Az üzleti év fordulónapi, december 31-i főkönyvi kartonon, főkönyvi kivonaton és az éves beszámolóban a képzett fejlesztési tartalék összege elszámolásra, bemutatásra került. A beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben és a saját tőke elemeket részletező kimutatásban külön kiemelésre, bemutatásra került a fejlesztési tartalék. A 2006. évben a fejlesztési tartalék képzés tárgyévi különbözete (tárgyévi feloldás és tárgyévi képzés) került külön átvezetésre a lekötött tartalékba az eredménytartalékból, mivel nyitó tétel már volt a főkönyvi számlán. A 2007. évben a kisebb összegű volt a tárgyévi fejlesztési tartalék képzés, mint a nyitó egyenleg, ezért a különbözet feloldása történt meg. A könyvelés tehát nettó módon történt. Helyesen vettük-e figyelembe 2006-2007. években társasági adóalap csökkentő tételként a tárgyi évi fejlesztési tartalék képzések összegét?
Pótbefizetés a számvitelben - Adónavigátor Mérlegkészítés, társasági adóbevallás: mikor érdemes elkészíteni ezeket élve a rugalmas új szabályokkal - Adózásról érthetően Magyarul Változtak a fejlesztési tartalék képzésére vonatkozó előírások - Vállalkozó Információs Portál Mikor kell könyvelni a fejlesztési tartalékot? - Adónavigátor Kiva alatti osztalékfizetés hatása a lekötött tartalék képzésére - Adózó Amit az eredménykimutatásban a számviteli tv. szerint kimutatunk értékcsökkenésként, azzal az összeggel visszanöveljük a társasági adó alapját, viszont a társasági adótörvény szerintivel lecsökkentjük. Sokszor ennek a korrekciónak 0 az eredményhatása, mert ugyanannyi a két törvény szerinti értékcsökkenés. Nagyobb eszközöknél azonban tapasztalható eltérés, ugyanis a számviteli tv. enged maradványértéket meghatározni, míg a társasági adótörvény nem, így az adóalap csökkentő tényezőnk jelen esetben magasabb lesz, mint a növelő. Ha azonban az eszközünkre fejlesztési tartalékot használtunk fel, akkor a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenésünket már elszámoltuk, akkor, amikor megképeztük a tartalékot, tehát a további években ezekre az eszközökre már nem számolhatunk adótörvény szerinti értékcsökkenést.
Rész Lekötött tartalék K413. Eredménytartalék 6. A pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke T 1-3. Eszközök K 413. Eredménytartalék 7. Bevont saját részvények üzletrészek névértékének és visszavásárlási értékének különbözete, amennyiben a visszavásárlás a névérték alatt történt. T376. Értékpapír elszámolási számla T 413. Eredménytartalék Az eredménytartalék legfontosabb csökkenési jogcímei: 1. Az előző üzleti évi adózott eredménye (vesztesége), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) adózott eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is T 413. Eredménytartalék K 419. Adózott eredmény 2. A jegyzett tőke emelése a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból T 413. Eredménytartalék K 411. Jegyzett tőke 3. Az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege T 413. Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék 4. Az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget T 413.
Ahogy az egyszemélyes társaság sem szerezheti meg a saját üzletrészét, úgy az egyszemélyes Rt. sem szerezhet saját részvényeket. Ha az Rt. törvénybe ütköző módon járt el a visszavásárlásnál, köteles a részvényeket azok megszerzésétől számított egy éven belül az alaptőke leszállításával bevonni. A visszavásárolt saját üzletrészt a vállalkozás egy éven belül köteles elidegeníteni, a tagoknak térítés nélkül átadni vagy bevonni, ezt követően a lekötött tartalék is visszavezetésre kerülhet. Értékesítéskor az eladási ár és a könyv szerinti érték nyereségjellegű különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, a veszteségjellegű különbözetet pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni. Bevonás esetén, a névértéknek megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani. A fentiekből látható, hogy a saját részvény vagy üzletrész visszavásárlása tekintetében számos dologra kell figyelniük a vállalkozásoknak.
A vállalkozás tartalékai | Dátum: 2014. júl. 16. | írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Ez a cikk a májusi Irányadó magazinban jelent meg, és úgy gondoltam, itt is közzéteszem, mert hasznos lehet olyan kollégák számára is, akik még nem tagjai az Irányadó Könyvelői Klubnak. Egy másik Irányadó cikkben olvashatunk a pótbefizetés szabályairól az új Ptk. előírásai alapján. Tudjuk tehát, hogy ez a jogintézmény a jövőben is lehetőséget ad egyes cégeknek, nézzük meg tehát, hogyan kell könyvelni. Befizetés a lekötött tartalékba Egyértelmű előnye, hogy ezzel a pénzeszköz nő és a saját tőke is pótolható. Egészen addig nem vehető vissza, amíg a vállalkozás eredmény ágon vissza nem pótolta a saját tőkét. A befizetés ideiglenes, mert a jövőben vissza is lehet. Miután a Gt. hatálya alatt a pótbefizetést kizárólag veszteség fedezetére lehetett elrendelni, az azonnal visszafizetendővé vált, amint a társaság nyereséget termelt. Az új Ptk. megengedő jellege miatt a jövőben pótbefizetés finanszírozási vagy likviditási problémák áthidalására is felhasználható, így a visszafizetése a nyereség keletkezésekor nem automatikus.
A fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény igénybevétele a Tao tv. alapján nem minősü l sem csekély összegű, sem pedig csoportmentességi támogatásnak. Ez egy adóhitel, amit az abból megvalósított eszköz értékcsökkenésének ideje alatt vissza kell fizetni – mivel az adózásban a fejlesztési tartalék összegéig adózási értékcsökkenés már nem számolható el rá. Hogy hatnak a mérlegre a fordulónap utáni események? A 2019-es évi beszámoló készítését befolyásolhatják a mérlegfordulónap utáni események, például az átmeneti vagy végleges csökkenések, illetve leállások a termelésben, szolgáltatásban, a kapacitás- és létszámleépítések, átszervezések, az üzembezárások, a jelentős mértékű értékesítési bevétel- elmaradások, a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése vagy akár a fizetési nehézségek a cégnél vagy a partnerénél. Meg kell nézni a korábban elkészített üzleti tervek megbízhatóságát is, az érintett mérlegtételek esetében pedig értékvesztések képzése szükséges.
Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink