkapált, gereblyézett talajnál az is elég, ha csak alaposan megöntözöd. Termesszünk a házban is növényeket sikeresen - Szakértőnk trükkjei!. A kelésig fontos, hogy nedvesen tartsd a földet, különben a magok kiszáradnak és nem kelnek ki. Vannak fényen csírázó magok, ezeket a mérettől függetlenül nem szabad földdel takarni. A nagyobb, legalább 1-2 mm-es magok at mélyebbre kell vetni, maximum 3-5 cm mélyre. Ezek már a talaj alsóbb rétegeiből is kapnak egy kevés nedvességet, nem annyira kényesek a felszín kiszáradására.
Szépnek nem szép, az igaz, de olcsóbb, mint a LED, és legalább olyan laboratóriumosan szakszerű kinézete van 🙂 A hőmérséklettel is illik vigyázni, mert persze kell a meleg a csírázáshoz, de a 25 fokra felfűtött társasházi lakás azért túlzás. Főleg az ilyen korai növények nem szeretik a nagy meleget, és a szegényes fényviszonyokkal kombinálva nyeszlett, megnyúlt, színtelen hajtásokat hoznak majd. A magvetéshez nem feltétlenül tiszta virágföldet javaslunk – keverd inkább perlittel, így kicsit lazább lesz, jobb lesz a vízelvezető képessége, ami kezdetben mindenképpen könnyebbé teszi a zsendülő, fiatal, érzékeny növények életét. Fényre csírázó növények a kertépítészetben. Öntözés: a magokat és a csírázó kis hajtásokat gyakorlatilag meggyilkoljuk az öntözőkannával. Sokkal kíméletesebb, ha növénypermetezővel nedvesíted, csírázás után pedig, amikor a növénykédnek már van saját gyökere, arra kényszeríted, hogy maga keresse meg magának a vizet a talajban – azaz alulról nedvesíted az edényt. A legkruciálisabb kérdés: ugyan minek? Mert – ahogyan már volt is szó róla – a szenvedelmes kertész télen unatkozik.
Kiderült, hogy nem kell nagyon különleges fényforrás a neveléshez. Mindössze néhány megfelelő fényerősségű fénycső is elegendő fényt tud biztosítani. A chili termesztők ebben kiváló eredményeket produkáltak, hiszen ez az ő szenvedélyük. A chili paprikák ugyanis elég lassú fejlődésűek, muszály korán elkezdeni a palántázást, amikor még nincs elég fény. Hogyan számoljuk ki, hogy nekünk mennyi fényre lesz szükségünk? Az világos, hogy az olvasólámpa fényerőssége kevés. Fényre csírázó növények a környezetünkben. Az is, hogy a hagyományos izzók hatásfoka nagyon kicsi, vagyis az energiafelhasználásuk nagy része hő, tehát gazdaságtalanok növényvilágításra. Ami először szóba jöhet, az a fénycső. Ezek közül már lehet elég erős fényerejűt választani, ami olcsón is működtethető. Fontos, hogy olyan fénycsövet válasszunk, aminek hideg fehér fénye van, vagyis a színhőmérséklete kb 6500 K. Hogy ez milyen mértékegység, abba nem akarok belemenni, a neten lehet róla információt találni. A lényeg, hogy közel van a színe a nap fényéhez. A másik, a fényerősség.
Forgatni kell, vagy fényvisszaverő lapokkal körbetenni. Ha növénynevelő lámpát használunk, nappali fényű legyen. A bő és jó minőségű termés, a megfelelő díszítőértékű dísznövények alapvető biztosítéka a jó vetőmag. A magokat ne tároljuk tűző napon vagy nedves helyen. Száraz, hűvös helyen tároljuk. Évek alatt csökken a csírázóképesség, a kabakosok (dinnye, tök, uborka) magjai viszont a második évben csíráznak a legjobban. Palántázás kisokos - Kiskert-M. Ha gyorsabb kelést szeretnénk, a magot előcsíráztathatjuk vagy 24 óráig áztathatjuk a csíráztatási hőmérsékletnek megfelelő helyen. Előcsíráztatásnál amint a magok 10-20%-ánál megjelennek az első kis csírakezdemények, vessük el, különben később megsérülhetnek a csíranövények. Csávázás sal a magot valamilyen védőréteggel vesszük körül és így védjük meg a csíranövényt a kórokozók támadásától. A magvetés földje mindig steril, laza szerkezetű és jó nedvességtartó legyen, mert ilyenkor a kis földtömeg hamar kiszárad és a gyakoribb öntözéstől a felület megcserepesedhet, az egész talaj pedig megtömődhet, levegőtlenné válhat.