A 15-16. századra tehető a magyar reneszánsz. Korszakai: 1. 1450-1530: Latin nyelvű irodalom korszaka, Jannus Pannonius Költészetének korszaka. Osztálybázisa a nemesség. E kor tudatos támogatója Hunyadi Mátyás: megépítteti a visegrádi palotát, Pozsonyban egyetemet alapít, támogatja a könyvnyomtatást, híres könyvgyűjteménye a Corvinák /Az ókortól a 15. századig terjedő időszak legjobb tudósainak műveit tartalmazó gyűjtemény/ 2. 1530-1570: A reformáció ideje, az irodalom anyanyelvűvé válásának kora. Híres alkotók: - Tinódi Lantos Sebestyén Bornemissza Péter /Balassi Bálint nevelője/ Heltai Gáspár Fabula műfajának megteremtője/tanító jellegű állatmese/ 3. 1570-1600: A reneszánsz virágkora, Balassi Bálint költészetének ideje. 4. 1600-1640: Késő reneszánsz illetve a Barokkhoz való átmenet. Balassi blint szerelmi költészete . Képviselői: Rimai János /Balassi Bálint utódja/ Szenci Molnár Albert/zsoltár fordításai ismertek/ Élete: 1554-ben született Zólyom várában, gazdag családba. Eseménydús életet élt. Apját fenségárulással vádolták, Lengyelországból menekültek.
A zsoltárköltők közül legjobban a bibliai Dávid királlyal tudott azonosulni. Minden téren, Istennel perlekedő poétaságában, pogányok elleni vitézségében, fergeteges táncában, üldöztetésében, számkivetettségében, sőt, még vétkeiben is Dávid királyhoz hasonlította magát. Istenes versei feltehetőleg egy vallásos versgyűjtemény részét képezték volna. Balassi vétkei, könyörgése, perlekedése jelenik meg bennük. Ettől volt olyan hatásos a vallásos líra: nagy ellentéteket hidalt át, a lírai én a legnagyobb mélységekből kiált fel a legnagyobb magasságokba. Balassi szerelmi lírája - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Balassi verseiben egy magányos lélek szól Istenhez, akinek a vallás ad támaszt és megnyugvást. Viszont nem volt felekezeti szellemű ember: a verseinek nincs közösségi mondanivalójuk, a költő egymagában áll szemben Istennel, csak két szereplő van nála: ő maga és Isten. Balassi ugyanis mindig valamilyen személyes mondanivalót vagy élményt írt meg vallásos verseiben, mindig olyankor fordult Istenhez, amikor valamilyen panasza volt (pl. elsírta élete kisiklását), vagy amikor vétkezett és meg akarta vallani bűneit.
(A tatárok elleni hadjárat hírére Lengyelországba bujdosott. ) A búcsú, az emlékezés és a visszatekintés az ihletforrása az Egy katonaének: In laudem confiniorum (A végek dicsérete) című versnek. Balassi a XVI. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává, s emeli fel a tudós reneszánsz költészet szintjére. A korabeli európai humanista poézisben az effajta vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó harc. A vers felépítésében a mellé- és fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje érvényesül, uralkodó szerkesztési elve a hármas szám. Balassi bálint szerelmi költészete tétel. Szerkezete: "hárompillérű verskompozíció": 1. versszak: A végbeli élet dicsérete. A költemény címzettjei a vitézek (nemcsak róluk, hanem hozzájuk is szól a költemény). 2-4. versszak: Első strófa állítását igazolja, részletezi: megjeleníti a végvári élet mozzanatait. Érzelmi érvekkel akar meggyőzni e élet szépségéről. 5. versszak: A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli, a vitézek erkölcsi magatartásáról beszél.
