Még a köztudottan puritán Kádárné is el-ellátogatott ide, de Rotschildnál csináltatott gardróbot Tito és Gromiko felesége és a perzsa sah neje. Rendszeres vendég volt nála a művészvilág színe-java: Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Endre felesége, Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, Törőcsik Mari, Halász Judit és sokan mások. De hogyan juthatott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe a szocializmus idején? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba? Mi tette őt a 20. Rothschild klara koenyv llp. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb alakjává? És nem utolsósorban: miért választotta a halált ennyi siker fényében? SIMONOVICS ILDIKÓ sokéves kutatómunkával utánajárt ezeknek kérdéseknek, és felgöngyölítette a legendákkal, rejtélyekkel, elképesztő történetekkel övezett életút állomásait. Interjúalanyainak többsége személyesen ismerte Rotschild Klárát: rokonok, munkatársak, barátnők és állandó vevők vallanak arról, milyen volt a divat nagyasszonya, hogyan építette fel különleges márkáját.
Paczolay Béla ( Kalandorok, Dumapárbaj) rendezésében a Filmintézet 131, 3 millió forintos támogatásával készülhet a VÍG125 című kétrészes fikciós dokumentumfilm, mely felöleli a Vígszínház 125 éves történetét, végigvezet a történelmi és színháztörténeti korszakokon, kiemelve fontosabb csomópontokat, meghatározó művészeket. Az operatőrként számos díjjal kitüntetett Nagy András rendezésében készülő dokumentumfilm a budapesti Országház és részben az ország történetének elmesélésére vállalkozik. Az Ország Háza című tévéfilm a Nemzeti Filmintézet 273, 9 millió forintos támogatásával készül. Nem kapott gyártási támogatást Az utolsó ülés, Bozsogi János tévéfilmje, és a Carte Rouge, Gerebics Sándor filmterve. Rotschild Klára Könyv. Folytatódhat a Szőrmók Ovi című animációs sorozat következő részeinek előkészítése, és a Kaláka: a Kárpátoktól a Csendes-óceánig című tévéfilm munkálatai is. A döntőbizottság nem támogatja Vácz Péter ( Nyuszi és Őz) Kutyafül című animációs filmjének előkészítését. További részletek a Televíziós Döntőbizottság határozatában olvashatóak.
Általános felhívás az imára. 504 Az Ószövetségben 505 Az idők teljességében 510 Az Egyház idejében 515 Az imádság hagyománya 519 Az imádság forrásai 520 Az imádság útja 522 Vezetők az imádság útján 526 Imaélet 528 Az ima megnyilvánulásai 529 Az imádság, mint küzdelem 532 Jézus órájának az imája 537 Az Úr imádsága: "Mi Atyánk! " 539 "Az egész evangélium foglalata" 539 "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy" 542 A hét kérés 547 A záró doxológia 558 Idézetek mutatója 561 Tematikus mutató 621 Állapotfotók A borító enyhén kopott, töredezett. A lapélek elszíneződtek. 2. Rotschild Klára A vörös diktátor - Kecskemét, Bács-Kiskun. 276. 084 A könyv "súgó" (vagy "help") file változata. Miután átmásolta ezt a file-t a saját személyi számítógépére, indítsa el (pl. kétszeri rákattintással), és máris olvashatja és felhasználhatja a könyvet elektronikusan. Csézy férje szabó lászló foglalkozása
Review A kötet előszavában a szerző emberi és magyar kötelességének nevezi szülőföldje, a Mezőség megírását, amelyhez úgy fél évszázad óta gyűjtögette az "anyagot", lényegében őseinek, a cegei Wass családnak a kolozsvári Erdélyi Múzeum levéltárában őrzött "tizenhét vaspántos ládára való" okmányait, leveleit, illetve a marosvásárhelyi Teleki Téka dokumentumait. Könyve első része, melynek a Krónikás írás címet adta, az Árpád-kortól, 1050-től 1917-ig, az első világháborúig meséli el az Erőssnek nevezett család történetét, a második rész, a Szemtanúság ideje pedig, amelynek az eseményeit, mint mondja, a saját élményeiből vette, egészen az 1970-es évekig nyúlik. Habár a szemtanúság fontos alapja lehet a krónika hitelességének, a Kard és kasza esetében a kettő mégsem függ össze, nem alkot szerves műfaji egységet. Csaknem kilencszáz esztendőt végigpásztázni más elbeszélésmódot és nézőpontot igényel, mint a háromnegyed évszázadé. Az előbbi a mese, a rege, a monda, a romantikus cselekményszövés terepe s ideje, a képzelet táplálta fikcióé, az utóbbi a tényszerűbb, tárgyilagosabb leírásoké, a közelmúlt történelme diktálta valószerűségé, realitásé.
De az ellopott időt nem lehet pótolni semmivel. 107. kötet Kényelmes dolog betegnek lenni, amikor kellemetlenség veszi körül az embert. Aki fiatal, annak dolgozni kell keményen. Ésszel és izommal, minden erővel. Csak így lehet kimászni a bajból, munkával. 97. kötet Ki magosra néz, nem látja meg a rögöt lába alatt, s ki másra bízza földjét, elveszíti azt. Ami legfontosabb pedig: akié a föld, azé az ország! 1. kötet, 400. oldal Bölcs elme és békeszerető szív nélkül erő és bátorság bizony keveset ér, s könnyűszerrel szolgálhatja jó helyett a gonoszt. 180. oldal, 1. kötet A gyűlölet gonoszságot terem, s a gonoszság az élet ellensége. 178. kötet A múlt (... ) szerves és elválaszthatatlan része a jelennek, mint ahogy a jelen sem egyéb, mint a jövendő kezdete. 6. oldal Az emberiség legnagyobb átka az elfogultság, mert az elfogultság megvakítja a látást, s gonosz irányba téríti a tömegeket. Csak megértés alapján lehet emberi közösséget megtartani, legyen az a közösség család, nemzet vagy ország.
Bővebb ismertető A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat? " lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került. A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája.
A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga - a magyar és arisztokrata - tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszerezni a hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással - azaz kaszával - meg is kell tartani!
Ár: 4. 990 Ft Kedvezmény: 749 Ft 15% Cikkszám: 1001560 ISBN: 9786156016065 Központ: Utolsó 8 Darab raktáron Boltok: Utolsó 4 Darab raktáron Ingyenes szállítás 10. 000 Ft feletti rendelés esetén INGYENES szállítás 18 000 Ft-tól. Tartalom és részletes adatok Leírás: A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat? " lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került. A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert.