Címlapkép: Getty Images
A felhasznált rézkészítmények a növény fejlődésére is kedvezően hatnak. Erősebbé, ellenállóbbá teszi a szöveteket, hatására a metszés során ejtett sebek is gyorsabban begyógyulnak. Ezeket a kiváló kontakt gomba- és baktériumölő készítményeket nemcsak lemosó szerként, de a vegetáció ideje alatt is alkalmazhatjuk az egyes gyümölcsfajok rézérzékenységének figyelembevételével, a következőképpen: – Almatermésűekben (alma, körte, birs, berkenye) a zöldbimbós állapot végéig. A rezes permetezés az almatermésűekben a tűzelhalást okozó baktérium (Erwinia) fertőzési veszélyét is csökkenti. – Csonthéjasoknál (meggy, cseresznye, kajszi és őszibarack) csak nyugalmi időszakban. – Héjasok (dió, szelíd gesztenye) esetében csak virágzás idején mellőzzük a réztartalmú készítmények használatát. Ekkor van a lemosó permetezés ideje: õszi lemosó permetezés, tavaszi lemosó permetezés | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar. – Bogyósok közül legfeljebb a málnánál lehet szükséges rezes lemosó permetezésre. És lássuk a rendelkezésre álló rézkészítményeket! A hagyományosnak számító bordói lé mellett a kis részecskeméretű, a jobb borítást adó rézszulfát, rézoxiklorid és rézhidroxid hatóanyagú készítmények jöhetnek számításba lemosó szerként, vagy akár a vegetáció alatti növényvédelemre!
A tél végi lemosó permetezés mellett ne feledkezzünk meg a talajra hullott beteg, fertőzött levelek megsemmisítéséről sem. A talaj felszínén áttelelő levelekben a kórokozók és a kártevők is átvészelik a telet, és tavasszal a fertőzés elindítói lesznek. A leveleket forgassuk, ássuk a talajba, így a benne élő károsítók elpusztulnak. Amennyiben a levelek talajba forgatása nem lehetséges, a leveleket össze kell gyűjteni, a területről lehordani és elégetni. Gyümölcsösök tavaszi lemosó permetezése rézkészítményekkel - Farmmix Csoport. A lemosó permetezéshez legalább 8-10 C fokos léghőmérséklet és szélcsend ajánlott, ennél hűvösebb körülmények között az olaj megdermed, a kipermetezés nehézségbe ütközik. A megfelelő ölő hatás kifejtéséhez is szükség van a 10 fok körüli nappali hőmérsékletre. A permetezés technikáját segíthetjük, ha a permetlé készítéséhez nem kerti csapból származó hideg, hanem szobahőmérsékletű vizet alkalmazunk.
A lemosó permetezés időzítése nagyon fontos: az őszi lemosó permetezés lombhullás után történik, az ősz legvégén, fagymentes, szélcsendes időben. Sokan szeretik elvégezni, mert így már az áttelelés előtt végeznek a kórokozók, kártevők nagyjával. A tavaszi lemosó permetezés ezzel szemben kora tavasszal, még rügyfakadás előtt történik, amikor a fa még nem ébredt fel egészen a vegetatív állapotból, de a kórokozók már kezdenek aktivizálódni. Ideális a tavaszi lemosó permetezés 8-10° környékén, szélcsendes időben, hogy a permetszer el tudja végezni a dolgát. Fák tavaszi lemosó permetezese. A sikeres lemoso permetezés elpusztítja az előző évről a kéregben, a rügyeken, vagy a gyümölcsmúmiákban áttelelt betegségeket (monília, lisztharmat, levélfoltosság stb. ) és kártevőket (levéltetvek, pajzstetvek, gyümölcsmolyok stb. ). Ekkor van a lemosó permetezés ideje: őszi lemosó permetezés, tavaszi lemosó permetezés A lemosó permetezés lépései 1. Gyümölcsmúmiák eltávolítása Az előző évről hátra maradt gyümölcsmúmiák (aszalványszerű, száraz, elsötétedett, tavalyi gyümölcs) a betegségek melegágyai.
Horvátország kész azonnal felhagyni azzal, hogy bünteti a szlovén halászokat a Pirani-öbölben húzódó közös határvonal megsértése miatt – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán Zágrábban, miután találkozott Tanja Fajon szlovén külügyminiszterrel. A miniszterelnök kiemelte: Horvátország és Szlovénia két baráti ország, és az elmúlt egy-két évben jelentős előrelépés mutatkozik viszonyukban. "Igen, vannak rendezetlen határkérdéseink" – mondta Plenkovic, hozzátéve, hogy Ljubljana ragaszkodik határaikra vonatkozó döntőbírósági határozathoz, Zágráb viszont semmisnek tekinti azt. Európai problémává vált a szlovén-horvát határvita – Kitekintő.hu. "Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tudnánk együttműködni gyakorlati kérdésekben" – hangsúlyozta a kormányfő, majd példaként említette a horvát és szlovén halászok esetét, akiket kölcsönösen büntetnek a másik ország hatóságai a tengeri határ megsértéséért. "Ez egy szükségtelen, lényegtelen és ostoba gyakorlat" – mondta. A maga részéről "már holnap kész felhagyni ezzel", ha sikerül megállapodni Szlovéniával – tette hozzá.
Feltámadt a szlovén-horvát határvita A hágai nemzetközi döntőbíróság csütörtöki ítélete után a Pirani-öböl körüli határvita ügyében Ljubljana nem folytat újabb tárgyalásokat Zágrábbal, amíg Horvátország el nem ismeri a nemzetközi testület döntését - közölte a szlovén közszolgálati rádió szerdán. Horvátország még 2015-ben egyoldalún kihátrált a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. Horvátország a határvita ügyében benyújtott szlovén kereset elutasítását kéri az Európai Bíróságtól | Bumm.sk. A közszolgálati rádió úgy vélte: Horvátország előny szerzett Szlovéniával szemben egyes vitatott határterületeken, mert egyoldalúan változtatott annak helyzetén a két ország 1991-es függetlenedése utáni eredeti állapothoz képest. Ezért Zágráb számára megfelel a "jelenlegi állapot fenntartása", míg Ljubljana a döntőbírósági határozat után nem marad tétlen, küzdeni fog azért, hogy Horvátország is elfogadja a döntést - hangsúlyozták. A Primorske Novice című szlovén napilap arról cikkezett: Szlovénia arra számít, hogy a döntés értelmében kijuthat a nemzetközi vizekre és a jövőben nem a Pirani-öböl közepén húzódik majd a határvonal.
Szlovénia és Horvátország között 1991-ben – a két ország Jugoszláviától való függetlenedése után – tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja. A problémát az okozza, hogy a szlovénok csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél viszont ragaszkodik hozzá, hogy a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni, ez pedig lehetetlenné teszi Szlovénia önálló kijutását a tengerre. A két ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Horvát kormányfő: Zágráb kész azonnal felhagyni a szlovén halászok büntetésével | hirado.hu. A Dnevnik című ljubljanai napilap legújabb közvélemény-kutatása szerint a szlovének 91 százaléka támogatja, hogy határvitát a két ország továbbra is döntőbírósági eljárással rendezze. A horvát kormányfő azonban a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Horvátország nem oszlathatja fel a döntőbíróságot, csak kiléphet az eljárásból, és felfüggesztheti minden vállalt kötelezettségét.
Borut Pahor szlovén államfő a sajtótájékoztatón kijelentette, Horvátország nem tesz eleget a szlovén-horvát határvita rendezésére hozott hágai nemzetközi döntőbírósági határozatnak, és ezáltal megszegi az uniós tagsággal járó kötelezettségeit. Szavai szerint brüsszeli látogatásának célja, hogy felszólítsa az Európai Bizottságot, vállaljon aktívabb szerepet annak érdekében, hogy a nemzetközi döntőbíróság határozatai megvalósuljanak. A tavaly újraválasztott szlovén elnök, aki decemberi eskütételét követően először látogatott Brüsszelbe, úgy fogalmazott: az uniós kötelezettségek be nem tartása a jogállamiság hiányosságainak kérdését veti fel, valamint a nemzetközi és európai jogi szerződések semmibevételét jelenti. Véleménye szerint Horvátország politikai és morális kötelessége, hogy betartsa uniós kötelességeit a nyugat-balkán békéje érdekében. A békés és diplomácia úton való rendezés más térségbeli ország számára is példaként szolgálna, amely a békét és a stabilitást szolgálná – húzta alá.
Horvátország;Szlovénia;Ljubljana;Pirani-öböl; 2018-01-05 06:31:00 Rendkívüli feszültség jellemzi Szlovénia és Horvátország viszonyát azóta, hogy január 1-től Ljubljana a hágai Nemzetközi Döntőbíróság ítéletét végrehajtva módosított határszakaszán a Pirani-öbölnél, s büntetéssel fenyegeti a horvát halászokat. A még júniusban megszületett döntés értelmében a hágai testület Szlovéniának ítélte a terület ¾-edét, más kérdés, hogy Zágráb nem fogadja el az ítéletet. Jugoszlávia szétesésekor a logika azt diktálta, hogy Szlovénia és Horvátország között nem lesznek viták. Igaz ugyan, hogy a nyolcvanas évek végén a szlovén kommunista vezetés jóval radikálisabb változásokat követelt, mint a horvát, de ez nem lehetett egy későbbi gyümölcsöző kapcsolat akadálya. A sors azonban másként rendelkezett. A délszláv háborúk vége után a két ország egyre többet foglalkozott határvitájával. Ez 2015-re annyira elfajult, hogy az Európai Uniónak kellett közbelépnie. Ljubljana számára manapság már nem is Belgrád, hanem Zágráb a nagyobbik ellenfél.
A horvát kormányfő már akkor kijelentette, Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak, mert - mint mondta - a horvát parlament már 2015-ben döntött arról, hogy kihátrál a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. Az ügyben azóta sem történt előrelépés. Szlovénia márciusban azt kérte az Európai Bizottságtól, nyilvánítson véleményt a történtekről, ám Brüsszel hétfőn közölte, nem foglal állást a kérdésben. Miro Cerar ezt követően kijelentette, Ljubljana az Európai Unió Bíróságához fordul. Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. A horvát-szlovén határvitának is szerepe volt abban, hogy Brüsszel módosított bővítési politikáján, és úgy döntött, ezentúl egyetlen ország sem csatlakozhat az Európai Unióhoz mindaddig, míg nem rendezi határvitáit a szomszédaival - írta az MTI.