Mennyire volt legitim Kádár hatalomra kerülése? Milyen nagyobb időszakokra lehet osztani a Kádár-korszakot? Hogyan változott az évek során a Kádárról kialakult kép? Hogyan lett Kádár Haynauból "Ferencjóska"? Beszélhetünk-e "kádárizmusról", ha a diktatórikus rendszer alapjaiban nem változott Hogyan viszonyult a társadalom Kádár Jánoshoz? Mit jelentett az "aki nincs ellenünk, az velünk van"? Mi volt a "kádári alku" mítosza? Ha nem akartok lemaradni, iratkozzatok fel a premierre, és hívjátok meg az ismerőseiteket, hogy együtt nézzétek az órát, mintha az osztályteremben lennétek! Kádár János (1945-ig Csermanek) (Fiume, 1912. máj. 26. – Bp., 1989. júl. 6. ): kommunista politikus, pártvezető. Rakd sorba! - Sziasztok! Kérlek segítsetek helyesen sorba rakni! (Kádár-korszak) 1.Amnesztia hirdetése 2.Az új gazdasági mechanizmu.... 1918-ig Kapolyon nevelőszülőknél nevelkedett. 1918-tól Bp. -en élt, ahol elemi, majd polgári és iparostanonc isk. -t végzett, 1929-ben szabadult fel és irodagép- műszerész lett. 1929-től a Vasas Szakszervezet ifjúsági csoportjának tagja, 1930. szept. 1-jén részt vett a nagy bp. -i tömegtüntetésben. 1930.
század első felének kispolgáraihoz próbáltak hasonulni a Kádár-kor emberei. Rainer M. János szerint a kádárizmus egyfajta világérzékelés, amelyből társadalmi közérzet keletkezik. Folyamatos viszonyítások és összehasonlítások rendszere (a Nyugathoz, a Szovjetunióhoz, a többi keleti országhoz, időben a Rákosi- és a Horthy-rendszerhez, esetleg 1956-hoz). Mindazonáltal a kádárizmus "átlagembere" egy "munkásember" volt. Az átlag munkás lehetőségeihez mérte a rendszer a saját teljesítményét. Ezt fejezte ki a "nálunk (most) viszonylag jobb, mint... Kádár János Hatalomra Kerülése. " formula. És persze ehhez mindig lehetett találni olyan viszonyítási pontot, amihez képest tényleg jobb volt a Kádár-kor. Igaz, ehhez "a bármikor rosszabbra fordulhat" életérzése, a leszakadástól való szorongás is hozzátartozott Rainer szerint. Végül ez az egész felfogás és nézetrendszer fixálódott, méghozzá nem a Kádár-korban, hanem közvetlenül utána, a kilencvenes években. Vagyis jelentős részben egy utólagos életérzést jelent a Kádár-kor, a kádárizmus, amelyet az emlékezet konstruált - jegyzi meg a történész.
A tervekről azóta semmit sem lehetett hallani, Varga Mihály bejelentésével azonban biztossá vált, hogy az álom rövidesen valósággá válik. Az évi 200-220 nővér, illetve egészségügyi szakasszisztens képzését lehetővé tevő intézmény megvalósításáról szóló szándéknyilatkozat aláírásakor Toldy-Schedel Emil, az EKE elnöke – és egyben a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója – így fogalmazott: a jelenleg működő egyházi kórházak vezetői és fenntartói látják, hogy folyamatosan csökken a betegágy mellett dolgozók száma, és tudják, hogy ennek megállításához nem elég iskolát létrehozni, hanem a diákok odaáramlását is biztosítani kell. Azt gondolják, hogy az egyházi általános és középiskolákban szerte az országban sok olyan diák tanul, akiknek karrierlehetőség Budapestre kerülni. Index - Belföld - Kádár-korszak, mértani sorozat, novellaelemzés: az Iskolatévé heti adásai egyben. A diákoknak a képzés ideje alatt és azt követően szállást biztosítanának, sőt, hozzátette: a Tárogató úti telek alkalmas arra is, hogy apartmanokat alakítsanak ki rajta, ahol a képzés utáni 3-5 évben lakhatnak a fiatalok.
Szelényi ezt a vegyes gazdaságot állította példának - nem a mai kor elé, hanem a Kádár-kort magát szembesítette ezzel. A szociológus szerint ugyanis az iparban későn tették meg ugyanezt a lépést. Csak a nyolcvanas években indultak be például a vállalati gazdasági munkaközösségek (vgmk-k), amelyek a magán- és a köztulajdon keveredésén alapultak. Kistulajdonos munkások Szelényi a Kádár-rendszer jelentős részét már amerikai emigrációban töltötte, így nem élhette át, nem vizsgálhatta közvetlenül szociológusként a hetvenes évekbeli folyamatokat. Pedig az ipari munkások már ekkor megindultak a magántulajdonossá válás felé, igaz, még nem a munkahelyükön: "Úgy tűnik, a budapesti Ikarus gyár legjellegzetesebb munkásfigurája az a kistulajdonos önellátó munkás, aki a maga építette és saját tulajdonában levő házban lakik. A ház tatarozását, berendezésének részben kivitelezését és karbantartását is maga látja el, kis kertjét maga műveli" - ezt Földvári Tamás és Zsille Zoltán írta, méghozzá a Kádár-korban, 1978-ban, a Mozgó Világban.
1944. ápr. -ban pártutasításra Jugoszláviába indult, hogy az itthon működő párt és az emigráns kommunisták között több éve szünetelő kapcsolatot megteremtse, de a határon mint katonaszökevényt letartóztatták. Kilétét sikerült eltitkolnia ezért szökési kísérletért csak kétévi börtönbüntetésre ítélték. -aug. - ban az MDP Bp. -i Bizottságának titkára, 1948. aug. 5-től 1950. 23-ig belgymin. 1949-ben részt vett a Rajk-per előkészítésében. 1950. -tól a Központi vezetőség Szervező Bizottságának tagja és a párt- és tömegszervezetek osztályvezetője. 1951. végén letartóztatták, máj. -ban minden tisztségétől és testületi tagságától megfosztották. Az ellene folytatott vizsgálatot a Farkas Mihály vezette, Kiss Károlyból és Kovács Istvánból álló bizottság irányította. Péter Gábor személyes közreműködésének eredményeként elismerte az ellene felhozott vádakat. 1952. dec. -ben a Legfelsőbb Bíróság koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélte. 1954. -ban szabadon bocsátották. okt. -től az MDP Bp.
Ennek ellenére az iskolarendszer nem volt elég hatékony, folyamatosan csökkent az oktatásra fordított pénz mennyisége is. A felsőoktatásba csak a jelentkezők 35-40%-át vették fel, így az oktatás téren lemaradtunk a környező országokhoz viszonyítva. A korszak fokozatosan enyhülő állami kultúrpolitikáját Aczél György (a Kádár-korszakban a kulturális élet legfőbb ideológusa) irányította, ő alkotta meg a "három T" elvét, amely szerint a párt mellett álló művészeket támogatni, a politikailag semlegeseket tűrni, az ellenzékieket pedig tiltani kell. Aczél tudta és engedélye nélkül nem jelenhetett meg semmilyen mű, legyen szó könyvről, színdarabról, festményről, filmről vagy szoborról, ő volt az egyszemélyes cenzúra. A művészi élet kulcspozícióit politikailag megbízható értelmiségiek töltötték be. A hozzáértés kevésbé számított, így a kulturális élet komoly hanyatlásnak indult, mivel csak a rendszernek megfelelő alkotások láthattak napvilágot (lásd Hofi Géza). Az ország gazdaságilag fokozatosan nyugati függésbe került, míg ideológiájában élesen szembehelyezkedett vele, a pártvezetés 1973-tól kezdve rendszeresen kapitalista országokból származó banki hiteleket vett fel a gazdasági hiány pótlására.