A vizsgált kormányzati megrendelők irracionális árakon vásároltak üzleti Microsoft-szoftverlicenceket – az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál drasztikusan, olykor akár 200 százalékkal drágábban adták tovább a viszonteladók az állami ügyfeleknek. Microsoft-botrány: a NAV is érintett az amerikai tőzsdefelügyelet szerint - Adózóna.hu. Az így elért extraprofitból a kormányfő közelébe is jutott: Tiborcz István 2015-ben jelent meg tulajdonosként a HCS Experts nevű cégben, és abban az esztendőben az egyik Microsoft-viszonteladónak rendszeresen beszámlázó HCS megtáltosodott - az árbevétele megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle. Ami még különösebb: míg a korábbi években a cég üzemi eredménye 10-20 százalékos volt az árbevételhez képest addig a 2015-ös rekordévben az árbevétel közel fele lett üzemi eredmény. A kormányzati vevők ráadásul nemcsak érthetetlenül drágán vásároltak, hanem számos esetben fölöslegesen is: tudunk olyan vizsgálat alá vont intézményről, ahol máig semmire sem használták a két éve beszerzett szoftverlicenceket (vagyis az állam extrém felárral vásárolt olyasmit, amire nem is volt szüksége, egyetlen látható céllal: hogy a kormányfő vejét is magában foglaló kör gazdagodását segítse).
Az ügyről egyébként itt olvashat bővebben, röviden az amerikai Microsoft korrupciós ügyek miatt korábban belső vizsgálatot tartott a magyar leányvállalatánál, és fel is tárt pár nagyon gyanús közbeszerzést, ahol az állam valamiért őrülten túlárazva vett Microsoft-szoftvereket. A vizsgálatok eredményeként a Microsoft Magyarország kirúgta a kormányzati beszerzésekért felelős vezetőjét és felmondta a legnagyobb kormányzati beszállítók Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét. Az eset Magyarország valaha volt egyik legnagyobb korrupciós ügye lehet, a Politico szerint a túlárazott és irányított közbeszerzések után Orbán közvetlen környezete is félhet a börtöntől egy esetleges kormányváltás után. Microsoft nav botrány teljes film. Közben a Miniszterelnökség írásba adta a lapnak, hogy ők nem tudnak semmiféle szoftverbeszerzéses vizsgálatról. Ez azért is furcsa, mert az egyik legérintettebb kirúgott vezető, a 2016 elejéig a Microsoft kormányzati üzletágát vezető Sagyibó Viktor ma már miniszteri biztosként Lázár János mellett dolgozik a Miniszterelnökségen.
Emellett szerintük a 2009-ben alapított, híres IMG Solution is haszonélvező lehetett, amely 2011 óta százszorosára emelte a bevételeit. A céget gyakran kötik ifj. Orbán Győzőhöz, a miniszterelnök testvéréhez, mivel Orbán Győző barátjáé és birkózótársáé, Szentgyörgyi Gáboré a vállalat. Vágujhelyi 2015. Vállalkozás: Nem volt belső vizsgálat a NAV-nál a Microsoft-botrányt elindító beszerzés miatt | hvg.hu. november 21. óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testülete) elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter 2014 nyarán lett a NAV informatikai fejlesztésekért felelős főosztályvezetője. Az 1, 8 milliárdos beszerzést májusban rögzítették a KEF rendszerébe, így ahhoz még nem lehetett köze, azonban az egyik 757 millióst már az ő időszaka alatt ütötték nyélbe. A NAV elnöke ekkoriban a kitiltási botránykor híressé vált Vida Ildikó volt. Amúgy Vágujhelyi és Tiborcz Péter csak kicsivel kerülték el egymást pár évvel korábban: előbbi 2003 és 2010 között a Professzionál Informatikai Zrt.
Az előterjesztők szerint a transznacionális kleptokraták súlyos nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak az Egyesült Államok számára. A meglévő törvényeket nem a transznacionális kleptokrácia problémájának kezelésére tervezték, és mindegyik tartalmaz olyan hiányosságokat, amelyek miatt nem ideálisak a külföldi zsarolás megbüntetésére. Nem hagyhatjuk ügyészeinket a jogállamiság védelméhez szükséges jogi eszközök nélkül – fogalmazott Sheila Jackson Lee demokrata képviselő. Microsoft nav botrány videa. A törvény lehetőséget teremthet kiegészítő intézkedések, például szankciók alkalmazására, és arra kényszerítheti a helyi kormányokat, hogy büntessék meg az ilyen személyeket – hangsúlyozta a republikánus Richard Hudson. A törvényjavaslatból nem derül ki, hogy összefüggésben áll-e a Microsoft (MS) magyarországi cégének megvesztegetési ügyével, és talán csak a véletlenek összjátéka, hogy nem sokkal azután nyújtották be, hogy az amerikai igazságügy és tőzsdefelügyelet lezárta a MS-vizsgálatot. Ebben megállapították, hogy a cég 2013 és 2015 közötti itteni szerződéseivel legalább 14, 6 millió dollárnyi (4 milliárd forintot meghaladó) nyereséghez jutott megvesztegetésekkel.
