Bécsben, majd Párizsban élt, 1926-ban tért vissza Magyarországra. A harmincas években négyszer is elnyerte a Baumgarten-díjat, megítélése ennek ezzel együtt ellentmondásos volt. A háború alatt bujkálni kényszerült, 1945 után nemzetgyűlési képviselő is volt. Az 1956-os forradalom alatt jelent meg 1950-ben írott verse, egyik leghíresebb műve, az Egy mondat a zsarnokságról. 1983-ban, 80 éves korában hunyt el. Illyés Gyula: A költő felel. Költőként és prózaíróként is maradandót alkotott a magyar irodalomban, Kossuth- és József Attila-díjat egyaránt kapott. Sárvári Anna - viszonzatlan szerelem, 1883. április 4. - Szeged, "Milyen volt... " - "Szőkesége, nem tudom már. ", Tiszai csönd - "Hálót fon az est, a nagy, barna pók. ", tanár - Nagyvárad, Szakolca, Makó stb., József Attila - atyai jó barát, Szépség koldusa - ő írta az előszót, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály - nemzedéktársai, Bejelentkezés szükséges Beállítások Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól.
Ugyancsak új elem az időnkénti aforizmaszerű tömörség. Ilyenkor nem egy-egy ötlet bizonyul lényegesnek, hanem a létezés ellentmondásos voltának érzékeltetése, mint a kötetnek címet adó Dőlt vitorla. Illyés Gyula: Hattyúdal ébreszt, vagy lehet-e a népnek költészete? | 11. könyvárverés | Psyché | 2007. 12. 05. szerda 17:00 | axioart.com. A gyűjtemény utolsó előtti alkotása a Mozgó világ hosszúvers. Az önéletrajzi elemekkel gazdagított, szociografikus, időszembesítő szakasz a pusztai cselédség sorsának javulását állítja középpontba. A költő valójában nem a szocializmust dicséri, hanem a dolgozó emberek munkájának eredményességét, a villany bevezetését, az életfeltételek javulását.
A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […] Bertha Bulcsu: Ilyen az egész életed E válogatott kötet fülszövegének önvallomása szerint is a gyermek- és ifjúkorában megtapasztalt élmények – a dunántúli táj, az ott élő emberek – tették íróvá Berthát. Idővel úgy látta, hogy az író […] Körúti esték Kovásznai György a magyar kollázsanimáció (A monológ, 1963) és festményanimáció (Átváltozások, 1964) megteremtése után megalapozta a hazai dokumentarista animációt is. A rendező monográfusa, […] Utassy József: Hol ifjúságom tűnt el Utassy József tizenharmadik verseskötete 1992-ben jelent meg, de – a költő pályáját végigkísérő kötetszervező módszerből következően – tartalmaz nem kevés olyan verset, amely korábbi kötetekben is […]
E véleményének megfelelően, amikor először közöl verset a Korunkban, 1932 decemberében József Attila Invokáció c. verse mellett Illyés Hősökről beszélek c. elbeszélő költeményét választja nyitányul; ez a nyílt kihívás, harchirdetés a Korunk kiadásában önálló füzetben is megjelent (1933). Illyés az Erdélyi Helikonnak is munkatársa: 1930 januárjában Kuncz Aladár szólaltatta meg a Fiatal magyarok ankétban, 1932 és 1934 között pedig tizenegy verse jelent meg a folyóiratban, köztük olyan jelentős mű, mint a Nem szabadulhatsz, amely a népből jött értelmiségi feloldhatatlan elkötelezettségének kulcsverse (végleges címe: Nem menekülhetsz). Az 1936-ban megjelent Puszták népe, a 20. századi magyar prózának egyik alapműve, amely azóta is a szociográfiai hűségű valóságláttatás és a szépirodalmi ábrázolás kitűnő ötvözetének példája, tagadhatatlanul hatással volt a romániai magyar irodalomra (1957-ben románul is kiadták Emil Giurgiuca fordításában). Megjelenésekor a Korunk szerkesztője – Féja Géza, Veres Péter és Remenyik Zsigmond hasonlóan önéletrajzi-vallomásos műveivel együtt – a korabeli törekvésekkel, így a Dimitrie Gusti-féle román szociológiai iskolával vetette össze (Korunk 1937/5).