Budai György ezzel az írásával emlékezni és tisztelegni akar: emlékezni, hogy műve tanulságul szolgáljon az utókornak, s tisztelegni azok előtt, akik meg tudtak maradni embernek a rendkívüli helyzetben. >! Figyelt kérdés Nagyon érdekel a téma, de semmilyen könyvet nemtudok a témában (csak történelemkönyvet), ha lehet olyanokat írjatok amiket könyvesboltokban is meg tudok venni, segítségeteket előre is köszönöm:) 1/4 anonim válasza: Vladimir Arsenijević: A hajófenéken. [link] Sejla Sehabovic: Nőnem, többes szám. [link] Sladana Bukovac: Szellemmajom. [link] 2013. nov. 13. 05:53 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: Budai György- Felhők között ébren álmodva- Egy pilóta emlékei a délszláv háborúról Benczúr Csaba- Hol van az Isten? 2013. dec. 28. Budai György Felhők Között Ébren Álmodva - Felhők Között Ébren Álmodva · Budai György · Könyv · Moly. 13:22 Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 A kérdező kommentje: 4/4 anonim válasza: Vedrana Rudan: Fül, gége, kés + nem tudom az írót: A feltétel nélküli kapituláció múzeuma 2014. ápr. 9. 23:35 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2020, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft.
Nincs hová menni, ráadásul a repülés a mindene, máshoz mihez is kezdene? Telnek a hónapok, romlik a helyzet, egy idő múlva már a városban lévő lakására sem mehet, el sem hagyhatja a laktanyát. Megjelenés ideje: 2005 ISBN: 9789639598492 ISBN 10: 9639598496 - oldal Méret: 142 x 17 Ára: 2500 Ft Felhők között ébren álmodva Budai György könyve elsősorban emlékirat. Budai György Felhők Között Ébren Álmodva / Felhők Között Ébren Álmodva - Budai György - Régikönyvek Webáruház. Méghozzá nagyon személyes jellegű. A jugoszláv haderő egykori tisztje harci pilótája volt egy elit ezrednek, amely Boszniában, Mostar városában állomásozott. A szerző kiváló pilótaként és -oktatóként, magyar ajkúként, de érzelmileg a soknemzetiségű Jugoszláviához kötődő kétgyermekes apaként élte meg a délszláv polgárháborút. Emlékiratában ezeknek az éveknek az eseményeit idézi fel. Szétszakadva a munka és a népe között, értetlenül állt a történések közepén, és nézte végig egy ország és egy nemzet haldoklását. A könyvben különös hangsúlyt kap a választás kényszere, melyet a közös hadsereg mindegyik katonájának át kellett élnie: ki ő, és hová tartozik?
Mindig magyarnak vallotta magát, de Jugoszláviát érezte hazájának, és az elvégzett iskolák, a szeretett tanárok, a repülés, a hadsereg iránti hűség egyre csak erősítette benne a hazaszeretet büszke érzését. Szerencsésnek érezte magát, pláne, hogy tisztként Mosztarban, Bosznia ősi városában szolgálhatott, ahová a diákévek emlékei is fűzték. Kevert lakosságú város, magyarként is befogadták, barátokra talált a szerbek, bosnyákok és a horvátok között is. Fiatalember, százados, családja, két ott született fia van, álmodni sem lehetne szebbet. És egyszer csak megbolondult körülötte a világ, Jugoszlávia nemzetiségei önállóságra, saját országra vágytak, és ezzel vége lett a korábbi nyugodt életnek. Horvát, szerb, bosnyák, mindenki harcolt mindenki ellen. Józan ésszel felfogni sem lehetett az eseményeket. Amikor már mindenki fegyverrel járkált, érezni lehetett, hogy Mostar sem ússza meg, csak idő kérdése, hogy ideérjen a háború, és vele a pusztítás, a gyűlölet, amely szétszakítja a barátokat, szomszédokat, gyakran a vegyes családokat is.
Tehetetlenül, tanácstalanul vergődünk mi is, félünk a háborútól és iszonyodunk az önmagukból kivetkőzött emberektől. Hitelességén túl a könyv nagy értéke, hogy gondolkozásra készteti az olvasót, szinte rákényszerítve, hogy mondjuk ki, adjuk tovább, nincs borzalmasabb, mint háborúzni, elpusztítani mindent, megtagadni szomszédokat, barátokat, népeket.