Csak az arcok vannak – azokon kell megjelennie mindannak a fátyoltáncnak, amit ezek a politikusok egymással jártak az előrejutás, de inkább a túlélés érdekében – elvégre ínséges időkben azzal is beérte az ember, és ennek súlyát át is érezzük, ahogy a néhány perccel korábban még életben, hatalomban lévő férfiak egymás után tűnnek el, öli meg őket a rendszer. A Főtitkárok történelemóra-pótléknak száraz ugyan, de az egyre szűkülő kör, a saját gyermekeit felfaló rendszer fojtó légkörét mégis kiválóan érzékelteti. Szappanopera – Spiró György drámája a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiójában | Szombat Online. * Spiró György Főtitkárok című drámája Zsámbéki Gábor rendezésében a Katona József Színház Kamrájában debütált március 4-én. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
SPIRÓ GYÖRGY: GYŐZÖTT A KÖZÉPKOR? Győzött a középkor? Mondja már! A csontjait legföljebb mélyebbre ássa e mái időknek szorgos krónikása, Csokonai Vitéz Valdemár. Mi ez a furcsa itt a földön? Barátom szerint elszórt petefészek. Továbbmegyünk. Barátom fütyörészik, én pedig halkan heherészek. Spiró György legújabb drámája a Kamra színpadán - Fidelio.hu. A kilencvenes évek elején ismét nagyprózával jelentkezett Spiró, ám A jövevény című regény visszhangtalan maradt, s ugyanerre a sorsra jutott a 2001-es A jégmadár című regény is, amely azonban elnyerte a Szépírók Társaságának díját. Drámáival folyamatosan jelen volt a színpadokon, a közönség és a kritika is elismeréssel fogadta a nyilasuralom időszakában játszódó Elsötétítés című kamaradarabját, majd a 2004-ben bemutatott, a jelenkor problémáit taglaló Koccanás című színművét. 2005 tavaszán jelent meg újabb nagyprózája, a Fogság című történelmi regény. Az I. században játszódó, ám a mai nyelv fordulatait használó kaland- és fejlődésregényként is értelmezhető mű főhőse, a kicsit vaksi, előnytelen külsejű Uri, a politikai, vallási csatározásoktól távolságot tartó, szemlélődő-elmélkedő értelmiségi tipikus alakja, aki akarata ellenére is részese lesz a történelmi kalandoknak, s megismeri az ezerszínű római birodalomban zajló politikai, társadalmi, vallási küzdelmek hátterében álló és irányító erőket is.
A Vendég küzdelme, mellyel megpróbálja kitágítani ezt a szűk horizontú világot, megrendítő, groteszk és hiábavaló. A korlátolt Öreg, a szenilis Feleség, az emberi értékek iránt közömbös, haszonelvű Nő között a Vendégre, bármerre fordul, mindenhonnan halott arcok merednek. Leépült tudatuk devalválódott nyelvet eredményez, melynek nyomán a két világ közt totálissá válik a kommunikációképtelenség. A Kvartett jellegzetes képe korunknak, kordarab, korszelet - konyhájába mindannyian beköltözhetünk. A darabban Spiró a jelenidejűség drámaiságával operál, szemérmetlenül plagizál. Lop az élettől, a mi lelakott, végsőkig amortizálódott valóságunkból. Spiró drámája elnyerte az 1997/1998-as évad Legjobb új magyar drámája-díjat. Stáblista:
A kárpótlás apropóján abszolút és relatív értékekről esik szó Menczel Róbert szűk dobogóján, amelyen az alakokat a közönség jelentős része csak felemelt fejjel láthatja, az a néző, akinek nem "túl magas" az egész, talán gondolatilag is hajlandó felemelkedni a színpadon megvitatott kérdésekhez és tágabb aurájához. Szántó Judit
1987-ben a Csirkefej című drámáért megkapta a Kritikusok Díját. 1998-ban megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díját, 2002-ben A jégmadár című művéért pedig a Szépírók Társaságának díját. 2002-ben Harsányi Zsolt-díjban részesült, 2004-ben megkapta a Pro Urbe Budapest díjat. 2004-ben az Elsötétítés című drámájáért elnyerte a Dramaturgok díját, a Koccanás című komédiájáért pedig a Kritikusok díját. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért, a Fogság című regényéért Füst Milán-díjat kapott. 2005-ben elnyerte a Prima Primissima díjat, 2006-ban a Kossuth-díjat, az AEGON művészeti díjat, a Gundel művészeti díjat, valamint a Győri Könyvszalon alkotói díját. 2007-ben Alföld-díjban, 2009-ben Visegrádi-díjban részesült, valamint ugyanebben az évben "A XIII. kerület díszpolgára" címet is átvehette. 2010-ben az egyik legmagasabb lengyel irodalmi kitüntetést, az Angelus Közép-Európai Irodalmi Díjat kapta meg a Messiások című regényéért, 2012-ben pedig az Artisjus irodalmi nagydíjat vihette haza.