Ilyenkor könnyű megmagyarázni, hogy miért nem veszed a kezedbe a gitárt. És ez persze időnként nem is baj. Úgy értem, időnként kell is pihenni (berakhatsz pihenőnapokat a sok gyakorló nap közé). Időnként előfordulhat, hogy egyszerűen nincs kedved gyakorolni, mert fáradt vagy rosszkedvű vagy. Akkor van probléma, ha ez már sokszor előfordul és állandósul. És persze ez nem csak más -gitározástól független- okok miatt következhet be. Ha nem a szintednek megfelelő leckét/dalt tanulsz, akkor könnyű azt a kifogást találni, hogy "biztosan rövidek az ujjaim". Ha nem jól gyakorolsz, akkor adja magát az a kifogás, hogy "biztos azért nem tudok jól megtanulni, mert nem érek rá napi 10 órát gyakorolni, ahogyan a nagyok teszik". Ha szerencsétlenségedre olyan gitártanárt fogtál ki, aki nem volt a helyzet magaslatán vagy nem jött be a módszere, és ezért lassan fejlődtél (vagy sehogy) akkor kapóra jön azt mondani, hogy "a gitározáshoz tehetség kell, nekem meg biztosan nincs -pedig tanárhoz is járok". "Időről időre mindannyian csalódunk, szembesülünk problémákkal és frusztrációkkal, de az, hogy mindezt hogyan kezeljük, többet számít az életünk alakítása szempontjából, mint bármi más, amit teszünk. "
Sziasztok! Én vagyok a Lusta Gitáros, azzal szeretnék foglalkozni, hogy átadjak egy kis zenei tudást az embereknek. Remélem tetszik a videó, ha igen akkor nyomj egy likeot és iratkozz fel, hogy ne maradj le a tartalmakról. Ötleteket, kérdéseket, véleményt szívesen fogadok kommentben is vagy üzenetben. :) Szép napot, jó zenélést! Hangszervásárlás: Vagy keress facebookon: Lusta gitáros:
• A húrláb egyik legfontosabb alkatrésze a húrlábnyereg, de nevezik húrlábbabának is. Ez egy kis fémalkatrész, amelynek bevágásán át halad a gitárhúr a nyak felé. Attól függően, hogy milyen húrlábon van, lehet téglalapalakú, belül áttört hasábforma vagy hajlított lemez, és hengeralakú is. A nyereg tartozékai különböző csavarok és rugók. • A húrlábnyereg magasságát a benne lévő magasságemelő csavarokkal ( hernyócsavar) szabályozhatjuk. Az oktávtisztaságot a nyeregbe hátulról becsavart oktávállító (intonációs) csavarral állíthatjuk. • Létezik úgynevezett offset húrlábnyereg is. Az oktávállító csavar ezeknek nem a közepén, hanem az egyik oldalán fúrt menetes furatban helyezkedik el. • Az oktávállító csavar feszítését egy kicsi intonációs rugó biztosítja. Egyes tremolós húrlábak nyergeiből hátul egy hosszúkás szarv-szerű nyúlvány áll ki (pl. : Takeuchi baba). • Fender Jaguar és Jazzmaster típusú gitárokon használnak egy zörgésgátlónak ( Buzz Stop) nevezett, a húrlábra rögzített alkatrészt.
Kezdőlap Sziasztok! Ezen az oldalon megtanulhattok alapszinten gitározni. Ehhez szükség lesz az akaraterőtökre, és egy gitárra. Sok sikert, és jó gitározást! Képgaléria Capo Dátum: 2012. 03. 18 Fénykép: 5 Mappák: 0 Gitárok 15 Gitárosok 2012. 12 20 Archívum Naptár << Július / 2022 >> Statisztika Online: 1 Összes: 215937 Hónap: 1509 Nap: 40
89 éves korában meghalt Horváth Ádám Kossuth-, Erkel- és Balázs Béla-díjas televíziós rendező, írja az MTI. Horváth a magyar tévézés egyik úttörőjeként részt vett rengeteg tévéjáték készítésében, egyetemi tanárként évtizedeken át meghatározó szerepet játszott a szakemberképzésben is. Legismertebb alkotása a Szomszédok című tévés sorozat volt, amit 12 éven át írt és rendezett. A rendező Budapesten született Horváth Zoltán újságíró és Sárközi Márta író, műfordító gyermekeként. Nevelőapja Sárközi György költő, féltestvére a jelenleg Londonban élő író, Sárközi Mátyás, nagyapja pedig Molnár Ferenc volt. Horváth Ádám. A háborút követő nehéz éveket Sztehlo Gábor evangélikus lelkész gyermekotthonában vészelte át, mivel édesanyja a Válasz című lap szerkesztése és a család anyagi nehézségei miatt átmeneti segítségre szorult. Horváth a Gaudiopolis gyermekköztársaságban tizenöt évesen "kultuszminiszteri" tisztséget töltött be, szellemi vetélkedőket vezetett, ünnepségeket, énekkart, könyvtárat szervezett. Horváth Ádám eredetileg agrobiológusnak készült, egy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt, majd jó pár évvel később a Honvéd Művészegyüttesben az énekkar tagja és karvezetője volt.
