Az egészségkárosodással kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak is jár-e a rehabilitációs pótszabadság, vagy csak azoknak, akiknek egészségkárosodását rehabilitációs szerv állapította meg. Az egészségkárosodás fogalma lényegében megfelel a korábbi általános munkaképesség-csökkenés fogalmának. Fogyatékos gyermek után járó pótszabadság időarányosítása. A 80%-ot elérő vagy az azt meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás a korábbi rendszerbeli 100%-os munkaképesség-csökkenésnek, az 50%-os vagy az ennél súlyosabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodás a 67%-os vagy ezt meghaladó általános munkaképesség-csökkenésnek felel meg. Az alapszabadságra és a pótszabadságra vonatkozó rendelkezésektől kollektív szerződés (nem a munkaszerződés) eltérhet akként, hogy azok mértékét magasabb munkanapban határozza meg a törvényihez képest. A pótszabadság tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Fotó:
Kérdés Egy munkavállalónk háztartásában olyan gyermek található, aki a 16. életévét már évekkel ezelőtt betöltötte (28 éves), és súlyosan fogyatékosnak minősül. Családi pótlékot a gyermek saját jogán kap. A munkavállaló álláspontja, hogy számára jár az Mt. gyermek utáni pótszabadsága, annak ellenére, hogy gyermeke a 16. életévét már betöltötte, hiszen súlyosan fogyatékos. Egy internetes cikkre hivatkozik, amely szerint Fogytv. Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság. 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. Ez az ő gyermeke esetében így van. A mi értelmezésünk szerint viszont, mivel az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata így kezdődik: "A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb... ", ezért sorrendben először az életkorról kell meggyőződnünk, utána lehet tovább vizsgálni azt, hogy a Cst.
Az Igazgatóság a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. Fiatal, föld alatt, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalók pótszabadsága A fiatal munkavállalót (18. életévét be nem töltött munkavállaló) továbbá, a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A bírói gyakorlat szerint a fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett. Súlyosan fogyatékos gyermek és a pótszabadság | Munkaügyi Levelek. (MK. 120. ) Egészségkárosodott munkavállalók pótszabadsága Évenként szintén öt munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult.
Tehát nem elsősorban a vérségi kapcsolatnak lesz jelentősége. Az alábbi személyek vehetik igénybe a szülőknek járó munkajogi kedvezményeket: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a gyám; a nevelőszülő; a helyettes szülő (ő csak abban az esetben, ha a családtámogatási jogszabályok alapján is szülőnek minősül). A fenti felsorolásból jól látható, hogy ha a gyermeket a vérszerinti édesapa (Y. úr) neveli, mert édesanyja évekkel azelőtt különköltözött, és a hosszú ideje együttélő barátnője a gyermekről anyaként gondoskodik, a barátnő pusztán e minőségében nem jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra. Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság omtatvany. A pótszabadságra való jogosultsággal kapcsolatban gyakori tévedés forrása, hogy a régebben (2012. január 1. előtt) hatályos szabályozás szerint csupán az egyik, mégpedig a szülők döntése alapján gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a pótszabadság.
szerint "gyerek-e vagy sem", továbbá hogy a Fogytv. szerint fogyatékos-e a gyermek vagy sem. Mivel az életkora meghaladja a 16. évet, így álláspontunk szerint munkatársunk pótszabadságra ezen gyermeke után nem jogosult. Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. január 9-én (143. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2831 […] egyike a gyermek életkora. A 118. § (3) bekezdése ezzel kapcsolatosan kifejezett szabályt is tartalmaz, melynek értelmében "a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti". Mennyi pótszabadság illeti meg a munkavállalót? - Szülők.... Nincs olyan rendelkezés, amely ez alól felmentést adna abban az esetben, ha a gyermek fogyatékos. A 118. § (2) bekezdése szerint a fogyatékosság ténye ugyanis […] Vissza a találatokhoz
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. július 8-án (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1702 […] év közben következik be, vagy év közben szűnik meg, akkor viszont teljes mértékben jár a pótszabadság. Tehát ha a gyermek év közben válik a törvény alapján fogyatékossá, vagy év közben szűnik meg ez a státusza, a munkavállalót az erre tekintettel járó két munkanap pótszabadság akkor is teljes egészében megilleti az adott naptári évben. Az életkori és a gyermekek után járó pótszabadság kapcsán ezt az elvet a törvény tételesen ki is mondja [Mt. 117. Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság enylő. § (2) bek., 118. § (3) bek. ], de értelmezésünk szerint az összes többi pótszabadságnál is alkalmazni gjegyezzük, hogy lapzártánk időpontjában az Országgyűlés előtt fekvő T/11208. számú törvényjavaslat az Mt. 121. […]