Norman Mailer Norman Kingsley Mailer 1923. január 31-én született az Amerikai Egyesült Államokban (Long Branch, New Jersey), kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író. Főbb művei: Meztelenek és holtak (1948), Szarvaspark (1955), Amerikai álom (1965), A hóhér dala (1979), A kemény fickók nem táncolnak (1984), A Fiú evangéliuma (1997), Várkastély a vadonban (2007) Norman Mailer leghíresebb műve első regénye, a Meztelenek és holtak, amely azonnal igazi világsikert hozott számára. A regényírás mellett írt verseket, színdarabokat, forgatókönyvet, újságcikkeket. Várkastély a vadonban – Mozgó Könyvek. Norman Mailernek hat felesége volt, összesen tíz gyermeke van. 2007. november 10-én hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban (New York), 84 éves korában.
Személyét ma is döbbenettel vegyes kíváncsiság veszi körül, könyvtárakat töltenek meg a kérdések, a tudós elemzések, a találgatások. Norman Mailer a kutatómunkát regénye narrátorára, az első pillantásra is elég sátáni SS-hírszerzőre, Dietrichre bízza. És Dietrich megszállottan veti bele magát a Schicklgruber-Hiedler család száz esztendejének történetébe. Rejtelmes vagy rossz... Tovább Ki volt Ő? Honnan jött? Miből ered gyűlölete, mely lávaként árasztotta el a földet? Miféle rontó varázs tette a világtörténelem legdémonikusabb figurájává? Norman Mailer: Várkastély a vadonban | antikvár | bookline. Személyét ma is döbbenettel vegyes kíváncsiság veszi körül, könyvtárakat töltenek meg a kérdések, a tudós elemzések, a találgatások. Rejtelmes vagy rossz hírű, akarnok vagy bujaságban megrögzött felmenők vérfertőző kazalalji nászából - lázas verziók szerint egy tizenkilenc éves zsidó kófic fattyaként - jön a világra a kis Adolf, hogy szennyben-gennyben, sárban-ürülékben, állatkínzásban és gyerekterrorizálásban cseperedjen a nagy célra. A valóságból és rafinált regényírói fogásokból szőtt, lebilincselően elborzasztó történet fölött végig egy pokoli titok lebeg.
A háború pedig tulajdonképpen három fél között folyik: a Bunkók és az ördögök fő célja, hogy befolyásuk alá vonják az embereket (minél többet, minél kevesebb Idő alatt), de manapság már azok is ellenállnak, és "szabadok akarnak lenni", "meg akarják valósítani önmagukat". Adolf Hitlerre már a fogantatása pillanatában felfigyelt a Maestro, és mesélő ördögünket bízta meg a feladattal, hogy formálja a fiút hűséges "ügyféllé". Nyugodtan mondhatjuk, hogy a feladatot jól teljesítette, hiszen ismerjük a végeredményt. A történet azonban a "kinyilatkoztatás" után szörnyen ellaposodik, és bár maradnak benne olvasmányos részek, a lelki vívódásokat korántsem sikerült olyan élvezetes stílusban előadni, mint A fiú evangéliumában. Néha erőltetett motívumokat hoz elő, pl. a horogkereszt felbukkanása, és ilyenkor különösen zavaró a mesélőnk állandó figyelmeztetése, hogy ebből vagy abból a mozzanatból ne vonjunk le hosszútávú következtetéseket. Pedig az ember sejti, hogy Mailer nem véletlen írta meg ezeket a részleteket.