Máthé Zoltán / MTI "Hétfőn hajnaltól nincsenek menetrendi korlátozások a Nyugati pályaudvar vonatközlekedésében, valamennyi vonat közlekedik zavartalanul, menetrend szerint" – posztolta hétfő hajnalban a Mávinform Facebook-oldalára. Nemrég azonban már arról írt az MTI a Mávinform közlése alapján, hogy a Nyugati pályaudvarról induló és az oda érkező vonatok menetideje 10-30 perccel megnövekedhet biztosítóberendezések meghibásodása miatt. A torlódások és késések csökkentése érdekében 8 órától a ceglédi és a lajosmizsei vonalon egyes járatok rövidebb útvonalon közlekednek, Kőbánya-Kispestről fordulnak vissza. A ceglédi vonalon a monori S50-es vonatok Kőbánya-Kispestre érkeznek és onnan indulnak – minden óra 53-kor – Monorra. A Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest közötti utazásra bármely vonat felármentesen vehető igénybe. Alternatív utazási lehetőségként ajánlják a Budapest-bérlettel rendelkező utasoknak a 3-as metrópótlót a Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest között. A lajosmizsei vonalon az S21-es vonatok budapesti végállomása Kőbánya-Kispest.
Belső vizsgálatot indít a MÁV elnök-vezérigazgatója a Nyugati pályaudvar karbantartását követő meghibásodások miatt – közölte a vasúttársaság az MTI-vel hétfőn. Mint írták, a Nyugati pályaudvaron a szombaton befejezett egyhónapos karbantartást követően, vasárnap hajnal óta több váltóállítási, biztosítóberendezési hiba nehezíti a forgalomszervezést. Ilyen helyzetben is az utasok biztonsága a legfontosabb, ezért az ország egyik legforgalmasabb pályaudvarán csökkentett kapacitással tartják fenn a közlekedést, nem tudják fogadni és indítani az összes a vonatot – írták. Megjegyezték, hogy a folyamatos megújulás és fejlődés útján haladó vasúttársaság számára az elvárt előnyök mellett vállalhatatlan következményekkel is járt a karbantartás. A MÁV elnök-vezérigazgatója azonnal belső vizsgálatot rendel el a történtek tisztázása érdekében. A vasúttársaság a Nyugati pályaudvart érintő vonalakon utazók elnézését kéri az átmeneti forgalmi fennakadások, késések miatt – írták, hozzátéve: a menetrend szerinti közlekedés mielőbbi visszaállítására törekszenek.
Belföld 2021. július 19. Nincsenek menetrendi korlátozások hétfőn hajnaltól a Nyugati pályaudvar vonatközlekedésében - közölte a Mávinform az MTI-vel. Aztán változott a helyzet. Hétfő, 21. 47 – A monori és az esztergomi vonatok hétfő délutántól már a Nyugati pályaudvarról indulnak, és oda is érkeznek – tudatta a Mávinform a honlapján. Hétfő reggel a Nyugati pályaudvarról induló és az oda érkező vonatok menetideje 10-30 perccel megnőtt a biztosítóberendezés meghibásodása miatt. A torlódások és késések csökkentéséért a ceglédi és a lajosmizsei vonalon egyes járatok rövidebb útvonalon közlekedtek, Kőbánya-Kispestről fordultak vissza. A lajosmizsei S21-es vonatok továbbra is Kőbánya-Kispestről indulnak és oda érkeznek. A Nyugati pályaudvarról az utasok a Debrecen-Nyíregyháza felé induló IC-kel utazhatnak Kőbánya-Kispestig, az IC-k Kőbánya alsón is megállnak, ezen a szakaszon felármentesen vehetők igénybe. Az S21-es vonatok átszállás után, körülbelül 10 perces késéssel indulnak Kőbánya-Kispestről Dabas, Lajosmizse felé.
A Nyugati pályaudvarról induló és az oda érkező vonatok menetideje 10-30 perccel megnövekedhet biztosítóberendezések meghibásodása miatt - közölte a Mávinform hétfőn a honlapján. A torlódások és késések csökkentése érdekében 8 órától a ceglédi és a lajosmizsei vonalon egyes járatok rövidebb útvonalon közlekednek, Kőbánya-Kispestről fordulnak vissza - olvasható a oldalon. A ceglédi vonalon a monori S50-es vonatok Kőbánya-Kispestre érkeznek és onnan indulnak - minden óra 53-kor - Monorra. A Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest közötti utazásra bármely vonat felármentesen vehető igénybe. Alternatív utazási lehetőségként ajánlják a Budapest-bérlettel rendelkező utasoknak a 3-as metrópótlót a Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest között. Késések várhatóak a Nyugati Pályaudvart érintő vonalakon Forrás: MÁV A lajosmizsei vonalon az S21-es vonatok budapesti végállomása Kőbánya-Kispest. A Nyugati pályaudvarról az utasok a minden óra 23-kor Debrecen-Nyíregyháza felé induló IC-kkel utazhatnak Kőbánya-Kispestig, az IC-k Kőbánya alsón is megállnak, és azon a szakaszon felár nélkül vehetők igénybe.