89 éves korában meghalt Horváth Ádám Kossuth-, Erkel Ferenc-díjas és Balázs Béla-díjas tévérendező, a Szomszédok rendezője – írja az Inforádió honlapja, az Infostart. A hírt az MTI-nek a család megerősítette. Cikkünk frissül. Horváth Ádám már régóta beteg volt, májusban kórházba is került, azóta folyamatosan kórházban volt. Horváth Ádám rendező a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 7-es stúdiójában Forrás: MTI/Zih Zsolt 1930. Eltemették Horváth Ádám rendezőt. június 4-én született Budapesten. Dédapja Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője, nagyapja Molnár Ferenc író, apja Horváth Zoltán, a Népszava főszerkesztője volt, anyja második férje, Sárközi György író után Sárközi Mártaként vált ismertté. (Az ebből a házasságból származó féltestvére Sárközi Mátyás Londonban élő író. ) A család élete tele van irodalomtörténeti érdekességekkel, szülei kiterjedt baráti köre szintén az értelmiség színe-javából került ki. Teázgatás a panelben Forrás: M3 Gyermekévei a Molnár Ferenc által rájuk hagyott villában teltek, de hatévesen egy esztendőt súlyos beszédhibája miatt a siketnémák és vakok intézetében töltött.
A Szomszédok atyja 89 évet élt. Elhunyt Horváth Ádám rendező, a Kossuth-, Erkel Ferenc-díjas és Balázs Béla-díjas magyar tévérendező, a Szomszédok "atyja" – értesült az Infostart. A hírportál szerint Horváth Ádám hosszabb ideje egészségi problémákkal küzdött, ezek okát azonban nem árulta el. Májusban kórházba is került. Bár az utóbbi időben visszavonultan élt feleségével, Csűrös Karolával, a legendás sorozat sztárjai, akik szinte apjukként tekintettek rá, nem szakadtak el tőle. © MTI / Szigetváry Zsolt A többek között a Szomszédok atyjaként ismert rendező műfajteremtő, a magyar televíziózás történetének meghatározó művésze. Horváth Ádám a tévéjátékoktól a hangversenyek képernyőre viteléig szinte minden televíziós műfaj kialakításában úttörő szerepet vállalt. Meghalt Horváth Ádám Kossuth-díjas rendező - Napi.hu. Emlékezetes élő közvetítéseknek, mint például Nagy Imre és mártírtársai temetésének vezető rendezője volt. Jelentős szerepe van a televíziós oktatás kialakításában, szakemberek nevelésében is. Az MTVA Sajtóirodája azt közölte, hogy Horváth Ádám emlékére műsorváltozás lesz ma este az M5 kulturális csatornán, a nézők 21 órától Molnár Ferenc Az Ibolya című tévéjátékát tekinthetik meg, amit Horváth Ádám rendezett.
Főbb rendezései közé tartozik még a Háry János, a Psalmus Hungaricus, A fából faragott királyfi, Verdi Rigolettója. Nevéhez fűződik számtalan komolyzenei műsor és koncert, valamint 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének televíziós rendezése. Munkásságáért 1970-ben Balázs Béla-, 1985-ben Erkel Ferenc-díjat kapott. 1978-ban érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, rendezői életművéért 1991-ben megkapta a tévékritikusok díját. 2002-ben a XIII. kerület díszpolgárává, 2004-ben a Magyar Televízió örökös tagjává választották. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes nagysikerű rendezői munkássága elismeréseként. Forrás: MTI, Színhá
A tévéhez először 1957-ben került külsősként, egy évvel később pedig már hivatalosan is a Magyar Televízió munkatársa lett, újabb egy évvel később rendezett is. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) csak 1961-ben kezdte el, 1964-ben diplomázott, hogy egy rövid ideig a brit BBC képzésén is részt vegyen, illetve 1968-ban ösztöndíjasként Rómában is dolgozzon. Az egyetemen 1968 óta tanított, 1983-tól egyetemi tanárként, majd 1994-ben egyszerre lett a Magyar Televízió elnöke és az egyetem rektorhelyettese. Utóbbi posztot nyolc évig töltötte be, 2005-től emeritus professzor volt. Horváth a '90-es évek végéig aktívan tévézett, egy tucat tévéjátékot rendezett, számos portréműsort készített, és nevéhez fűződnek olyan sorozatok, mint a kultikus Szomszédok (1987-1999), vagy folytatása, az Életképek (2004-2009). Mindkét tévésorozatban játszott második felesége, Csűrös Karola, aki a Szomszédokban az ország tyúkanyóját, Etust alakította. A gazdagréti lakótelepen játszódó, 331 epizódból álló teleregényről később ő maga azt nyilatkozta: "Ez a sorozat a '80-as, '90-es évek igazi kordokumentuma.