Illyés Gyula: Puszták népe | Seregi Károly - YouTube
Puszták népe - Illyés Gyula - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! A Puszták népe voltaképpen egy avantgárd gesztusból, André Gide 1927-es Kongói utazásának ösztönzésére született. Illyés Gyula a magyar "tengerfenék titkai közé reflektorfényt vető" (Babits) írószociográfiájával, máig nem múló hatású remekműben ábrázolta a két háború között a hazai hitbizományok és nagybirtokok vergődő cselédnépének életét, saját pusztai gyerekkora világát. Kiadó: Révai Könyvkiadó Nemzeti Vállalat Kiadás éve: 1950 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Révai Nyomda Kötés típusa: fűzött félvászon, kiadói borítóban Terjedelem: 238 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14. 50cm, Magasság: 20. 50cm Kategória: Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15. ) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.
Értelmező előszó (Letenyei László) Illyés Gyula: Puszták népe c. könyve a legtöbb kiadást megért, és talán a legnagyobb hatású kötet a magyar "Népi írók" művei közül. A mű kötelező olvasmány a magyarországi általános és középiskolában (már a szocializmus évtizedeiben is az volt), ilyen értelemben elvben minden Magyarországon tanult ember ismeri, vagy legalábbis tanult a könyvről. Az egyik legfontosabb félreértés a mű kapcsán, hogy valami furcsa okból a könyv Magyarországon nem társadalom-ismeret vagy szociológia órákon bukkan elő, hanem irodalom órákon. Illyés természetesen kiváló író és költő, és maga a mű is lebilincselő nyelvezettel íródott – fő érdeme azonban mégsem a nyelvezet, hanem az az éleslátás, amellyel ismétlődő haza-látogatásai (ma úgy mondanánk: terepmunkái) során feltárja szülőfaluja, Rácegrespuszta valós helyzetét, viszonyait, fontos társadalmi kérdéseit. Babits Mihály recenziója nem elutasító, bár nem is elfogadó. Az irodalom akkori legnagyobb szaktekintélye, a Nyugat szerkesztője (1917-től! )
"De nemkevésbbé gőgös úr Petőfinél a pásztor vagy kisbéres. «Nem ül kevélyebben a huszár a lovon, Mint az a kisbéres a vendégoldalon. » Igaz, Kukorica Jancsi cseléd, de ő nem is pusztai, hanem falusi. S ő is hamar elrugja a cselédséget hogy mesebeli hőssé váljon. «Nem magyar aki szolga! » S most Illyés Gyula arra eszméltet hogy a puszták népe, a magyarság egyharmada és legmagyarabb harmada, a szabadság szimbolikus honának gyermeke, kivétel nélkül cseléd, azaz szolga. Sőt majdnem rabszolga. " "Rosszabb a jobbágynál, mert a jobbágynak telke volt, s bizonyos jogai voltak, szabadon költözhetett, vagy legalább lázadhatott vagy szökhetett! A puszta lakójának nincs egy talpalatnyi földje ahol megvethetné lábát, teljesen ki van szolgáltatva, a lázadás lehetetlen és szökni hova szökhetne? Teste-lelke, minden órája és teljes munkaereje a gazdáé akit nem is lát soha, a titokzatos földesuré, akinek legkisebb tisztje és helytartója is szabadon verheti gyermekét és elkivánhatja leányát. Nekem ez a legrettenetesebb abban a képben amit Illyés a puszták népének életéről rajzol: ez a kiszolgáltatottság.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Szociográfia kategória termékei tartalom: "Én Illyés Gyulának félig-meddig földije vagyok. Gyermeki kalandozásaim nagyajában azon a vidéken folytak le, amely Illyés új könyvének a Puszták népének is színhelye. Mégis úgy olvasom ezt a páratlanul gazdag és hiteles élményekkel zsúfolt könyvet, mintha valami izgalmas útleírást olvasnék, egy ismeretlen földrész lakóiról. Mintha felfedező utat tennék, amely annál inkább tele van számomra szenzációkkal és izgalmakkal, mert ez az az ismeretlen földrész véletlenül a saját szülőföldem. Illyés cselekedete, az hogy bevilágít ebbe a rettenetes mozdulatlanságba, mint aki reflektorfényt vetít a tengerfenék titkai közé. Ehhez költő kellett: a száraz statisztika vagy szociográfia vagy szociográfiai adatok sötétben hagynának. Mit jelent az hogy Magyarország népességének harmadrésze cseléd? Illyés megmutatja mit jelent. Halálos valamit jelent. A magyarság egyharmada tenger alá került, és elevenen van eltemetvel. "