177. A háromelemű földrajzi nevek írásának két gyakoribb esete van. a) Ha egy kételemű, kötőjellel összefűzött földrajzi név – például: Arany-patak [vö. 175. a)]; Holt-Tisza [vö. 176. a)]; János-dűlő [vö. b)] – elé egy közszói előtag ( rohonci, belső, nagy stb. ) kerül, az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. A földrajzi nevek helyesírása by Király Noémi. Alapforma -i képzős forma Rohonci-Arany-patak rohonci-arany-pataki Alcsi-Holt-Tisza alcsi-holt-tiszai Új-Dél-Wales új-dél-walesi Belső-János-dűlő belső-János-dűlői Nagy-Hideg-hegy nagy-hideg-hegyi Kelet-Közép-Európa kelet-közép-európai Holt-Sebes-Körös stb. holt-sebes-körösi stb. b) Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név – például: Arany-patak [vö. b)] – egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez.
Ebben az esetben a Nyúl lesz a tulajdonnév, valószínűelg személynév, míg a nyúl egy állatra vonatkozik. 2. szabály Vannak egyelemű és többelemű tulajdonnevek! 1. egyelemű tulajdonnevek: - a tagokat egybe írjuk pl. : Annamária, Németország, Kisalföld 2. többelemű tulajdonnevek: - a tagokat kötőjellel válaszjuk el egymástól pl. : Észak- Magyarország, Velencei-tó, Bükk-hegység - minden szót nagybetűvel kezdünk, mint például a neveket vagy egyes intézményneveket pl: Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem, Petőfi Sándor, Kiss Éva A címek azonban kivételt képeznek, hiszen egy könyv esetében csak az első szót kezdjük nagybetűvel. Okostankönyv. A földrajzi nevek helyesírása leírása A földrajzi nevek és földrajzi megjelölések helyesírásának rendszere az Akadémia helyesírási szabályzatának 11. kiadására épül, figyelembe véve az utóbbi évtizedekben megjelent térképeken és névgyűjteményekben található, eddig nem szabályozott földrajzinév-írási típusokat is. A szabályzatban jelentős teret kapott a földrajzinév-írásban érvényesülő alapelveknek, továbbá a földrajzinév-írás és a közszói helyesírás kapcsolatának ismertetése.
pl. : Károly, Morzsi, Mars, Nokia, Alpok, Parlament Előfordulhat azonban, hogy egy tulajdonnév és egy köznév ugyan azokból a betűkből áll. : Ilyen esetekben úgy teszünk különbséget, hogy megnézzük a kezdőbetűket. Amelyik nagy betűvel van írva az a tulajdonnév. Ebben az esetben a Nyúl lesz a tulajdonnév, valószínűelg személynév, míg a nyúl egy állatra vonatkozik. 2. szabály Vannak egyelemű és többelemű tulajdonnevek! 1. Földrajzi nevek helyesírása (egyelemű, egybeírt vagy kötőjeles) - Csoportosító. egyelemű tulajdonnevek: - a tagokat egybe írjuk pl. : Annamária, Németország, Kisalföld 2. többelemű tulajdonnevek: - a tagokat kötőjellel válaszjuk el egymástól pl. : Észak- Magyarország, Velencei-tó, Bükk-hegység - minden szót nagybetűvel kezdünk, mint például a neveket vagy egyes intézményneveket pl: Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem, Petőfi Sándor, Kiss Éva A címek azonban kivételt képeznek, hiszen egy könyv esetében csak az első szót kezdjük nagybetűvel. A földrajzi nevek világrészek, országok, tájegységek, folyók, tengerek, települések megnevezői. (Balaton, Mecsek, Székesfehérvár, Tisza stb.
: a. az előtag köznév vagy melléknév: pl. Csendes-óceán b. az előtag tulajdonnév vagy idegen kifejezés: pl. János-hegy Tanító: Sörös Angéla Értékelő/konzulens: Leczkési Anikó " Magyar nyelv – A főnevek (a földrajzi nevek helyesírása) " című cikkünk a #site_linkoldalon jelent meg.
Hamarosan intézkedünk.
II. Kérdőszavai: Ki? Mi? Hogy ismerheted fel a főneveket? Válaszd le a szóról a toldalékot, és úgy kérdezz rá! asztalon → asztal + on - asztal kérdése = mi? III. Fajtái: 1. ) Köznevek: Több hasonló élőlény vagy éleelen tárgy közös neve. a) Egyedi név (ide tartozik minden olyan főnév, amelyek a többi csoportba nem tartoznak bele) asztal, baba, néni, reggeli, számítógép, kutya, ló, tulipán, felhő, nap b) Gyűjtőnév - több hasonló dolog van egy csoportban. A tulajdonnevek helyesírása A tulajdonnevek fogalmán belül 8 típust különböztetünk meg: személynevek állatnevek csillagnevek márkanevek földrajzi nevek intézménynevek címek kitüntetések, díjak Nézzük meg melyek azok a szabályok, amelyek mindegyik típusra vonatkoznak: Minden tulajdonnevet nagy kezdőbetűvel írunk! pl. : Károly, Morzsi, Mars, Nokia, Alpok, Parlament Előfordulhat azonban, hogy egy tulajdonnév és egy köznév ugyan azokból a betűkből áll. Pl. : Ilyen esetekben úgy teszünk különbséget, hogy megnézzük a kezdőbetűket. Amelyik nagy betűvel van írva az a tulajdonnév.
Itt is között névutós szerkezetről van szó lényegében. Például: angol–német mérkőzés ('angolok és németek közti mérkőzés'). Máskor nem tól–ig, hanem egyszerű ÉS kapcsolatot fejeznek ki: angol–francia szak ('angol és francia szak'). Ez utóbbiból kiindulva nemcsak a nyelvszakok párosítását, hanem bármilyen szakpárt nagykötőjellel írunk: biológia–kémia szak, ének-zene–könyvtár szak. Ha két szó kapcsolata valamettől valameddig viszonyt érzékeltet (és ezt a viszonyt nem raggal fejezzük ki): 1995–2003 ('1995-től 2003-ig'), 35–40. oldal ('a 35. -től a 40. oldalig'). A kétféle kötőjel közti különbséget a következő példa is jól szemlélteti: ha a recept 2-4 kanál cukrot ír, az nem pontos intervallumot jelöl, hanem csak körülbelüli számokat, így tehetünk 1, de akár 5 kanál cukrot is. Ha viszont 2–4 kanál cukorról esik szó, az azt jelenti, hogy legalább 2, legfeljebb 4 kanálról beszélhetünk. Ha a használatot illetően tisztán látunk, már csak az a kérdéses, hol található meg a számítógép billentyűzetén a nagykötőjel.