463 Szlovén nyelven 364 Befogadástörténet 468 Ukrán nyelven 364 A szegény kisgyermek panaszai Szövegkritika 365 recepciójának bibliográfiája (Gy. 13. ) 468 Az alapszöveg kiválasztása és A kötetről és egyes versekről (Gy. ) 468 a jegyzetelés (Gy. ) 366 Kézikönyvek, irodalomtörténetek, Az alapszöveg (Gy. ) 366 felsőoktatási jegyzetek (L. ) 491 Cím vagy kezdősor? (Gy. ) 367 A szegény kisgyermek panaszai A kezdősorok írásmódja (Gy. ) 376 az irodalomtanításban (L. ) 497 A szegény kisgyermek panaszainak A szegény kisgyermek panaszainak verseléséről (Gy. ) 380 versei a kabarészínpadon (Gy. ) 507 Félsor vagy sor? (Gy. ) 382 Hangfelvételek: versmondások A magánhangzók időtartam-jelölése (Gy. ) 388 és zenei anyagok (Gy. ) 509 Egyéb helyesírási kérdések (Gy. B) 389 Szemelvénygyűjtemény (Gy. ) Nyelvhasználat (Gy. B) 390 Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszairól 518 A források jelölése (Gy. B) 391 Szemelvények A szegény kisgyermek panaszainak A változások jelölése (Gy. ) 394 recepciójából 544 Kéziratos szövegváltozatok (L. ) 399 Gyermekzsivaj hat hangra (1910-1923) 545 Korrektúrafordulók (L. B) 399 Gyermekáldás mindhalálig (1923-1936) 596 Nyomtatott szövegváltozatok (Gy. )
"Különös irodalomtörténeti jelentősége "A szegény kisgyermek panaszai"-nak, hogy az első hosszabb vers-ciklus jelenik meg vele az új magyar költészetben, amelyben ma az egészen kis versek, a hatstrófák élik virágkorukat. " Ahogy szokták mondani, telitalálat, ezúttal nem volt a könyv kárára a szerkesztői túlzás! Kosztolányi Dezső gyermekkori élményei egészen élete végéig kihatottak. Utolsó éveiben naplójában az imádott nagypapája haláláról értekezett, s mint írja, onnantól vált nyilvánvalóvá a halál, onnantól másképp kezelte az életet és a halált. Kosztolányi valahol örökké, a haláláig szegény kisgyermek maradt. Szegény, mert félt, rettegett a haláltól, kisgyermek, mert nem jutott közelebb az elfogadásához. Utóbbira kertelés nélkül vághatjuk rá, hogy szerencse, az elfogadás hiányának zárójeleiben megírta a magyar irodalom legnagyobb és máig érvényes remekműveit. Ha valaki nem is tart igényt a kritikai kiadás megismerésére, az polcról, könyvtárból, antikváriumból vegye le, ki és meg Kosztolányi Dezső verseskötetét és olvasgassa, mert ugyan messze a front, de a háború mindig jelen van, mint Kosztolányi verseiben a béke és a nyugalom.
A Kosztolányi-párhuzam abból a szempontból is fontos, hogy tematizálja narrátor és szereplő viszonyát: a szerző és a "másik író", szereplő és alkotó felcserélhető hatáskörét. Van "[e]gy másik valaki, aki jegyzi, nem is le-, hanem meg- az ő életét […], és aztán ebből az összes megjegyzettből összeemlékszi rá az elképzelhető legszebb művet. " (232) Küzdelem a nyelvvel. Sziránó létmódja maga a beszéd. A kisfiú egész életében narrálja magát. E narráció során keresi a pontos szavakat. Ízlelgeti a kifejezéseket, bennük él. A kis Sziránó problémáinak egy része egzisztenciális probléma: a mindent felidézés vágya, az írás és a halál problémái, amelyeket Borges Az Alef című elbeszélésben ír meg. Az élet artikulációs pontjai. Az elbeszélés folyamán az irodalom egyébként is nagyon fontos szerepet kap – nem csak a tényleges cselekményében, hanem a címekben, alcímekben, jelzőkben is ( A La Fontaine-i hiénahadművelet, Hamlet üzenete, A nem voltaire-i Cecilke). A kis Sziránót olyan narrátor kommentálja, aki relatíve tág irodalmi tudás birtokában van.