Adatok Címe: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 12. Történet A középkori Esztergomban a Királyi város hozzávetőlegesen a mai Belváros területére esett és többnyire a plébániatemplomok körül kialakult különböző jogállású városrészekből tevődött össze. A jelenlegi történeti és régészeti leletekből a Királyi városnak 10 templomáról tudunk, amelyek közül 5 plébániatemplom szerepét töltötte be. (Volt idő, amikor 33 templom emelkedett ki az egész város lenyűgöző látképéből. ) Letelepedtek a Királyi város falain belül a középkorban a templomosok, ferencesek, domonkosok, ágostonrendiek, johanniták, ispotályosok, ciszterciek, továbbá a bencés apácák. A mai belvárosi plébánia ősének a Szent Péter plébániát tekinthetjük, amelyről már 1294-ben történik említés. Szent péter és pál templom. Egy 1372. évi okiratban pedig a város plébániái között sorolják fel. A XVII. sz. elején Szent Péter és Pál kettős titulussal él emléke. Az egyházi épületekben, de a hitéletben is gazdag Királyi várost 1233-ban tűzvész, 1242-ben a tatárok pusztítják el.
A TEMPLOM TÖRTÉNETE Forrás: Briber József: Sopronhorpács krónikája Sopronhorpács hazánk nyugati szélén, a Répce-síkságon fekszik. A község leghíresebb építménye a román stílusú templom. Építése a XII. század utolsó negyedében kezdődött és a tatárjárás előtt fejeződött be. A kapu két oldalán levő fülkékben egy-egy oroszlánszobor, felettük a templom védőszentjeinek, Szent Péternek és Pálnak szobrai állnak. A 24 méter magas toronyban négy harang lakik. A legnagyobb, amely minden délben megszólal, az öt mázsa nyolcvannyolc kilós Szentháromság harang. Riucher mester készítette Budapesten 1926-ban. Péter pál templom szentendre. A harangtesten a felirat: Isten dicsősségére öntették a horpácsi és a lédeci hívek. Az úrnak 1926. -ik évében" Hangjával nemcsak a nándorfehérvári hősökre emlékeztet, hanem arra is, hogyan igyekezett az utókor a XV. századtól a XX. századig a körülményekhez képest a lehető legtöbbet megőrizni a pusztulások során csonkult műalkotásból. Eredet, átépítések Országos viszonylatban is kevés olyan román kori műemlékünk van, amely oly sok építészettörténeti problémát vet fel, mint a sopronhorpácsi római katolikus templom Bár az 1956-1960 évi helyreállítás során sok kérdés tisztázódott, újak is merültek fel, s így jelenleg is akadnak kérdőjelek.
A Péter-Pál Templom (volt Csiprovacska templom) Szentendre legnagyobb temploma eredetileg szintén görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta. Először itt is fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a római katolikus egyház tulajdonába került. Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 500 fő befogadóképességgel, tornya 33 méter magas. Szent Péter és Szent Pál Római Katolikus Templom, Siófok - GOTRAVEL. Péter-Pál templom belseje: A templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes felszerelését a hazatelepülők magukkal vitték. forrá További látnivalók Dunakanyar Falatozó – Nagymaros Gasztro MEGNÉZEM! Bográcsos Vendéglő – Nagymaros Zsengélő Café – Verőce MUTASD AZ ÖSSZES LÁTNIVALÓT! Impresszum
Síkmennyezeti ekkor a hajó, apszisát negyed gömb kupola fedhette. Pár évig maradt így. 4. Kb. 1230-1241 közötti években még teljesen román stílusban, történik az átalakítás, amely valószínű az alapító család vagyonosodásával függ össze. (Az Osl család 1230-ban földterületeket is adományozott egyházi célra. ) Tulajdonképpen ez a templom hagyta ránk a legtöbb értékes román részletet. A főkapuzat is ekkor épül. A diadalív ugyancsak, bár oszlopfőinek faragása elüt a főkapuzat oszlopfőitől, nem ugyanaz a személy készíthette. A déli oldalra mellékhajó került, melyet árkádívvel kapcsoltak a főhajóhoz, keleti végén félköríves apszissal zárták le, nyugati végére tornyot emeltek. Kegyúri karzat is épült a templom nyugati végében, melynek lépcsője az északi falon belül vezetett fel. Templomainkról – Szentendrei Keresztelő Szent János Plébánia. E lépcső már a középkor folyamán el van falazva, aljában vezeklőfülkét hagytak. A csigalépcső is ekkor épült nagyjából a mai helyén, de talán csak a torony megközelítését szolgálta. A tatárok ezt a templomot felégették, de főkapuzat, a diadalív és a falak részben megmaradtak.
Egy kései átalakításkor eltűnt viszont a homlokzat egy igen fontos román kori eleme, az ívsoros párkány, amely Ipolyi Arnold múlt században készített rajzán még jól megfigyelhető volt. A nyugati homlokzat három építészeti eleme azonban igen érdekesen alakult. A portálé, fölötte a kerékablak s a fölött az ikerablak román eredetű ugyan, de jellemző gótikus jegyeket is visel. A bélletes kapuzat szintén román kori ugyan, de nem félköríves záródása, hanem csúcsíves, ami a gótikára jellemző. A kapuzat egyébként négy oszlop mélységű, különösebb díszítés nélkül, akárcsak az ívmező. Még érdekesebb a kapuzat fölötti ablak. Ez eredetileg a késői román stílusra jellemző kerékablak volt, melynek kőbordái küllősen futnak a központ felé. Szent peter es pal templom brasso. A román kori ikerablakot a 14. században gótikus rozettává, rózsaablakká alakították; erre utal az ablak karéjos széle. A rozetta fölötti román kori eredetű ikerablak szintén gótikus átalakításon ment át, hisz csúcsívessé vált, pillére különösebb díszítés nélküli. A nyugati kéttornyú homlokzat tehát a román és a gót stílus jegeit szép harmóniában együtt mutatja, ez teszi igazán egyedülállóvá.
Ez is arra enged következtetni, hogy itt korábban is állott templom. Már a 14. század utolsó harmadában gótikus stílusban alakították át, a 17. században pedig reneszánsz stílusban alakítottak rajta. Péter-Pál-székesegyház « Szentpétervár. Az évszázadok során még többször is felújították, így a 18. században kétszer is, majd jelentősen 1936-38-ban, 1982-83-ban, és 1992-ben. A nyugati homlokzat A templom kéttornyos nyugati főhomlokzata a középkori építészet minden jellegzetes elemét magán viseli, mind a román, mind a gótikus stílusét. A tornyok négyszög alapúak, a múlt században még nyolcoldalú, ma már gúla alakú kősisakokban végződnek. A tornyok szögelletain alulról a gótikus támplikkérekből falvonalak indulnak ki, mleyek végében négyszög alakú fiatornyocskák láthatók. A toronysisakok párkányzata alatt félköríves hangyílások találhatók két emeleti szinten, s alattuk fűrészfogas fríz (ugyanez a fogazatos díszítmény található a szentély mennyezeti szintjén körben). Mindkettő a román építészet jegye, akárcsak a két tornyot összekötő homlokzati falon található kis körablak és a félköríves vakablak.
A csend és nyugalom szigete lehet új otthona, ahol az évszakok változásának minden hangulatát testk... 79 000 000 Ft 17 napja a megveszLAK-on 9 Alapterület: 34 m2 Telekterület: 720 m2 Szobaszám: 2 Eladásra kínálok egy 720nm-es saroktelken elhelyezkedő, 34nm-es házat Váchartyán közepén. Az ingatlanban víz, villany, csatorna található, gáz az utcán. Az épület fűtését fa tüzelésű, vas kandalló biztosítja. Jelenleg az épület, tárolóként van nyilvántartva a földhivata... 21 900 000 Ft 5 hónapja a megveszLAK-on 1 Alapterület: 47 m2 Telekterület: 702 m2 Szobaszám: 2 Váchartyán csendes utcájában eladó egy 47 nègyzetmèteres, kèt szobás családi ház. (48/12672) Eladó ház Váchartyán, H449760. A település ellátottsága kiemelkedő, falusi csok igénybe vehető. A hàz egy 702 nègyzetmèteres telken helyezkedik el. A lakàsba belèpve szembe talàlható a konyha. Jobb oldalt kèt szoba talà... 27 000 000 Ft A megadott keresési feltételekkel sajnos csak 3 eladó házat találtunk Váchartyánon. Próbálj meg esetleg kevesebb beállított feltétellel keresni, vagy terjeszd ki a keresést 5 km-rel.
Eladó Telek, Váchartyán Ingatlan azonosító: HI-1893248 Pest megye - Váchartyán, Lakóövezeti 24 900 000 Ft (60 732 €) Hirdetés feladója: Ingatlaniroda Pontos cím: Váchartyán Típus: Eladó Belső irodai azonosító: M217388-4056228 Telekterület: 1 420 m² ( 395 négyszögöl) Villany: telken belül Gáz: utcában Víz: Panorámás: nincs Leírás Budapesthez közel, Váchartyán kertvárosi részén, csendes mellékutcában eladó egy 1420 nm-es építési telek. Víz, csatorna, villany (3x25A) telken belül, gáz pedig az utcában. Építkezéshez már előkészített a terület, amin gyümölcsfák találhatóak. A telek 17 méter széles és 83 méter hosszú, belterület és 30%-os beépíthetőséggel rendelkezik Lke/3K besorolású. Már előkészítettet tervdokumentáció is rendelkezésre áll, ami egy 92 nm-es ház terveit tartalmazza és ez benne van az árban. Váchartyán, Pest megyében, Budapesttől 30 km-re található M3-as, majd az M2-es autópályán megközelíthető. Busz, illetve vonatközlekedés is megoldott Budapest-Nyugati pályaudvar és Budapest-Újpest-Központ felé.