Nos. Ennek egyik első (megújult! ) adásában lesz közpénzből egy olyan blokk, hogy "nyári visszatekintő", azon belül is fesztiválok. Benne leszek a tévében 2019. És én, mint e témának rutinban erős műkedvelője, aki a partszélen folyamatosan ott állok, ülök és írok; a szerkesztők egybehangzó véleménye szerint, műsorkészítési céljaikhoz, nem csak emberileg, de sztorizásban is tökéletes személy vagyok, így fogták magukat, bátorkodtak és megkérdeztek. A felvétel helyszínéül nem mást választottak, mint minden magyar fesztivál ősanyjának szülőhelyét, az óbudai hajógyári szigetet. Találkozóm időpontja a stábbal szombat délután öt óra, a K-hídra felvezető részen, amiről a köcsög HÉV-pótló buszok töketlensége miatt (bezzeg a sínek mellett dolgozó embert az egész vonalon nem látni, de egyet sem! ) negyedórát késtem, és ezt is csak az épp arra járó (forgatásra kíváncsi) candyktator és kicsi kocsija hathatós segítségével, aki képes volt és rendes és elém jött, a már kibontott, majd az autó ülése alá illatmintaként részben miattam kiborított sörével a kezében.
Néhány embert eltávolítanak, néhányat áthelyeznek, ahogy ez már szokás, de Navarróéknak ez nem elég, így aztán maradnak, az MTVA vezetői pedig megpróbálják őket bekeríteni egy kordonnal, hogy megvédjék a csapatot az esetleges incidensektől. Az a baj, hogy akik Kádár alatt tanulták meg a hazudozást, azok sajnos hátrányban vannak, mert sokat változott a világ, bár ők még mindig fontos posztokon ülnek, csak éppen működik az internet. A másik oldalon (ugyanazon az oldalon, csak képletesen másik), a neofita újhazugok, akik viszont vagy buták, vagy csak rutintalanok a folyamatos füllentéshez, lásd például Selmeczi Gabriellát (Gabi), aki talán még el is hiszi, amit mond. Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium. Vele kapcsolatban merült fel bennem egyébként a gondolat, hogy vajh, miért van az, hogy a kutyám, aki kétségtelenül és bizonyítottan butább, mint Selmeczi Gabriella, de - bizony, bizony - még Szijjártó Péternél is korlátoltabb, mégis nagyon közel áll a szívemhez, míg utóbbiak kevésbé. Nagy kérdések ezek, de most visszatérek az MTVA-hoz.
A vasárnapi Forma–1-es tévéközvetítés alatt Szujó Zoltán mellett végig én kommentálok majd Wéber Gabi távollétében. Új szerep, új kihívás, új izgalom! Többször jártam már a Forma–1-es adások kapcsán stúdióbeszélgetésen, de a mostani különleges alkalom, hiszen most először a futam alatt is nálam lesz a szó Szujó Zoli mellett. Az első tévés szerepléseim alkalmával még kicsit idegennek éreztem magam a kamerák előtt, de most azért is örültem ennek a felkérésnek, mert az utóbbi időben már egyre természetesebben mozogtam ebben a közegben, amelyben jó esetben 1, 5–2 millió ember előtt kellett okosakat mondanom. A mostani persze komplikáltabb szerep lesz, és mivel eseményt korábban csak egyszer kommentáltam végig (két éve a Race of Championst), úgy döntöttünk, nem árt kicsit felkészülnöm rá. Múlt hétvégén ezért kaptam szerepet a DTM-közvetítés alatt is. Szujó Zoli vetette fel, hogy az egymásra hangolódás érdekében próbáljam ki magam már a DTM-en kommentátorként. Benne leszek a tévében 5. Mondta, hogy szeretné, ha a teljes spontaneitását megőrizné a műsor, ezért csak figyeljek a hangsúlyára, abból pontosan érezni fogom, mikor ér egy gondolatmenet végére, aztán bármikor nyugodtan szólaljak meg.
