Publikálva okt 24, 2016 15 0 A légtömeg, amely fölöttünk van, több mint 300 km magas. Ez az atmoszféra. Az atmoszféra nélkül az ég fekete lenne, amilyennek az űrhajósok látják a világűrből. Az eget a napsugarak és a levegő gázmolekulái által okozott fényjelenségek színezik kékre. A gázmolekulákra vetődő fény visszaverődik, és minden irányban szétterjed. De miért kék? Miért nem zöld? A fehér napfény a szivárvány színeiből áll. A fény kék része különösen nagy energiájú, ezért a gázmolekulákat a többi színnél nagyobb rezgésre készteti, így a kék jobban "felerősödik", mint a többi. A Holdnak nincs ilyen atmoszférjáa, ezért az ég onnan nézve fekete.
Lord Rayleigh (1842–1919) brit Nobel-díjas fizikus nevéhez fűződik a jelenség mögött álló törvényszerűség megfogalmazása Forrás: Wikimedia Commons A napfény a levegőt alkotó gázok molekuláin szétszóródik. Mivel a rövidebb hullámhosszúságú színeknek, mint például az ibolyának és a kéknek sokkal erősebb a szóródása, mint a nagyobb hullámhosszú színeknek - ilyen a narancs és a vörös -, ezért látjuk kéknek a nappali égbolt színét. Mivel az ibolya és kék fény sokkal jobban szóródik a színkép más, nagyobb hullámhosszú színeinél, ezért kéknek látjuk az égboltot Forrás: Elena Elisseeva (A levegő mint gázkeverék amúgy színtelen. ) Felvetődhet a kérdés, hogy viszont napfelkeltekor vagy alkonyatkor az előzőek ellenére miért látjuk vörösnek az ég alját. Napkelte vagy napnyugta idején a nap alacsony állása miatt a napsugarak sokkal hosszabb utat tesznek meg a légkörben, mint napközben. Naplemente idején a fény sokkal vastagabb légrétegen hatol keresztül, az elnyelődés miatt ilyenkor a hosszabb hullámhosszú színek, a narancs és a vörös válik meghatározóvá Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt A jóval vastagabb levegőréteg miatt a rövidebb hullámhosszak szinte teljesen elnyelődnek, ezért nő meg a spektrum nagyobb hullámhosszú és kevésbé szóródó narancs, illetve vörös tartománya.
A hegy is azért tükröződik a vízen, mert azokat a fénysugarakat, azokat a színeket, amiket a hegy visszaver, a vízfelszín is visszaveri. Visszapattannak róla, és így jutnak el hozzánk azok a fények. Minél simább egy víz, annál inkább mindent tükröz. Norvégiai kalandjaink során láttunk olyan tavakat, amik mindent visszatükröztek. Hajnalban a hegyek között a levegő nem mozdult, így nem alakultak ki a tó felszínén apró kis hullámok, fodrozódások. És a tükör sima víz mindent tükrözött. Az ég színe egy kicsit összetettebb. Mert ott már beleszól a dologba, hogy a Napból jövő fény megtörik a légkörön, és ahonnan mi nézzük, hozzánk a kék fények jutnak el. A többi szín valahova máshova megy, illetve szétszóródik. És mivel a szem érzékeny a kékre, ezért ezekből a fényekből, habár benne van a többi szín is, a kéket érzékeljük. Ez történik egy prizma esetén is. Jön a fehér fény, találkozik a prizmával, és az eltéríti a fényt, illetve szétbontja az összetevő színeire. És egy adott pontban csak a kéket látjuk.
Ha ez egy "természetesen lakható bolygón" történne, az azt jelentené, hogy a szétszórt kék fény valamilyen oknál fogva nincs az emberi szem fókuszában (például alacsony fénybeesési szög, nagy víztisztító tartalom), vagy valami hiányolja / szétszórja ez valahogy nem befolyásolja a zöld hullámhosszat. Psz: Imádom, ahogy az égboltunk fehér felhőkkel világít;)
Tudod-e, hogy valójában mitől kék az ég? És hogy napnyugtakor miért olyan vörös? Az égbolt színét a légköri fényszóródás határozza meg. Több fajtája is van, az ég kékjét az ún. Rayleigh-féle fényszórás adja. Ennek az a lényege, hogy a fény a molekulákon, atomokon minden irányba szóródik. Csak nem mindegy, hogy mennyire! Középiskolai fizika órákról talán ismerős lehet a prizma (áttetsző anyagból készült, csiszolt oldalú test), amely a fény szóródásának folyamatát segített megérteni. Napsütéses időben a prizmát az ablak felé tartva a beérkező fehér fény megtört, színekre "esett szét", és a kilépő fénysugarak (újabb törés után) már a szivárvány színeiben pompáztak. A levegőben is szóródási folyamat megy végbe, ám míg a prizma esetében minden szín ugyanolyan mértékben szóródik, előbbinél a napfény kék összetevője a többi fénynél sokkal (akár tízszer) jobban szóródik. Hasonló az izzó naplementére is a válasz. A Nap ilyenkor alacsonyan van a látóhatár felett, tehát a fénynek hosszabb utat kell megtennie a szemünkig.
Árakkal kapcsolatos információk A webáruházunkban () felsorolt árak csak az itt értékesített termékekre vonatkoznak. Eredeti ár: a könyvre nyomtatott ár, a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, ami megegyezik a bolti árral (bolti akciók esetét kivéve) Online ár: csak saját webáruházunkban () leadott megrendelés esetén érvényes Bevezető ár: az első megjelenéshez tartozó kedvezményes ár (előrendelés esetén is érvényes) Kedvezményes ár: a Móra által egyedileg kalkulált kedvezményes ár, amely csak meghatározott időszakokra érvényes