Váratlan dalt adott elő a szentpétervári Izsák-székesegyház aranykupolája alatt a Szentpétervári Koncertkórus február 23-án – írta a Az ünnep szovjet eredetű, a honvédek napja, mára inkább afféle férfinappá alakult át. A koncerten – Vlagyimir Viszockij megzenésített versei mellett – hallható volt Andrej Kozlovszkij dalocskája is, a következő szöveggel, szabad fordításban: Kis tengeralattjárón, atomos a motorja, tíz kicsi bombácskával, épp csak száz megatonna Átszeltem az óceánt, rászólok a társamra, Gyerünk Petrov, célozz rá, egyenest Washingtonra! Kultúrharc zajlik Szentpéterváron – Egyházi használatba adta a kormányzó a legnagyobb bazilikát! | Bumm.sk. A vers 1980-ban született, valójában túlzó szövegével fricska volt a szovjet propagandának, hiszen épp arról szólt, hogy valójában se pénze, se ereje nincs a Szovjetuniónak fenyegetései beváltásához, miközben polgárai felé nem teljesíti kötelességét. A vers címe is árulkodó: "A katonák fizetése". Csakhogy ami vicc volt a brezsnyevi éra végén, az nem vicc Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin beszédeinek ismeretében, amelyekben számítógépes illusztrációval mutat be új atommeghajtású robotrakétát és robot-tengeralattjárót – hívta fel a figyelmet blogjában a putyini politikával szembefordult Andrej Kurajev diakónus.
Kastély és park, az orosz művészetek kincse – ez az egyik legismertebb cári kastély a tenger partján. Az "orosz Versailles" néven emlegetett pompázatos cári nyaraló együttes I. Péter nevét viseli, amelyet a híres, több szintből álló park - szökőkutakkal, vízesésekkel, szobrokkal és pavilonokkal - tesz lenyűgözővé a látogató számára. Az épületegyüttes legkiemelkedőbb része a Nagy Palota, mely I. Péter hajdani rezidenciája volt. Igazán kihagyhatatlan kirándulás a Szentpétervárra látogatóknak! Szentpétervári Izsák Székesegyház. A délutáni órákban lehetőség lesz Szentpétervár legnagyobb és legismertebb székesegyházainak, a Szent Izsák Székesegyház és a Vérző Megváltó Templomának részletes, kb. 3 órás megismerésére gyalogosan (jelentkezés az idegenvezetőnél, belépők a helyszínen fizetendők rubelben, kb. 11. 000 Ft/fő/két templom). A Vérző Megváltó II. Sándor emlékmúzeumaként épült, és a féldrágakövek remekművét képezi. A Szent Izsák Székesegyház pedig a város legnagyobb és legjelentősebb temploma. 4. nap: Puskin - Pavlovszk A reggelit követően fakultatív kirándulást javasolunk Puskinba (Carszkoje Szelo), amely 200 éven keresztül a cárok nyaralója volt, Katalin cárnő óta pedig a cárok kedvelt nyári rezidenciája, ahol szinte minden építészeti stílus felfedezhető.
Bálterme minden képzelet felülmúl és csakis szuperlatívuszokban és már-már túlzásnak tűnő jelzőkkel lehet írni róla. Ennél szebbet, nagyobbat, lenyűgözőbbet aligha találni. A Téli Palota a művészetrajongók számára, az Ermitázs központi épületeként vált ismertté. Katalin zsenialitásának és kifinomult ízlésének köszönhető a falak mögött meghúzódó gyűjtemény hihetetlen gazdagsága. Majdnem 3 millió műtárgy közül helyhiány miatt csupán hatvanötezret lehet megtekinteni. A termeket Van Gogh, Michelangelo, Rubens, El Greco, Leonardo da Vinci, Raffaelo, Tiziano Tintoretto, Veronese művei díszítik, csak úgy, ízelítőnek. Az orosz állam visszaadja a szentpétervári székesegyházat az ortodox egyháznak | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Az előadás negatív hatását az ellenzéki és a nyugati sajtóban lehet érezni. Február elején Oroszország és az Egyesült államok is közölte, hogy felfüggesztik részvételüket a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezményben, majd ezek után Putyin arra figyelmeztetett, hogy ha Washington ilyen eszközöket mellett döntene, akkor Moszkva célba venné azokat a központokat, ahol a telepítésről döntenek.
1931 -ben a Vallás- és Ateizmustörténeti Múzeummá alakították, a galambszobrot eltávolították, helyére Foucault -inga került. [9] [10] 1931. április 12 -én tartották a Foucault -inga első nyilvános tüntetését Kopernikusz megjelenítésére. elmélete. 1937 -ben a múzeumot a székesegyház múzeumává alakították át, a korábbi gyűjteményeket pedig a vallástörténeti múzeumba helyezték át (a kazanyi székesegyházban található). [11] A második világháború alatt a kupolát szürkére festették, hogy elkerüljék az ellenséges repülőgépek figyelmét. A tetején, a tetőablakban egy geodéziai metszéspontot helyeztek el, hogy meghatározzák a német tüzérségi ütegek helyzetét. A kommunizmus bukásával a múzeumot eltávolították, és a rendszeres istentiszteleti tevékenység újraindult a katedrálisban, de csak a bal oldali kápolnában. A székesegyház fő testét csak ünnepnapokon szolgálják fel. A Montferrand által tervezett kupola egy tartó öntöttvas szerkezeten alapul, és ez volt a harmadik ilyen módon felépített kupola.
A szentestei ételsor általában 12 különböző fogásból áll, melyek a 12 apostolt – más értelmezések szerint a 12 hónapot – szimbolizálják. Ha egy családtag karácsonykor távol van, neki is megterítenek, a jelenlévők pedig egymást kínálgatva fogyasztják el a vacsorát. A vacsora végeztével a család és a vendégek összegyűlnek a karácsonyfa körül, és tradicionálisan a "Krisztus megszületett! – Christos raždajetsja! " mondattal köszöntik egymást, amire a "Dicsőség neki! – Slavite Jeho! " fordulattal válaszolnak, majd elindulnak a templomba az ünnepi istentiszteletre. Karácsony első napján, január 7-én a pravoszláv hívek az Istenszülőt, azaz Máriát ünnepelik. Ilyenkor már nincs böjt, ezért az ünnepi asztalra leggyakrabban liba- vagy malacsült kerül. Szilveszteri repeta Érdekesség, hogy a pravoszláv országokban kétszer is búcsúztatják az óévet, illetve köszöntik az új esztendőt, először a (polgári) Gergely-naptár, másodszor pedig az (egyházi) Julianus-naptár szerinti időpontban tartják meg a szilveszteri partikat.
Az első esztergomi templom alapjait 1010-ben I. István király rakatta le, a Szent Adalbertnek szentelt építményt évszázadokig bővítették. 1543-ban azonban a város - a tatárjárásig királyi székhely - török kézre került, a templom a háborúk során súlyosan károsodott, erősen megrongálódott `szép kapuja` 1823-ban omlott össze, amikor egy torony rádőlt. A 18. században Barkóczy Ferenc érsek készíttette el egy várhegyi templom terveit, ám ebből semmi sem lett. A mai székesegyház építését 1820-ban Rudnay Sándor érsek indította el, aki a tervezést először Ludwig von Remyre, a Bécsi Udvari Építészeti Kancellária vezetőjére bízta, ám végül Kühnel Pál, a kancellária egyik beosztottjának tervét fogadta el. Kühnel hatalmas együttest álmodott a római Szent Péter tér nyomán, tervében a hegyet 8-10 méterrel legyalultatta, a több mint 200 méteres teret a dombtetőn a bazilika kupolás épülete zárta le a csatlakozó palotaszárnyakkal. Oldalra került az érseki palota és a szeminárium, míg alul félkörben a kanonokházak határolták.