Az akadálymentesítés részeként – egy brüsszeli metróvonal és néhány olasz állomás után – Európában az elsők között a Nyugatiban megkezdődött a vak és gyengénlátó utasok részére okos taktilis vezető- és veszélyjelző sávok kialakításra. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) képviselőivel egyeztetve, 2022-ig először a vágánycsarnokban, valamint a csarnokon kívüli peronok mentén; a II. ütemben pedig a keresztaluljáróban és az oldalcsarnokban is kialakítják az okos taktilis sávokat. Ezeknek a jelzéseknek a célja, hogy talppal vagy segédeszközzel érzékelhető információt szolgáltassanak a környezetükben található akadályokról, veszélyhelyzetekről, illetve a biztonságosan használható közlekedési folyósokról. A rendszer akár a napi változásokat is tudja majd kezelni. A rendszer használójának a Bluetooth-szal felszerelt botja, a járófelülethez érintve érzékeli a címkékből érkező rádiójeleket, és továbbítja az információkat egy mobiltelefonos applikációnak, ami hangosan felolvassa az instrukciókat, melyeket egy letölthető térképről nyer ki a rendszer.
A tervpályázat győztesét jövő márciusban hirdetik ki. További részletek a Budapest Fejlesztési Központ oldalán.
Miért szenvednek az ártatlanok? Miért engedi meg Isten a rosszat? Mivé lett a közösség és benne az egyes ember? Mi szítja a mérhetetlen gyűlöletet? Ezek a darab kérdései. A szöveg többnyire időmértékes verselésű, és rengeteget idéznek a Bibliából szó szerint, főleg Jób könyvéből. A görög tragédiák mintájára kart is szerepeltetnek, ettől erősen pátoszos lesz a darab. Mindez azonban – és talán éppen ezért – erősíti a hitelességet, ahogy az amúgy is didaktikusan kibontott mondanivaló már-már szájbarágós közvetítése is helyére kerül. Nem a konkrét gyilkosság, hanem az általános emberi gyarlóság, a bűn fogalma a darab témája. A szereplők a megértés stációit járják körül. Nincs feloldozás, nincs megbocsátás. Megnyugvást az ébren tartott emlékezetben kereshetni. A Borbély Szilárd és Szögi Lajos alakját megformáló Fekete Ernő szuggesztív játéka mellett érdemes kiemelni Bán János és Tasnádi Bence epizódszerepeit. A Bán tökéletesen hozza a saját tudatlanságába bezárkózott kisember zsigerből utálkozó alakját, Tasnádi pedig a fő vádlott cigány ember szerepében előadott monológját a darab legerősebb jelenetévé teszi.
2000 karácsonyán szülei rablótámadás áldozatai lettek. Anyja fejét baltával verték szét, apja nem halt meg, de kómába esett. Borbélyt akkor a tragédia kettős természete temette maga alá: miközben a szüleit ért borzalmakat próbálta megemészteni, rájött, hogy a jogbiztonság, az igazságosság nem létező fogalmak – a nyomozást méltatlannak, kimenetelét elégtelennek érezte, a gyilkosokat soha nem kapták el. Fekete Ernő Az Olaszliszkai cmű előadásban A Katona előadásának elején Borbély Szilárd (Fekete Ernő) foglalja össze a rablógyilkosság eseményeit, szinte végig hátat fordítva a közönségnek. Szomorú, tépelődő ember, mondatait alaposan megrágja – Fekete gondos alakítása méltóságot ad a költő elemző alkatának. Borbély a szüleivel történteket a fikció segítségével próbálja feldolgozni, ezt jelzi, hogy párbeszédbe kezd az emelvényre kivonuló Karral. Drámájában, a 2011-es Szemünk előtt vonulnak el című kötetben megjelent Az Olaszliszkai ban az Újságírók karaként említi a történéseket értelmező, a tágabb társadalmi jelentést didaktikusan megfogalmazó alakokat.
Szacsvay László Ahogy Borbély drámája, úgy Máté Gábor rendezése is az emlékezés feladatát hangsúlyozza. Az előadásban az Olaszliszkán történtek (a zsidók elpusztítása és a 2006-os gyilkosság) mellett Borbély halála is bekerül a múlt olyan momentumai közé, amelyekre emlékeznünk kötelesség. A valóságtól elemelt, stilizált színpadi megoldások mellett dokumentumszerű elemek is szerepelnek az előadásban. A lincselés egyik elkövetője (Tasnádi Bence) a börtönből ír levelet testvérének. A vászonra vetített göcsörtös, girbegurba betűk, a megejtően zagyva helyesírás közel hozzák a nézőhöz a figurát, akiben szintén könnyű meglátni az áldozatot, köszönhetően Tasnádi szokásosan eleven, magas hőfokon izzó alakításának is. A tárgyalás jelenete Hajdú Eszter tavalyi dokumentumfilmjét, az Ítélet Magyarországon t idézi: térképet kapunk egy újabb megmagyarázhatatlan, bestiális kegyetlenséggel elkövetett bűnhöz, amellyel muszáj szembesülni. Tasnádi Bence és Szirtes Ági A dísztelen, kevés elemet mozgató színpadi térben minden kellékhez jelentés társul, így alakulnak az elítélt cellába dobált könyvei Borbély Szilárd műveivé, a szerző emlékezetmunkájává, amely értelmezte, megkönnyítette és elodázta az őt ért fájdalmakat, de meg nem akadályozta az öngyilkosságát.