és Schumann I. szimfóniáját, az operák közül Beethoven Fidelió ját és Wagner Tannhäuser ét. Ő emelte be a magyar operába a verbunkost, a csárdást és a népies műdalt, operáinak több áriája "népdallá" lett. Erkel használt először cimbalmot operazenekarban, a Bánk bán bemutatóján a szólamot tizenöt éves Sándor fia játszotta, mert a zenekar tagjai közül senki sem értett a hangszerhez. A Virtuózok 2018-as fináléjában Ninh Duc Long a híres Hazám, hazám.. kezdetű áriát énekelte a Bánk bán ból. A zeneszerzőt 1865-ben "az országos daláregylet örökös főkarmesterévé" választották. Az 1875-ben megnyílt Zeneakadémia első igazgatójaként kilenc tárgyat oktatott, olykor Liszt Ferencet helyettesítve. Karmesteri működésének ötvenedik évfordulóját fényes külsőségek közepette ülték meg, utoljára nyolcvanadik születésnapján lépett színpadra, Mozart d-moll zongoraversenyét játszotta. 1888-ban Gyula díszpolgára lett. Erkel Ferenc 1893. Erkel ferenc első operája del. június 15-én halt meg Budapesten. Gyulán 2011-ben adták át felújított szülő- és emlékházát, a város több intézménye is nevét őrzi, s 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlékversenyt.
Ugyancsak 1844-ben született - Egressy szövegkönyvére - első jelentős operája, egyben az első magyar nemzeti opera, a Hunyadi László, 1848. március 15-én este a zenedráma Meghalt a cselszövő kezdetű kórusát énekelték a Nemzeti Színházban. A szabadságharc leverése utáni időszak a személyes csapások miatt is élete legnehezebb időszakának bizonyult: elvesztette édesapját, lányát és öccsét, házassága felbomlott, komorrá és rideggé vált. Erkel ferenc első operája a 1. Erkel, aki kiváló sakkozó is volt, ezekben az években a pesti sakk-kör és a Filharmóniai Társaság életre hívásán fáradozott. Az elsőt nem engedték a Bach-huszárok, de a zenei társulat 1853-ban megkezdhette működését, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara volt az első magyar hivatásos szimfonikus együttes. Erkel Ferenc Az önkényuralom enyhültével, 1861-ben került színre a Katona József drámája alapján, Egressy Béni szövegkönyvére készült Bánk bán, melynek zenéjét a legenda szerint a gyulai Almásy-kastély parkjában, egy öreg fa alatt szerezte. Legnagyobb történelmi operánk bemutatója hatalmas sikert aratott, egyben a zsarnokság elleni tiltakozássá vált, Bánk Hazám, hazám című áriája önálló életre kelt.
Késői operái a Névtelen hősök és az István király; utóbbi az egyetlen Erkel-opera, amelyet már az 1884-ben megnyílt Operaházban mutattak be. A zeneszerzőben a Filmharmóniai Társaság alapítóját, a Zeneakadémia első igazgatóját és az Operaház első főzeneigazgatóját is tisztelhetjük. Kevesen tudják, hogy kiváló sakkozó és a Pesti Sakk-Kör alapítója is volt. Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője - Fidelio.hu. Takács Paula (mint Szilágyi Erzsébet) a Hunyadi László 1954-es Erkel színházi előadásában (MTI Foto: Várkonyi LÁszló) Világhíres magyar operáról Goldmark Károly és Bartók Béla kapcsán beszélhetünk. Míg Goldmark nagyszabású keleti operája, a Sába királynője (1875) jutott el először a tengerentúlra, Bartók egyetlen, 1911-ben komponált, operája, A kékszakállú herceg vára máig töretlen népszerűségnek örvend. A kékszakállú herceg vára legendás színpadképe, Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán díszleteivel (MTI Foto: Várkonyi LÁszló) Sikeres magyar operákat köszönhetünk Hubay Jenőnek, Poldini Edének és Kenessey Jenőnek is. A cremonai hegedűs (1884) világhírt szerzett Hubaynak; Poldini Farsangi lakodalom című operája (1926) kapcsán az európai színvonalú vígopera megszületéséről írtak; míg Kenessey Krúdy színdarabra írt Az arany meg az asszony című operájával (1943) atmoszféra-teremtő szecessziós mű született.
