4és fél hónapos kisfiam mindkét füle mögött borsó nagyságú nyirokcsomó jelent meg kb 1 hónappal ezelőtt, utánna mindkét felől a tarkóján is egy -egy, elvittem a gyerekorvoshoz aki azt mondta hogy ez pici babáknál nagyon gyakori, de semmi gond nincs óta sem húzodtak vissza, nem lettek nagyobbak, de ugyanott vannak, kisfiam még sosem volt beteg, sem lázas, csak a védőoltások után egy picit, de másképp rendkivűl mozgékony és vidám gyerek, de én nagyon aggódom, lehetséges hogy 4 hónaposan valami súlyos betegség jele, vagy tényleg nem kellene aggódnom? válaszát előre is nagyon köszönöm T. A fül mögötti nyirokcsomók gyulladása. Kérdező! A reaktiv nyirokcsomó nagyobbodások megjelenése és eltünése a gyerekek felső légúti betegségeinek szokásos velejárói, az ilyen apró fül mögötti csomók általában vírusferetőzés után jelenhetnek meg, néha teljesen nem is múlnak el, az én fülem mögött is van ilyen, pedig már elég régen kinőttem a csecsemőkorból, az aggódás természetes és szép dolog, de túlzásokba sem kell esni.,,, 2011. 08. 09:31 Olvasói értékelés: nincs még értékelés Tisztelt Orvos Úr!
Az emberi nyirokrendszer nem kevésbé fontos, mint a keringési rendszer. Sok nyersanyagot és enzimet hordoz a nyirok, és eltávolítják a semlegesített baktériumokat, amelyek bejutottak a testünkbe. A nyirokrendszer (amely magában foglalja a nyirokereket, nyirokcsomókat, lépet, csecsemőmirigyet, mandulákat és adenoidokat) vér tisztítást és limfociták termelését biztosítja. Duzzadt nyirokcsomók... De mit jelentenek?. A limfociták viszont antitesteket termelnek, amelyek különböző fertőzések ellen küzdenek. [ 1], [ 2], [ 3] A fül mögötti nyirokcsomók gyulladásának oka Ahhoz, hogy megértsük a fül mögötti nyirokcsomók gyulladásának okait, egy kicsit jobban emlékeznünk kell az anatómiai és fiziológiai ismeretekre... A nyirokcsomók, amelyek az emberi testben közel hatszáz, a 0, 5 és 50 mm közötti méretű, kerek, ovális vagy bab alakú formációk. Leggyakrabban csoportokban vannak elhelyezve, és az egyes szervek nyirokja bizonyos (regionális) nyirokcsomókba kerül. A fülek mögött elhelyezkedő (parotis) nyirokcsomók a hátsó agyi vénán koncentrálódnak.
Nincsen nyelesi nehezsegem, az adamcsutka magassagaban ha ketoldalt megfogom es kimozditom ketoldalra nem fajdalmas, a fulem nem faj visyont neha van egy diszkomfort erzes abba a fulembe, mindha be lenne dugulva es viszket is, tehat kenyelmetlen erzes. Nagyon be vagyok panikolva idonkent, talan tul sokat foglalkozom ezzel a dologgal, lelki hattere is lehet azoknak az enyhe tuneteknek??? Tudom, hogy nagyon nehéz igy bármit is mondania de kerem tisztelettel adjon némi információt, hogy mi bajom lehet, félek elmenni fülorr gégészhez ujra, UHra vagy egyéb vizsgálatokra (tartva ismét a legrosszabtól). Létezne, hogy ha valamilyen daganatos betegség állna a hátterében ennyi idő után kezelés nélkül nem sulyosbodott volna az álapotom? Köszönöm szépen előre is váaszát. Tisztelettel. T. Kérdező! Ez minden bizonnyal reaktiv nyirokcsomó, továbbra is az okot kell keresni, orrmelléküreg rtg helyett inkább arckoponya CT-t kellett volna készíttetni. Németh dr. Dr. Németh Tamás 2013. 12. 10. 09:04 Olvasói értékelés: nincs még értékelés Tisztelt Doktor úr!
József Attila (1905. Április 11. -1937. December 3. ) az egyik legkiemelkedőbb és legismertebb 20. századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten díjas magyar költő. Életrajza Édesapja József Áron (1871-1937) egy romániai bánáti szappanfőző munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála (1875-1919) egy parasztlányból lett mosónő volt. József Attila Budapest egyik szegény kerületében született, Ferencvárosban. Két idősebb nővére Eta és Jolán volt. József Attila 3 éves volt, mikor édesapja elhagyta a családot. Hihetetlen szegénységben és nyomorban éltek, az édesanya nagyon nehezen tudta eltartani a három gyereket és fizetni a lakbért. Végül a két kisebb gyereket, Attilát és Etelt a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta, akik 1910-ben nevelőszülőkhöz adták őket Öcsödre, ahol József Attila egy farmon dolgozott cserébe az ellátásért. A nevelőszülei Pistának hívták, mondván, hogy nincsen olyan név, hogy Attila. 1912-ben a gyerekek hazaszöktek Budapestre édesanyjukhoz, ahol bár együtt voltak, továbbra is nagy szegénység vette őket körül.