További feltétel (mint a rendes rokkantsági ellátás esetén is), hogy keresőtevékenységet ne végezzen és rendszeres pénzellátásban ne részesüljön a kérelmező. A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. A kérelem elbírálásakor figyelemmel kell lenni az egészségi állapot komplex minősítésben meghatározott mértékére, az előzetes biztosítás időtartamára ( előnyben kell részesíteni azt, aki a szükséges biztosítási idő legalább 90%-ával rendelkezik), a jövedelmi helyzetre, és az egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre. A kivételes rokkantsági ellátás havi összege (az ún. alapösszeghez viszonyított mértékben - maga az alapösszeg 2021. január 1-től: 107. 540 Ft) a következők szerint alakul: - C1 kategória (ha az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti): az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2021-ben 31. 455 Ft - C2 kategória: az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2021-ben 31.
chevron_right Rokkantsági ellátás 2022. 02. 24., 21:57 0 Tisztelt Szakértő! C2-es kategóriába tartozó rokkantsági ellátásban részesülő magánszemélynél, állapot rosszabbodás miatt felülvizsgálati kérelem került benyújtásra 2022. 01. 03-án. 2021. 07. 01-2021. 12. 31. között munkaviszonyban dolgozott havi bruttó 280 ezer forintért, 2022. 01-től határozatlan időre fizetés nélküli szabadságon van. A felülvizsgálat eredményeként D minősítést kapott, a nyugdíjfolyósító a 2015. évi ellátásának inflációs korrigálásával állapította meg az új ellátását. A korábbi rokkantsági ellátásáról 2021. 31-ei visszamenőleges hatállyal lemondott, de ennek a kérelemnek a benyújtása sajnos már a felülvizsgálati kérelem határozathozatalát követően történt meg. Ezzel egyidejűleg egy új ellátási igény is benyújtásra került, 2022. 04-től kérelmezve az új ellátást. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a folyósító miként számolná az új ellátást? Még mindig a 2015. évi jövedelméből (ami gyakorlatilag rokkantsági ellátás), vagy a már 2021-ben szerzett munkaviszonyból?
(5) A kivételes rokkantsági ellátás havi összege a) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés b) pontjában, b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés c) pontjában, c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeg 65 százaléka. (6) A kivételes rokkantsági ellátást a 13. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltétel már nem áll fenn. (7) (hatályon kívül helyezve) (8) A kivételes rokkantsági ellátásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a rokkantsági ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A pontosan részletezett A minősítési kategóriák függvényében rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra válhatnak jogosulttá mindazok, akiknek az egészségi állapota 60%-os, vagy annál kisebb mértékű és rendelkeznek a jogosultság megállapításához szükséges feltétekkel. Az ellátás típusát az egészségi állapot mellett az érintett személy rehabilitálhatósága is befolyásolja. A megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági ellátásra lehetnek jogosultak – az egyéb jogi feltételek egyidejű fennállása mellett -, ha a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményeik miatt foglalkozási rehabilitációjuk nem javasolt (B2, C2, D és E minősítési kategória). Rehabilitációs ellátásra válhat jogosulttá az a személy, aki a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint a foglalkozási rehabilitációja javasolt, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (B1 és C1 minősítési kategória).
455 Ft - D kategória: az alapösszeg 50 százalékának a 65%-a, 2021-ben 34. 950 Ft - E kategória: az alapösszeg 55 százalékának a 65%-a, 2021-ben 38. 445 Ft A kivételes rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek. (Természetesen ha valaki dolgozik a kivételes rokkantsági ellátása mellett, azzal szerezhet szolgálati időt. A kivételes rokkantsági ellátás mellett végzett munkára nem vonatkozik sem időbeli, sem kereseti korlátozás. ) A kivlételes rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha - az ellátásban részesülő személy kérte, vagy - más rendszeres pénzellátásban részesül, vagy - egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn. Az ellátást akkor is meg kell szüntetni, ha az érintett személy keresőtevékenységet folytat és foglalkoztatására az erre irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. Az is megszüntetési ok, ha az ellátásban részesülő az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
C2 – egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot) D – csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot). Hirdetés E – egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes A komplex minősítés során alkalmazandó orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szabályok szempontrendszere a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14. ) NEFMI rendeletben kerültek szabályozásra. A pontosan részletezett A minősítési kategóriák függvényében rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra válhatnak jogosulttá mindazok, akiknek az egészségi állapota 60%-os, vagy annál kisebb mértékű és rendelkeznek a jogosultság megállapításához szükséges feltétekkel. Az ellátás típusát az egészségi állapot mellett az érintett személy rehabilitálhatósága is befolyásolja.
B2 – egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (51-60% közötti egészségi állapot) C1 – tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi állapot). C2 – egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot) D – csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot). E – egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes A komplex minősítés során alkalmazandó orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szabályok szempontrendszere a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14. ) NEFMI rendeletben kerültek szabályozásra.