Jacques Offenbach első operája február 24-től látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és profán világ ellentétei közepette bontakozik ki. A Rajna-menti történet egy háború kellős közepén játszódik: az erőszak, a téboly, a küzdelem, a rombolás éppúgy megjelenik benne, mint a szerelem, a segíteni vágyás és az újrakezdés. A cselekmény fókuszában a zsoldosnak szegődött ifjú Franz és Armgard szerelme áll, valamint a lány édesanyja, Hedwig, a tanyasi gazdasszony és Conrad, a katonák agresszív parancsnokának régmúltba nyúló konfliktusa. A címszereplő rajnai sellők, pontosabban tündérek révén a transzcendens világ is felsejlik, és összeütközésbe kerül a profán földi lét és a háborúskodás borzalmaival. Először Magyarországon a Rajnai sellők. A leginkább operettjeiről, daljátékairól ismert francia szerző tizenhat évvel a főművének tartott Hoffmann meséi című opera előtt komponálta meg A rajnai sellőket, amelyből több melódiát is átemelt későbbi alkotásába, mint amilyen a Barcarola és a Bordal.
Az első felvonás fináléját hallhatja most a közönség. – Dózsa György? – A kiegyezés évében, 1867-ben született, és a bemutatót maga Erkel vezényelte, de nem lett hosszú életű. A Dózsa György a maga nemében azért különleges, mert Muszorgszkij megoldásait, a Borisz t vetíti előre. Nemcsak a kiterjedt kórustablók miatt, hanem azért is, mert a Dózsa társadalmi dráma, ahol már nincs egyértelműen pozitív vagy negatív hős. Mondanivalója mindig aktuális volt: nem kellenek nekünk "gaz merániak", tönkretesszük mi egymást idegen közreműködés nélkül is. – A mai napig a Bánk bán és a Hunyadi László Erkel két legsikeresebb műve. Erkel ferenc első operája a b. Vajon miért? – Részben történelmi okai vannak: nagyon szerencsés időben keletkezett mind a kettő. Az operák cselekménye pontos választ adott az akkori fojtogató helyzetre, ezért annyira rögzültek az emberek szívében, hogy többé nem lehetett onnan kiirtani őket – bár megpróbálták. – Brankovics György? – A Dózsa György azért nem lehetett sikeres, mert a kiegyezés évében egy parasztvezérről darabot írni önmagában véve rebellis állásfoglalás.
A közönség körében mindez nagy vihart keltett, mert sokan féltették az opera műfajától a magyar nemzeti drámairodalmat és a nemzeti színjátszást. A színházban magyar opera hiányában először Bellini Az idegen nő c ímű művét adták elő 1838. január 25-én. Erkel a Bátori Mária bemutatójáig több mint százötven este vezényelt olasz operákat, főként Rossini, Bellini és Donizetti műveit. Erkelnek azonnal megtetszett Egressy librettója, és rövid idő alatt végzett a komponálással. A zeneszerző első operáját 1840. augusztus 8-án mutatták be, a dalmű színlapján nevezték először Nemzeti Színháznak az 1837 óta működő Pesti Magyar Színházat. A színlap tanúsága szerint az "új hősi nemzeti szomorú opera" premierjén a gróf Rothkirch 12-es számú cs. kir. gyalogezred tábori zenekara is közreműködött. MTVA Archívum | Erkel és a magyar opera ünnepe. Erkel muzsikája leginkább a francia nagyopera, Meyerbeer és Halévy hatását tükrözte, de olaszos dallamokat is vegyített a verbunkos zenével, sajátosan magyar hangzást hozva létre. A Bátori Mária legnagyobb jelentősége, hogy magyar mű volt, magyar nyelven, magyar énekesekkel.