Öngyilkos lett – állítja a hivatalos irodalomtörténészi álláspont, nem véletlenül, hiszen József Attila már fiatalon is kísérelt meg öngyilkosságot: kisgyermekként egyszer lúgköves oldattal akart véget vetni életének, de végül keményítőt ivott. 17 esztendősen szintén meg akarta ölni magát, ekkor végrendelkezett is. A történészek az álláspont hivatalossá emelésekor a költő testvérének, József Jolánnak leírását fogadták el hitelesnek, és senki sem vonta kétségbe József Attila utolsó óráinak történetét. Az ellentétes álláspont fő képviselője Garamvölgyi László, aki több írást és könyvet is jegyez a témában. Garamvölgyi Hogyan halt meg József Attila című könyve szerint a költő nem akarta megvárni, amíg Balatonszárszón a tehervonat elindul, hanem megpróbált a szerelvények között átbújni. Közben azonban a vonat hirtelen elindult és a himbálódzó vaslánc olyan súlyos ütést mért a fejére, hogy meghalt. Ahogy visszazuhant a sínek közé, a vonat a jobb karját is leszakította. De akkor mi is történhetett ezen a végzetes úton?
70 évvel ezelőtt, 1937. december 3-án halt meg az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, József Attila, aki Balatonszárszón egy tehervonat kerekei alá vetette magát. A költő halálának körülményeit illetően a mai napig nincs teljes egyetértés, az igazságra ugyanakkor nagy valószínűséggel sosem derül már fény. A tragikus sorsú költő 1930-tól vetette magát alá pszichoanalitikus kezelésnek. Ezek egy időre abbamaradtak, amit József Attila meglehetősen rosszul viselt. Életének kutatói szerint 1932-től hatalmasodott el rajta a skizofrénia. 1935-től Gyömrői Edit lett a kezelőorvosa, akibe a költő reménytelenül beleszeretett; a pszichoanalitikus ezzel párhuzamosan "hasadásos elmezavart" diagnosztizált József Attila esetében. 1937 elején újabb szerelem kerítette hatalmába a fiatal gyógypedagógusnő, Kozmutza Flóra iránt, méghozzá ismét viszonzatlanul. Kötetei megjelenését minimális érdeklődés kísérte, ami szintén nagyon megviselte érzékeny idegrendszerét, törékeny egészségi állapota egyre inkább romlott, és már a szanatóriumi ápolás sem tudott segíteni rajta.
Édesanyja. 1919-ben bekövetkezett halála után József Attilát sógora, Makai Ödön vette szárnyai alá. Egy jó középiskolába járatta Attilát, aki később a szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, hogy középiskolai tanár lehessen. Az egyetem elutasította, amikor Horger Antal a provokatív versei miatt a tanításhoz alkalmatlannak nyilvánította. Ettől a ponttól kezdve megpróbálta saját magát fenntartani abból a kis pénzből, amit a saját versei publikálásával keresett. A skizofrénia jelei mutatkoztak rajta, ami miatt pszichiáterek is kezelték. Soha nem nősült meg, de gyakran beleszeretett az őt kezelő nőkbe. 1937-ben, Balatonszárszón, vonatbalesetben halt meg. A legszélesebb körben elfogadott nézet, hogy József Attila öngyilkos lett, de akadnak olyan szakértők, akik állítják, hogy pusztán baleset történt. József Attila nemzetközi szinten a legismertebb a modern magyar költők közül. Verseit számos nyelvre lefordították, műveit a világ számos országában tanítják irodalom órákon. Munkái A szépség koldusa (1922) Nem én kiáltok (1925) Nincsen apám, se anyám (1929) Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) Külvárosi éj (1932) Medvetánc (1934) Nagyon fáj (1936)
-ig (Bp., 1964); Szabolcsi Miklós: J. és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez (Kritika, 1965); Forgács László: J. esztétikája (Bp., 1965); Gyertyán Ervin: J. (Bp. 1966); Hankiss Elemér: J. komplex képei (Kritika, 1966); Szabolcsi Miklós: József Attila élete és pályája. I-III. (Bp., 1962-1998). – Szi. József Jolán: A város peremén (r., Bp., 1950); Berda József: Elrévedés (J. -ról emlékezvén) (vers, Csillag, 1955); Illyés Gyula: Doleo, ergo sum. emlékének (vers, Irodalmi Újság, 1955); Nagy László: Az örök hiány köszörűjén (vers, Irodalmi Újság, 1955); Porumbacu, Veronica: J. -hoz (vers, ford. Kiss Jenő, Irodalmi Újság, 1955); Simon István: J. -hoz (vers, Csillag, 1955); Zelk Zoltán: Nem tudsz te meghalni (vers, Irodalmi Újság, 1955); Kassák Lajos: Meghajtott zászlóval (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Képes Géza: J. -hoz (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Orbán Ottó: J. (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Takáts Gyula: Az emberekhez (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Gosztonyi János: Tiszta szívvel (színmű, Thália Színház, 1963); Vas István: Rapszódia J.
Mint ahogy az sem változtatná meg alapjaiban a róla kialakult képet, ha kiderülne, tragikus baleset történt. A költőt először Balatonszárszón temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben került örök nyugalomra. Megosztás Címkék