Az olaszliszkai azt tárja elénk, hogy akárhol is él az ember a világon – legyen épp magyar, román vagy amerikai – ugyanúgy tud szeretni és gyűlölni. Borbély Szilárd Forrás: Szilagyi Lenke Borbély Szilárd az olaszliszkai gyilkosságról Ki a gyilkos? Nincs válasz. Nincs egy gyilkos. Gyilkosok vannak. De lehet kollektív a bűn? És kollektív a büntetés? És mi tudja visszaadni a Szögi lányoknak az élet önfeledtségét, amihez nekik éppúgy joguk volna, mint minden kortársuknak? És másrészt milyen bírósági ítélet, milyen büntetés volna képes levenni az olaszliszkai lincselőkről a bűn pecsétjét? Ebben a világban egyik kérdésre sincs megnyugtató válasz. Az olaszliszkai -t október 9-én mutatják be a Katona József Színházban.
Az olaszliszkai ebből a szempontból jobban megérett? Igen, de nem ez motivált engem. A szerző is a szereplőket valamiféle általánosságba próbálta belevonni. A férfi főszereplő neve Áldozat, a középső lányának Középső lány, maguk az elkövetők sem mint elkövetők vannak aposztrofálva, hanem Vádlott 1, Tettes 1, Tettes 2-ként. Szándékosan általánosabb érvényű akar lenni, minthogy arról az esetről, és csak arról az esetről beszéljen. Az olaszliszkai – A darabról A dráma középpontjában az olaszliszkai tragédia áll: amikor a település romák lakta részén autóval áthajtó tanárembert lányai szeme láttára halálra rugdosta a feldühödött tömeg, mert azt hitték, elütött egy kisgyermeket. A darab a klasszikus görög dráma eszköztárával dolgozik, és Jób szenvedéstörténetét értelmezi újra. A darabot keretező nyitó- és zárójelenetekben a megidézett szerző, Borbély Szilárd saját történetén keresztül próbálja megérteni az emberi szenvedést. Az író, aki tavaly lett öngyilkos, 2000 karácsonyán vesztette el szüleit, szentestén brutális kegyetlenséggel meggyilkolták őket.
A kettő között pedig nem igazán volt és van semmiféle értelmes társadalmi párbeszé előadás egyik értelme pedig ez az olaszliszkai események dramatizálásval: kell lennie a kettő között is valaminek, valamifajta értelmes, akár művészi eszközökkel is kibeszélhető területnek. Ami nem a romák magánügye, nem a Szögi család magánügye, hanem mindannyunké, akik itt és ebben az országban élünk. Már csak ennek a szimpla ténynek az elfogadása is új utakat nyithat, hogy erről lehet és szabad színházban beszé tiszteletre méltó hogy erre a vállalkozásra hívja és várja most a színház ezzel az előadással a nézőket. Jelen sorok írójának a véleménye szerint, ennek az előadásnak legtöbbször érzékenységgel sikerült is megtalálni az egyensúlyt, és hitelt érdemlően tud beszélni ennek a társadalmi vonatkozásairól, ugyanakkor nem lépi át a jóízlés, a társadalmi, közéleti és művészi korrektség határait. Teremt viszont egy olyan szimbolikus drámai közeget, amivel ezt az egyensúlyt át tudja ültetni színházi nyelvvé.
Muszáj emlékezni Borbély szerint a hírek világa ugyanis a felejtésre épít, hiszen mindig jön egy újabb eset, amivel egy-két este erejéig borzolhatják a kedélyeket. "A folyamat lényege, hogy az előzőt a következővel kitöröljék. Hogy ne legyen a közösségeknek emlékezete. Mert az emlékezet erőt és tartást ad, és tanulsággal szolgál, vagyis morális jelentéssel. Emlékezni munka. Sokszor kellemetlen, de muszáj" – indokolta, hogy miért nyúlt bele az előítéletektől és indulatoktól hemzsegő darázsfészekbe. Az olaszliszkai gyilkosság Szögi Lajos, a földrajz–biológia szakos tanár 2006. október 15-én hajtott át Olaszliszkán, és majdnem elsodort egy a kocsija elé kilépő roma kislányt. Megállt, hogy meggyőződjön róla, hogy senkinek nem esett baja. Bár a kislány nem szenvedett sérülést, hozzátartozói rátámadtak az autót vezető tanárra, kirángatták a volán mögül, és két kislánya szeme láttára halálra verték. Az eset kapcsán nyolc személy került előzetes letartóztatásba, ellenük különös kegyetlenséggel elkövetett csoportos emberölés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyészség.