A méhpempőt a méhek termelik a garatmirigyeikben, savanykás, fehéres-sárgás anyag, amely nagyszerű hatással van az egészségre. A méhpempőt a királynő fogyasztja egész életében, és a herék az első három napjukban. A méhpempőt az orvosok és a gyógyítók is elismerik mint hatásos gyógyszer, és összetett anyag. A méhpempő több mint 150 bioaktív anyagot tartalmaz, amelyek hasznosak az egészségünkre,, található benne tiamin riboflavin, niacion, biotin, folsav, pantoténsav, neopterin, C – vitamin, piridoxin, szterin, különböző hasznos enzimek és antibiotikumok. Méhpempő gyógyhatásai A méhpempő rengeteg betegség esetén alkalmazható sikeresen. Nagyon jó hatással van az Alzheimer kórra, és az időskori demenciára hiszen meggátolja a központi idegrendszer degeneratív folyamatait, újraképzi a sejteket, lassítja az öregedés folyamatát és a kialakuló szenilitást. Csonttörésre és csontritkulásra is alkalmazzák, gyorsítja a sebek gyógyulási idejét és a csontszövet termelődését. Méhpempő hatásos a rák kezelésében is, gátolja a rákos sejtek kialakulását, és a rákos sejtek növekedését elősegítő 10-HDA savat.
[3] Az anyává fejlődést egyetlen fehérje, a royalaktin váltja ki. [4] Kinyerése Szerkesztés A méhpempőt a fiatal dolgozók garatmirigye termeli, melynek ember általi kinyerését pempőzésnek hívják. A legtöbb méhészet hobbiméhészet, és nem foglalkozik ilyen aprólékos munkával. A pempőzéshez különféle speciális eszközökre is szükség van. A pempőzéshez eltávolítják a családból az anyát, és anyabölcső-kezdeményeket adnak, benne anyaálcákkal. A pempő kinyeréséhez az álcákat három nap után el kell távolítani. Egy család egy szezon alatt körülbelül 500 g méhpempő termelésére képes. A pempőt azért az anyabölcsőkből nyerik, mivel ezekben található belőle a legtöbb, és a dolgozólárvák azonnal el is fogyasztják a méhpempőt, amit kapnak. A méhpempő begyűjtéséhez steril körülményekre van szükség; csíramentes környezetben, steril üvegedényben kell tárolni, fénytől, hőtől és levegőtől védett helyen, 2 °C hőmérsékleten. A méhpempőhöz tartósítás céljából lehet adni mézet vagy viaszt is. Az anya eltávolítása extrém stresszhelyzetet okoz a családnak, és ez a súlyos beavatkozás a méhcsalád életébe kerülhet, így a természetközeli méhészkedéstől távol áll ez a tevékenység.
[13] Szerepe a méhek egyedfejlődésében Szerkesztés Már régóta feltételezik, hogy a méhpempős táplálás miatt lesz anya abból a petéből, amiből dolgozó is lehetne. Ez a különbség hozzájárul a méhpempő népszerűségéhez, és csodaszerként való reklámozásához. Ezt bizonyítja egy 2011-es japán tanulmány. A kutatók izoláltak egy fehérjét, a royalaktint a méhpempőből, és ezzel a Drosophila melanogaster (gyümölcsmuslica) anyaszerű példányait sikerült felnevelniük. Ezeknek mind méretük, mind termékenységük megnőtt. [19] 2008-ban ausztrál kutatók változásokat észleltek a DNS metilezésében a méhpempőről a virágporos-mézes táplálásra való áttéréskor. Ez kikapcsolta egyes gének átírását. [20] Ha megakadályozták a metileződést, akkor anyák fejlődtek, működőképes petefészekkel. [21] Az anya és a dolgozó a környezetileg szabályozott filogenetikai polimorfia legismertebb példája, ami nagyon sok tulajdonságot szabályoz, úgymint az élettartamot és a termékenységet. [22] Az anyának kiválasztott lárvát bőségesen ellátják méhpempővel, ezzel molekuláris események sorozatát indítják el benne, aminek eredményeként anya fejlődik.
Lehetséges élettani hatásai Szerkesztés A méhpempőnek tulajdonított hatásokat egyes emberek megtapasztalják, mások nem. Nem végeztek széleskörű tudományos vizsgálatokat minden, alább felsorolt hatás vizsgálatára. csökkentheti a koleszterin szintjét a vérben [5] asztmások egy részénél allergiás reakciót válthat ki [5] Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy a méhpempő egészséges az emberek számára. [6] Az Amerikai Egyesült Államokban több szövetségi szerv is fellépett azokkal szemben, akik a méhpempőt annak pozitív egészségügyi hatásaival reklámozták. [7] [8] [9] [10] Fogyasztása Szerkesztés A propoliszhoz hasonlóan a méhpempőt is hasznosítják táplálékkiegészítőként és kozmetikai készítményekhez. Magas fehérje- és aminosav tartalma miatt allergiás tüneteket okozhat, például bőrkiütéseket, az arc duzzadását, a vérnyomás leesését, asztmás rohamot, hányást, hasmenést, néha anafilaxiás sokkot is. [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] A méhpempőre allergiások aránya a népességben nem ismert, de nagyobb eséllyel allergiások rá azok, akiknek más allergiájuk is van.
