2020. október 14. Magyarország kora újkori történetének kiindulópontja az 1526-os mohácsi vereség. A csatavesztés okai, a harctéren elszenvedett vereség mikéntje, illetve annak következményei határozzák meg Magyarország XVI-XVII. századi történelmét. A fejezet középpontjában épp ezért a mohácsi vész és az azt követő időszak áll. Magyarország társadalmában a török háborúk és a kibontakozó hazai reformáció hatására alapvető változások történetek, melyek a későbbi évek politika- és társadalomtörténetét is meghatározták. Magyarország három részre szakadása esszé. A korszak eseményeinek sodrásában ezért fontos hangsúlyt kapnak a társadalmi és mentalitásbéli változások. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) laptop, projektor/okostábla Mohácsi vész, hadsereg, kettős királyválasztás, vazallus, reformáció, Erdély, Hódoltság, Királyi Magyarország
A Partium mai fogalmába a következő romániai megyék tartoznak északról dél felé: Máramaros megye Szilágy megye (Szilágyság) Szatmár megye Bihar megye ("Biharország") Arad megye Története Szerkesztés A középkori Magyar Királyság három részre szakadása után a Partium felett az erdélyi fejedelmek mint "Magyarország részeinek urai" uralkodtak, azzal a kikötéssel, hogy a fejedelmi dinasztia kihalása után e területek visszakerülnek a királyi Magyarországhoz. Erről a János Zsigmond és a Habsburgok között 1570 -ben létrejött speyeri szerződés rendelkezett. A Partium területe nem rögzült, a Habsburgok és az erdélyi fejedelmek közötti erőviszonyoktól függően változott. Az 1570. évi speyeri szerződés értelmében ide tartoztak: Máramaros vármegye, Bihar vármegye, Zaránd vármegye, Közép-Szolnok vármegye, Kraszna vármegye és Kővár vidéke (megyei jogú, önálló közigazgatású). Mohácsi vész és az ország három részre szakadása - Történelem érettségi - Érettségi tételek. Az Erdélyi Fejedelemség további terjeszkedése eredményeként később a Partium része lett még: Arad vármegye keleti része és Szörény vármegye (a középkori Krassó vármegye és Szörénység).