Heller Ágnes; 2019-07-24 17:49:51 Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus temetése július 29-én, hétfőn 11 órakor lesz a Kozma utcai izraelita temetőben – közölte a család szerdán a Facebook közösségi oldalon. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja július 19-én Balatonalmádi partjainál hunyt el 90 éves korában. A Budapest díszpolgára címmel 2008-ban kitüntetett filozófust a főváros saját halottjának tekinti. Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie. A háború után a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben szerzett diplomát, 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták. 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Ebben az évben '56-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott.
Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban elnyerte a dán Sonning-díjat, majd 2008-ban a Ben Gurion Egyetem díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki. Forrás: MTI Fotó:
"A magunkfajta halandók számára felfoghatatlanul teljes életet élt. A kis testben a világ egésze megfért, ha belépett valahová, minden teret betöltött. Valamennyi barátja időtlennek, öröknek tartotta és nekik lett igazuk" - tette hozzá. Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija kiemelte: Heller Ágnes életét végigkísérte magyarsága és zsidósága, kettős identitása. "A kettős gyökerűségből fakadó konfliktusokat bölcsességgel, szeretettel és elkötelezettséggel oldotta fel, kettős kötődését megőrizte, bárhová is vetette az élet, Európába, Ausztráliába vagy Amerikába" - tette hozzá. Elmondta, hogy Heller Ágnes a 20. század magyar történelmében mindig kiállt azokért, akik partvonalon kívülre kerültek, akiket üldöztek, megnyomorítottak, függetlenül attól, ki honnan jött, mi volt a nációja, a vallása. "Szerette az embert, a méltósággal együtt járó szabadságot kérte, elvárta és megadta. Magában hordta a tudás, a szeretet, az emberség és a tisztesség örök igazságát" - jelentette ki Frölich Róbert.
Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), a Diktatúra a szükségletek felett (1979, Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A "zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004), Megtestesülés. Filozófiai esszék (2005), Trauma (2006), Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései (2006), Sámson (2007), A halhatatlan komédia (2007), New York-nosztalgia (2008), Filozófiám rövid története (2009), Kertész Imre. Négy töredék (2009), A mai történelmi regény (2010). Az önéletrajzi emlékezés filozófiája (2015) A filozófia rövid története gólyáknak (2016). 1998-ban Bicikliző majom címmel Kőbányai Jánossal közös műveként jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.
Hamis útjelzésekkel próbálják elterelni a zarándokokat az El Camino útvonaláról Szerző: MTI | Közzétéve: 2018. 07. 18. 18:50 | Frissítve: 2018. 18:50 Madrid - A kalózútvonal célja, hogy az eredeti, a városkát megkerülő út helyett, a zarándokok áthaladjanak rajta és esetleg betérjenek üzleteikbe, vendéglátóhelyekre. "Az El Camino jelzése szent, nem szabad kereskedelmi vagy személyes érdekek miatt módosítani" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy mindez ráadásul rontja a település imázsát is. A kulturális egyesület vezetője felhívta a figyelmet az elterelés veszélyeire: a zarándokok letérhetnek a biztonságos útvonalról, eltévedhetnek, rossz irányba haladhatnak és a tervezettnél akár jóval hosszabb lehet az útjuk. Hozzátette: a ponferradai eset nem egyedülálló, hasonlóra már máshol is volt már példa. Az elnök szerint épp ezért pénzügyi szankcióval kellene sújtani azokat, akik manipulálják a jelzéseket. El camino útvonalak. A hivatalos adatok szerint az elmúlt évben több mint 300 ezer ember teljesítette a Santiago de Compostelába vezető Szent Jakab-utat, amely a világörökség részét képezi.
Álljon itt öt olyan dél-amerikai útvonal, amelyet mindannyiunknak be kellene járnia. Talán vannak itt egy páran, akiknek lesz rá lehetőségük. Pár hete írtam az Egyesült Államok leghíresebb útjáról – a legendássá vált hatvanhatosról. Most menjünk egy kicsit lefelé a térképen, hiszen dél-amerika talán még izgalmasabb helyszín motoros szemmel nézve. Azon a földön égig érő hegyek találkoznak szélesen terpeszkedő sivatagokkal. Az El Camino magyarországi szakasza mentén épült új zarándokszállás. Folyóvizek, gleccserek, erdők és megannyi szépség várja a motorost. Tudom, hogy a legtöbbünk számára ez egy elérhetetlen cél, de mégis: merjünk álmodozni egy kicsit. Jöjjön öt különleges útvonal abban a régióban. 1. Bolívia – a halál útja A La Cumbrétól Coroicóba tartó útszakasz azért kapta a Halál útja nevet, mert bizonyos statisztikák szerint tíz évvel ezelőtt még évente több, mint háromszázan vesztették életüket az útvonalon. Más statisztikák szerint egy kicsit többen. A 70 kilométeres távon az út 3'500 métert esett négy különböző éghajlatot érintve, ami önmagában is roppant megterhelő.
Hozzászólás írásához jelentkezzen be!