Különbség a görög és a római építészet között - Élet Tartalom: Görög vs római építészet További információ a görög építészetről További információ a római építészetről Mi a különbség a görög és a római építészet között? Görög vs római építészet Úgy tűnik, hogy a görög és a római építészet közötti különbség egyesek számára nem létezik, mert nagyon hasonlítanak egymásra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs különbség a két stílus között. Az ilyen sokféle megjelenés egyszerű magyarázata ez. A civilizációval rendelkező görög építészek a római civilizáció előtt jöttek létre. Ezért a római civilizáció, amikor eljött az idejük, kölcsönzött szempontokat a görög építészettől. Ennek ellenére van egy egyedi stílus a római építészet számára is. Mindezekről ebben a cikkben lesz szó, hogy képet alkothasson a görög és a római építészet különbségéről. További információ a görög építészetről A görög civilizáció építészeti fókusza majdnem elhunyt a mükénéi korszak vége óta, Kr. E. 1200-tól 700-ig.
Ez volt az az idő, amikor a plebejusok élete és gyarapodása olyan helyreállási ponthoz érkezett, ahol közterületen álló épületeket lehetett vállalni. A legtöbb épület azonban a Kr. 8. század és a Kr. 6. század közötti időszakban főleg fából vagy agyagból vagy iszaptéglából állt. Ezekből az épületekből csak néhány marad, amelynek vannak tervei. Emellett a korai architektúráról nem állnak rendelkezésre írásos források. Ráadásul a régészek nem találtak semmiféle leírást ezen épületek létezéséről. Az építészek által felhasznált anyagok ezen épületek és a görög építészet főbb részei: fa, sütetlen tégla, mészkő, márvány, terrakotta, gipsz és bronz. A fát az épületek tartóelemeiben és a tetők gerendáiban is használták. A vakolat egy másik fontos anyag volt, amelyet mosogatók és fürdőkádak gyártásához használtak. Sütetlen téglát láttak az ókori görög épületekben; legtöbbször magánházak falainak készítésére használták őket. Márvány és mészkő látható a falak, felső részek és oszlopok épületek nyilvános.
A görög, római építészet stílusjegyei, jellegzetes épületei by Csenge Horváth
Ez a görög templom legismertebb és legelterjedtebb típusa, ahol a cellát körben oszlopsor veszi körül (perisztaszisz), ezzel létrehozza körbejárást lehetővé tevő folyosót, aminek pteron a neve. Ekkor alakultak ki tehát a későbbi építészeti jellegzetességek: a templomok egyterűek, oszlopsorral tagoltak, a kultuszszobor pedig a középpontban áll. Ilyenek voltak például Olümpiában a Zeusznak és Hérának emelt templomok. Létezett körtemplom is, pl. a Delphoiban, de nem ez az általános. Szobrászat Az épületeket gyakran díszítették szobrokkal és frízekkel (faragott domborművekkel). Archaikus korban az ábrázolás sematikus, frontális beállítás jellemző, az arcon jellegzetes a távolba néző tekintet és a merev archaikus mosoly. Kétféle szobrot készítettek. A kúrosz meztelen fiatal férfit ábrázoló szobor. A szobrok előrelépő bal lába, ökölbe szorított tenyere az egyiptomi szobrászat műveire emlékeztetnek, ám a meztelenség görög specialitás. A test mindig ünnepélyes tartású, erős és egészséges, a lépő mozdulattól viszont kevésbé hat merevnek.
Andónisz Jeorjíu: Történetek albuma [ Ένα Άλπουμ Ιστορίες]– Vince Kiadó – fordította Lelik Krisztina – 248 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-3031-05-6 Az Európai Unió Irodalmi Díja azért (is) érdemel különös figyelmet, mert a díjazott kötetek – általában – nem a könnyed, olvasmányos bestsellerek közül kerülnek ki. A díj felhívja a potenciális olvasók figyelmét arra, hogy az olvasás több, mint puszta időtöltés… mondjuk, van abban valami egészen bornírt, hogy erre ma már fel kell hívni a figyelmet. De nem csodálkozhatunk, hiszen a minket körülvevő, egyre gyorsuló világban – ha nem is üdvös – fontos a gyors, könnyed, minél kevesebb ráfordítást igénylő "fogyasztás". Különös házasság marokkói módra Kinek adja egy ukrán lány a szüzességét? Adam Biro: Éveken keresztül nem mertem franciául írni A sír körül románok, szászok és magyarok álltak – meséli Claudiu M. Florian Földi istenek a Kárpátokban Általában nem dohányzom és nem ölök embert… Megmenti-e Isten az imádkozó zsidót árvíz idején?
A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat hetedik része arra hivatott, hogy az ókori görög művészet korai korszakairól adjon átfogó képet. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó, a Sulinet Tudásbázisban megjelent tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó. Mivel a képművészet alapvetően gyakorlati tevékenység, ezért a cikkben találhat az olvasó javaslatot arra is, hogy saját diákjai számára hogyan teheti kézzelfoghatóbbá mindazt, amit elméletben elsajátítottak. Tér és idő A hellén kultúra a Balkán déli részén alakult ki, és az ún. gyarmatosításnak köszönhetően kiterjesztette határait a Földközi-tenger medencéjére. Nem konkrét földrajzi értelemben véve, azonban ennél sokkal szélesebb a hatóköre, hiszen a mindenkori európai kultúra egyik alappilléréről van szó, máig megkérdőjelezhetetlen jelentőséggel.
feketealakos vázák a Kr. VII. században, az ún. vörösalakos vázák pedig Kr. VI-V. században jellemzőek. A szobrokat gyakran festették, de pontos kinézetük vitatott, hiszen kevés festett lelet maradt fenn. További érdekes ötletek Gyakorlati feladat: Készíts agyagból egy kisebb tálat és tervezz meg egy vörös vagy fekete alakos témát. Választhatsz saját kedvenc mesédből vagy mindennapi családi életedből egy jellemző eseményt is, de ha nem megy a rajzolás, akkor egy geometrikus minta is tökéletesen megteszi. Fesd ki speciális agyagfestékkel vagy ha ilyen nem elérhető számodra, akkor acryl-festékkel. Tudásbázis Farkas Judit cikke