Az Alzheimer kór egy visszafordíthatatlan progresszív degeneratív idegrendszeri betegség. Általában a 65 év feletti embereket érinti és a negyedik helyen áll a felnőtt elhalálozási listán. Az Alzheimer kórtana magába foglalja az extracelluláris plakkák (halott és elhalóban lévő idegsejt csoport) és az intracelluláris "neurofibrilláris kötegek" (az idegsejtekben található csavart protein részek) jelenlétét. Ezek a plakkák és a rost összekuszálódások az agyban szétválasztják a kommunikációs vonalat és megakadályozzák az acetikolin termelődést. Ez memóriavesztéshez, szorongáshoz, ingerlékenységhez és a gondolatok nehéz kifejezéséhez vezet. A legtöbb hagyományos nyugati kezelés megpróbálja növelni az acetikolin szintet az agyban az Alzheimerben szenvedő betegeknél. Ezek az orvosságok mesterségesen megnövelik az acetikolin szintet megakadályozva az enzimeket, hogy lerombolják és lebontsák az acetikolint. A méhpempő, természetes módon megnöveli az acetikolin szintet bármilyen más olyan mellékhatás nélkül, amelyeket a gyógyszerek okozhatnak, pl.
A Bodó Méhészettől szigorúan ellenőrzött, magas minőségű méhpempőt vásárolhat. Ismerje meg vállalkozásunkat, az általunk kínált termékeket, és válasszon Ön is minket!
Beszámoló közzététele A számviteli törvény az éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, míg az összevont (konszolidált) éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig írja elő. Az osztalékfizetés új szabályai | Triász-Audit Kft. Ugyanakkor a tőzsdei kibocsátók esetében az érintettekre vonatkozó tőkepiaci jogszabályok, uniós előírásoknak megfelelve a közzététel tekintetében a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig terjedő határidőt írnak elő, a internetes felületen. Az eltérő jogértelmezés elkerülése, valamint a közzététel azonos tartalmának biztosítása érdekében a törvénymódosítás e vállalkozók esetében egységesíti a közzétételek határidejére vonatkozó előírásokat. Az új előírás szerint az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.
Majd az osztalék bankszámlára / pénztárba történő beérkezés napjával a pénzeszköz növekedéssel szemben az egyéb követelés csökkenés fog állni. 2018. évközi módosításként a számviteli törvény egyértelműsíti, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. Tehát a járó osztalékot az adózott eredmény felhasználásáról határozat alapján kell elszámolni. (Szt. 84. (1) bekezdésben, 114. § (1) bekezdésében, 130. § (5) bekezdésében az "adózott eredmény felosztásáról" szövegrész helyébe az "adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról)" szöveg kerül 2019. január 1-i hatállyal) Adózási, számviteli kérdésre keresi a választ? Osztalék könyvelése 2010 relatif. Szakértőink készséggel állnak rendelkezésére! Telefonáljon vagy írjon nekünk a címre!
A módosítás az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja. Osztalék könyvelése 2013 relatif. A tőketartalék növekedéseként a tulajdonosok által a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök értékét kell kimutatni a cégbírósági bejegyzés napjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik, amennyiben az eszköz átadása a tőkeemelés bejegyzésének időpontja előtt megtörtént. Abban az esetben, ha annak átadására a tőkeemelés cégbírósági bejegyzését követően kerül sor, úgy a tőketartalék növekedését csak és kizárólag az eszköz átadásakor lehet elszámolni (ez az előírás nem változott). Ugyanezzel az időponttal kell a tőketartalékból történő jegyzett tőkeemelést is elszámolni. Tőkeleszállítás esetén a tőketartalék csökkenését a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával kell elszámolni (akár tőketartalék javára, illetve tőkekivonással valósul meg a tőkeleszállítás).
Az új szabály 2020. november 27-én lépett hatályba. Elengedett osztaléktartozás elszámolása A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál, mint kötelezettséget a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A társaság tulajdonosa ugyanakkor az osztalék miatti követelését – a kifizetése előtt – különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. SALDO adótanácsadás - Saldo Zrt.. Eddig az elengedett osztaléktartozást egyéb bevételként kellett elszámolni. Mivel korábban a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kellett elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását a későbbiekben elengedi, akkor azt indokolt közvetlenül az eredménytartalék – mint eredeti forrás – javára elszámolni (ezzel párhuzamosan a kapott osztalék, mint a társasági adóalap csökkentő tétel is kivezetésre kerül). Így az új előírás szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.