Genetikai és környezeti tényezőkkel egyaránt összefüggésbe hozzák, akárcsak az életkorral. a férfiaknál 1, 2-1, 5x gyakrabban jelentkezik a betegség, mint a nőknél méreganyagokkal történő gyakori érintkezés: rovarölők, gyomirtók, kútvíz fogyasztása szintén közrejátszhat… többszöri fejsérülés: amikor ezek eszméletvesztéssel járnak, fokozzák a PD kialakulásának veszélyét. A Parkinson-kór tünetei/jelei: Elsődleges tünetek: remegés - nyugalmi remegése a kéz, ujjak, láb, lábfej vagy az áll területén. izommerevség – kar, láb vagy a törzs merevsége; pl a kar nem leng szabadon járás közben. lassú mozgás – lassú akaratlagos és nem akaratlagos mozgások: pl. felállás egy székből, kacsintás. Parkinson-kór - Dr. Kovács Norbert honlapja. Az arcizmok érintettsége esetén az mimika hiányzik (hipomimia), az arc kifejezéstelenné válik, "maszk"szerű lesz egyensúly- és tartászavar – merev tartás, apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson-os pácienst, aki könnyen elveszíti az egyensúlyát, így könnyen eleshet. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb a mélyreflexek kiesése miatt.
A Parkinson-kór A Parkinson-kór ugyan jellemzően az idősebb korosztály betegsége, azonban egyre gyakrabban találkozhatunk a harmincas-negyvenes éveikben járó betegekkel is. 100000 lakos közül átlagosan 100-300 Parkinson-kóros. A Parkinson-kór kiváltó oka legtöbbször ismeretlen, de növény védőszerek, mérgek (pl. mangán, heroin szennyezőanyagok) szerepe is felmerül. Ha ismeretlen az a kiváltó ok, akkor idiopátiás Parkinson-kórról, ha pedig ismert akkor parkinsonismusról beszélünk. OTSZ Online - A Parkinson-kór korai jelei és okai. Az idegsejtkárosoád típusa alapján a parkinsonismus lehet másodlagos Parkinsonismus vagy Parkinson Plusz Szindróma. A betegség hátterében a fekete mag (substantia nigra) dopamin nevű ingerületátvivő anyagot termelő sejtjeinek pusztulása és az úgynevezett Lewy-testek megjelenése áll. Amikor a Parkinson-kór első egyértelmű tünetei megjelennek, a fekete mag sejtjeinek már 70-80%-a elpusztult. Ez a jelenség nemcsak az agyunk bámulatos kompenzációs képességére utal, hanem feltételezi egy több éves-évtizedes preklinikus állapot jelenlétét.
Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók. Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi. Parkinson kór oka v. Kezelésben ezen kívül fontos szerepet játszik a gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak.
Parkinson-kór William Richard Gowers ideggyógyász rajzai Parkinson-kórban szenvedő betegről (1886) Latinul Morbus Parkinson Angolul Parkinson's disease Osztályozás BNO-10 G 20., F 02. 3 BNO-9 332 Főbb tünetek remegés spasticity hipokinézis gait abnormality Adatbázisok OMIM 168600 DiseasesDB 9651 MedlinePlus 000755 eMedicine neuro/304 A Wikimédia Commons tartalmaz Parkinson-kór témájú médiaállományokat. A Parkinson-kór vagy "reszkető bénulás" (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség. [1] Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető. Leírása [ szerkesztés] Elsőként James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget, ezért róla nevezték el. Parkinson kór okaidi. [2] Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, legtöbb betegnél 50-60 éves korban kezdenek mutatkozni az első tünetek. Az agyban a finom mozgásokat irányító bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is.