A hatalom föntről lefelé mutató irányát megfordítva Foucault azt állítja, hogy az egyének a hatalom voltaképpeni továbbítói, reléi, "a hatalom az egyéneken keresztül árad szét, nem pedig rajtuk keresztül, bennük jut nyugvópontra". Továbbgondolva: a hatalomnak ez a mikrofizikája nem egyszerűen csak lehetetlenné teszi az erkölcsi fölmentést a bármiféle hatalom közelségében való természetszerű kollaboráció felelőssége alól, hanem egyszerűen kiterjeszti a felelősséget valamennyi társadalmi résztvevőre, függetlenül attól, hogy a formális logika szerint mekkora hatalommal rendelkezik. A hatalom általános jelenvalósága ily módon a kiterjesztett felelősség és a vele járó állandó erkölcsi dilemma válságos helyzetébe hozza az egyént, akinek nincsen lehetősége kibújni a mindent átszövő játék szabályainak kaotikus hálójából. Foucault a hatalom mikrofizikája 2021. Ez így talán kissé elvontnak tűnik, de az elvontságot épp a hétköznapok mikrofizikája oldhatja fel, vagyis azoknak a morális kérdéseknek a végtelen sora, amelyből minden kollaborációra kényszerülő, az aktuális hatalommal szembeni averzióját, megvetését és undorát leküzdeni nem tudó egyén részesül.
Szinte egyidejűleg Max Weber egy társadalmi kapcsolatban fennálló lehetőségként vagy lehetőségként határozta meg, amely lehetővé teszi az egyén számára, hogy teljesítse akaratát. Ezt követően, kezdve a marxizmussal, több szerző tanulmányozta ezt a koncepciót. Korunkhoz közelebb a Michel Foucault nevű francia filozófus dolgozta ki a hatalom egyik legátfogóbb elemzését. Bár sok más szerző is volt, ezeknek van nagyobb jelentősége, nem feledkezve meg a társadalmi hatalomról szóló, a pszichológiából előkerült művekről. Max Weber Max Weber a 20. század egyik legfontosabb gondolkodója volt. Foucault a hatalom mikrofizikája 13. Bár tanulmányi területe nagyon változatos, a hatalom és az uralom fogalmára fogunk összpontosítani. Weber számára a hatalom azt jelenti, hogy "a saját erejét kényszeríteni kell akarat, a társadalmi kapcsolaton belül, akár bármilyen ellenállással is szembeszállva, bármi is legyen az ilyen valószínűség alapja (Weber, 2005) ". Ebben az értelemben a hatalom magában foglalja az akarat kikényszerítésének potenciális képességét, és különböző módon nyilvánulhat meg.
A hatalom mikrofizikája Foucault számára a valóság jön létre: a nyelvtan, a beszédek, a beszélgetés, a nyelv, a szerepjáték a hatalom (vagy a vágy, Deleuze és Guattari értelmében) gyakorlata, és nem az emberi kapcsolat kommunikációs egyetemességei (mint Habermas esetében). Ezek a gyakorlatok olyan "erőeszközökre" utalnak (a tanár-diák kapcsolat az iskolai oktatásban, az orvos-beteg kapcsolat a kórházban, a bíró és az elítélt viszony a börtönökben stb. ), Amelyek nemcsak helyi jellegűek, különösen a következő helyzetben: ezek a "hatalmi eszközök" éppen ellenkezőleg, ontológiailag konstitutívak. Foucault A Hatalom Mikrofizikája. A tapasztalatok keretei Meg kell jegyezni, hogy Goffman mikroszociológiája megközelíti az "eszköz" definícióját. A " referenciakeret " fogalma ( Les cadre de l'histoire, 1974) szerint a társadalmi struktúra jelentése abból fakad, hogy a szereplők képesek kifejleszteni, megfigyelni vagy megsérteni az adott társadalmi "kereteket". A jelentést tehát konstitutív módon a társadalmi cselekvés strukturálja.