[1] Férfiaknál a gyomorrák gyakoribb, mint a nőknél. Érdemes külön szót ejteni a Helicobacter pylori baktériumról, amely a gyomor leggyakoribb kórokozója és jelentős részben felelős a gyomorfekély kialakulásáért. Az emberiség 50 százalékában jelen van, a fejlődő országokban a lakosság 80-90%-a fertőzött, míg hazánkban a felnőttek közel fele. Ha ezeket a gyomortüneteket észleli, azonnal forduljon orvoshoz! - Royalmagazin.hu. A fiatalabbak körében jóval ritkább az előfordulása, mint az idősebbeknél, ugyanakkor előbbiek fogékonyabbak rá. A Helicobacter pylori csak emberről emberre terjed, a fertőzés útja a széklettel szennyezett kéz, ételek, tárgyak szájüregbe jutása. A kórokozót antibiotikummal kezelik, amely közel 90%-os hatékonysággal bír. "Ez a baktérium jelentősen hozzájárul a gyomorfekély és a nyombélfekély kialakulásához: a nyombélfekélyesek 90-95 százaléka, a gyomorfekélyesek 70-90 százaléka Helicobacter pylori pozitív. A gyomorfekély tulajdonképpen a gyomor felszínén egy seb, amely azért jön létre, mert a gyomorsav kimarja a gyomor felszínét, elpusztítja a sejteket.
Vérzés esetén a gyomorfekély akár életveszélyessé is válhat, amely azonnali beavatkozást igényel. " – tette hozzá Dr. Sike Róbert. Ha ilyen gyomortünetei vannak, jobb, ha azonnal orvoshoz megy! - EgészségKalauz. "Nagyon fontos a gyomorfekély endoszkópos ellenőrzése egészen a gyógyulásig és a fekélyből való szövettani mintavétel, mert előfordulhat, hogy valamilyen kezdődő rosszindulatú folyamattal állunk szemben. " A gyomorfekély másik rizikótényezője a gyakori kontrollálatlan fájdalomcsillapító szedés. Ezek a szerek csökkentik a gyomor nyáktermelő képességének hatékonyságát, ezáltan csökken a gyomor nyálkahártya savval szembeni védettsége. Emiatt érdemes a fájdalomcsillapítókat és szteroidokat csak a legkisebb szükséges mennyiségben, orvosi felügyelet mellett szedni. [1]
A laborleletekben megállapított vashiány, vérszegénység, véres hányás vagy az úgynevezett szurokszéklet esetén minden esetben szükséges az endoszkópos vizsgálat. Magyarországon igen gyakoriak a különböző gyomorbetegségek. Sok embert érint például a rekeszizomsérv, amely az állandó reflux és gyomorégés okozója lehet. Milyen tünetekkel szükséges hepatológushoz fordulni? | Weborvos.hu. Előfordulhat nyálkahártya metaplázia is, amely azt jelenti, hogy a gyomor-nyálkahártyára jellemző sejtstruktúrát (nyáktermelő mellék-sejtek, fő-sejtek és a gyomorsavat elválasztó sejtek) teljesen vagy részben vékonybélre jellemző sejtstruktúra váltja fel. Ez a daganatos elváltozások kialakulásának első lépése, így folyamatos megfigyelést igényel. Ezen túl előfordulhat a gyomorban atrófiás (a nyálkahártya sorvadásával járó) folyamat, ilyenkor a szervezet saját immunrendszere pusztítja a gyomornyálkahártyában lévő sejteket, s ennek nyomán gyulladás jön létre. A folyamatos gyulladás hosszú évek alatt szintén daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. Magyarországon évente körülbelül 2000 főnél diagnosztizálnak gyomorrákot, és további 4-500 embernél vékonybél daganatot.
1 Férfiaknál a gyomorrák gyakoribb, mint a nőknél. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Érdemes külön szót ejteni a Helicobacter pylori baktériumról, amely a gyomor leggyakoribb kórokozója és jelentős részben felelős a gyomorfekély kialakulásáért. Az emberiség 50 százalékában jelen van, a fejlődő országokban a lakosság 80-90%-a fertőzött, míg hazánkban a felnőttek közel fele. A fiatalabbak körében jóval ritkább az előfordulása, mint az idősebbeknél, ugyanakkor előbbiek fogékonyabbak rá. A Helicobacter pylori csak emberről emberre terjed, a fertőzés útja a széklettel szennyezett kéz, ételek, tárgyak szájüregbe jutása. A kórokozót antibiotikummal kezelik, amely közel 90%-os hatékonysággal bír. "Ez a baktérium jelentősen hozzájárul a gyomorfekély és a nyombélfekély kialakulásához: a nyombélfekélyesek 90-95 százaléka, a gyomorfekélyesek 70-90 százaléka Helicobacter pylori pozitív. A gyomorfekély tulajdonképpen a gyomor felszínén egy seb, amely azért jön létre, mert a gyomorsav kimarja a gyomor felszínét, elpusztítja a sejteket.
Ehhez kapcsolódóan a hepatológus számos vizsgálatot is elvégezhet, illetve elrendelhet – a laborvizsgálatoktól a hasi ultrahangig, a máj szerkezeti vizsgálattól a biopsziáig. Ezek a vizsgálatok szükségesek lehetnek a pontos diagnózis felállításához. Milyen tünetekkel kell hepatológushoz fordulni? Érdemes felkeresni a hepatológiát, ha az alábbi tüneteket tapasztalja valaki: - állandó alhasi fájdalom, - puffadás, - krónikus fáradtság, - étvágytalanság, - nem szándékos fogyás, - tartós hasmenés, - hányinger, hányás, - véres, túl világos vagy túl sötét széklet, - gyors pulzus, - ödéma a lábon, a bokán, - sárgaság (a bőrön és a szemfehérjén). Természetesen ezen tünetek nagy része nagyon sokszor valamiféle általános betegség, esetleg enyhe fertőzés tünetei lehetnek, és néhány nap alatt maguktól rendeződnek. A tartós panaszokra, az erősebb tünetekre, illetve az olyan speciális tünetekre, mint a sárgaság, azonban mindenképpen fel kell figyelni – hangsúlyozza dr. Németh Alíz. - Bizonytalanság esetén a háziorvosi kivizsgálást érdemes elsőként beiktatni, ahol esetleg további hepatológiai vizsgálatot javasolhatnak.
A hepatológia kifejezés nem mindenki számára ismert, éppen ezért érdemes tudni arról, mivel is foglalkozik egy hepatológus, és milyen panaszokkal ajánlott hozzá fordulni. Nemcsak a máj, de az epehólyag, az epeutak és a hasnyálmirigy betegségei is ehhez a szakterülethez tartoznak – árulta el dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus. A hepatológiai az orvostudomány azon ága, amely a máj és a vele szorosan kapcsolatban lévő szervek, vagyis a hasnyálmirigy és az epe betegségeivel foglalkozik. Az orvoslás ezt a szakterületet csak néhány évtizede kezeli önálló szakágként, előtte a gasztroenterológiához tartozott ez a részterület is. A fentiekből következik, hogy a hepatológusok foglalkoznak többek közt a májat érintő fertőzésekkel, az alkoholos és nem alkoholos zsírmáj kezelésével, a májmegnagyobbodással, májzsugorral és a májat érintő ritkább betegségekkel, mint például az autoimmun májbetegségek vagy a Wilson-kór. Ehez kapcsolódóan a hepatológus számos vizsgálatot is elvégezhet, illetve elrendelhet – a laborvizsgálatoktól a hasi ultrahangig, a máj szerkezeti vizsgálattól a biopsziáig.