Péter apostol is köztük volt, akinek hatására sokan megtértek a jelenlévők közül, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet. Pünkösd ünnepe a kereszténységben tehát a Szentlélek eljövetelének ünnepe, és egyben az Egyház születésnapja is. Forrás:
A Szentlélek eljövetelének ábrázolása egy 14. század eleji misekönyvben. Wikimedia Commons/National Library of Wales Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében a kitér a pünkösdi királyválasztásra. Könyvében a királyválasztás pünkösdhétfőn, lóverseny formájában zajlott. A királyt nagy lombos koszorú díszíti füzekből és virágokból, úgyhogy a füzérek hosszan omlanak a legény vállára. A királyválasztást lóverseny előzte meg, majd amikor ennek eredményét nem fogadták el a nézők, a vetélkedők vad bikát hajszoltak. Más falvakban a pünkösdi szokások része volt a kakasviadal is. Mit ünneplünk pünkösdkor? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Jókai írt a lúdnyakszakítás mai szemmel kegyetlennek tűnő szokásáról is: "A felső vidéken kötelet húznak pünkösd napján az utcán végig, annak közepére eleven ludat akasztanak lábainál fogva, amely alatt aztán a legények elballagva, a lúd nyakát elszakítani törekszenek. Természetesen, aki egy rántással el nem tudja tépni, ki megy alóla, s ő a lúdon függve marad, s azon aztán sokat lehet nevetni. " Királynék, basák, rabok A 18. század végétől nemcsak pünkösdi királyt, hanem pünkösdi királynét is választottak.
2018. május 20. 08:24 MTI A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 20-án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A néphit szerint ha e napon szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. Mit ünneplünk pünkösdkor? Népszokások, hagyományok és a zsidó sávuot ünnepe - Dívány. A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a "hetek ünnepének" nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik. A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra.
A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Mégis mit ünneplünk Pünkösdkor? - etcetera.hu. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket.
A pünkösd eredetileg zsidó ünnep volt, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást - ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon - ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon. A keresztény egyház szerint Krisztus mennybemenetele utáni ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, és a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. A próféták isteni igazságot kaptak, amivel képesek lettek elmondani, mi történt Krisztussal. A pünkösd ünnepének dátuma Európában legkorábban május 10-én, legkésőbb pedig június 16-án lehet. Május hónapot a népnyelvben pünkösd havának is szokás nevezni. Pünkösdi népszokások Kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint), hogy ne csapjon a házba a villám. Néhol a tavaszköszöntés érdekében lányos házakra tettek ki zöld ágakat. A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát, amelyet pünkösdkor bontottak le.
A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő kócok, rózsák és ostyák jelképezték, amelyeket a templom padlásáról hullattak alá, néhol fehér galambokat eresztettek szét. Magyar pünkösdi szokások A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé. Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg. Pünkösd kiemelkedő magyar eseménye Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik.