"Halálbéke" – ezeket írták a magyar napilapok 1920. június 4-én 2020. június 4. 09:48 Múlt-kor Igazságtalanság, gyalázat, harangzúgás, gyász és könnyek – e szavak állandó vendégei voltak a korabeli magyar sajtó 1920. június 4-i címlapjainak, ahol az újságírók szavakba próbálták önteni, mit is érezhet egy ország, amely egy békeszerződés következtében ezer éves területeinek kétharmadát veszíti el. 1920. június 4-én, 101 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot. Néma tiltakozás "Úrnapján sok millió magyar szív felzokog, sok millió magyar kéz ökölbe szorul. Magyarország Úrnapán a keresztre feszített Igazság képét mutatja. (…) A Trianon-palotában azok a magyarok, akik úgyszólván szívök vérével írják alá a történelem legnagyobb igazságtalanságát, mert a nyers erőszak kényszeríti rá őket, emlékeztetői lehetnek az igazságtalanság elkövetőinek arra, hogy ezek egyúttal a történelem legkegyetlenebb hálátlanságát tanúsítják irgalmatlan cselekedetökkel. Az egész magyar nemzet lázongó lelkével tiltakozik ez ellen a hálátlanság ellen. Tudja, hogy ezzel nem változtatja meg a nyugati hatalmak elhatározását, mellyel épp az általuk hirdetett összes elveket csúfolják és gyalázzák meg; de a magyar nemzet azt is tudja, hogy a trianoni processzus, mely most bevonul Magyarország történetébe, nem döntheti föl örök időkre se az Igazság uralmát, se a történelem logikáját. "
A trianoni békediktátum június 4-i aláírásáról és annak itthoni fogadtatásáról minden napilap bő terjedelemben számol be. A Magyarország így ír: "Formailag, papíron ma írták alá a nemzetgyilkos, népirtó békét. […] Keserű, kuruc fájdalommal, ősi magyar méltósággal talpra állt a főváros és az egész ország ezen a gonosz, fekete pénteki napon. A nemzetgyűlés, az egyházak, a hazafias egyesületek, idegen megszállás elől hozzánk menekült véreink fájdalmas gyülekezete, hivatalos testületek és magánosok mind tiltakoztak az esztelen és kegyetlen békeszerződés ellen, amelyet élő jog alapjául nem tudunk elfogadni sohasem. Vonatok és kocsik megálltak, üzletek, kávéházak bezárultak, […] Színházi előadás, hangverseny nincs ma este. „Halálbéke” – ezeket írták a magyar napilapok 1920. június 4-én » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A főváros közönsége a nemzet nagyjainak szobraihoz zarándokolt dacos fájdalmával hordozván szívében és ajkán is a Himnusz panaszos, mégis reménységet keltő szavait és dallamát. " A lap Harangzúgás című vezércikke: "Megkondulnak a magyar harangok abban a fél órában, mikor a versaillesi Trianon-palotában aláírták a magyar békét.
Trianon, 1920. június 4. | Töltődik, kérjük várjon Rendezés: Hozzászólások oldalanként: Topik gazda aktív fórumozók legfrissebb topikok Összes topik 02:38 02:23 02:20 01:32 01:25 01:23 00:27 00:20 00:07 23:43 23:41 23:34 23:11 23:00 22:55 22:54 22:52 22:28 22:26 22:12 21:55 21:48 21:43 21:38 21:20 21:09 21:03 21:01 20:43 19:55 19:45 19:02 18:47 17:33 17:31 17:30 17:08 16:43 16:31 friss hírek További hírek 23:06 22:24 21:36 20:40 20:35 20:32 20:14 19:41 19:05 19:00 18:49 18:37 18:18 17:58 17:52 17:45 17:36 17:30
17 40 Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök hirdetményt bocsátott ki 1920. június 4-én este. HIRDETMÉNY! "A mai súlyos időben a nemzet jövője mindenekfölött a törvényesség, a jogrend, és a közbiztonság fentartását követeli meg. Parancsoló kötelessége tehát minden igaz hazafinak, hogy teljes odaadással támogassa a kormányzatot erre irányuló tevékenységében. Áruló módon vét hazája ellen az, aki e kötelességét megszegi. Még mindig akadnak olyan hazafiatlan elemek, akik gonoszságból vagy elvakultságból a közrendet vagy közbiztonságot aláásni megkísérlik. Egyesek ilyen üzelmeikhez jóhiszemű tömegek félrevezetésére a hazafiság jelszavát használják fel cégérül, sőt olyanok is akadnak, akik a nemzeti hadsereg egyenruhájával visszaélve, igyekeznek árnyékot vetni ennek az intézménynek – szebb jövőnk zálogának – mocsoktalan hírnevére. 1920. június 4. - "96 esztendeje viseljük ezt a fekete gyűrűt" - PestiSrácok. E sajnálatos jelenségekkel szemben a kormányzat eltökélt szándéka a már kiadott rögtönbíráskodás (statárium) értelmében a legkíméletlenebb szigorral eljárni. A kiadott rendeletek szerint statárium alá esik a hűtlenség, a lázadás, gyilkosság, szándékos, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntett, a rablás, a gyújtogatás, a vízáradás okozásának bűntette, vaspályákon, (távbeszélőn), hajókon elkövetett közveszélyű cselekmények bűntette.
Nyelvi jogokat a Felvidéken, törvény előtti egyenlőséget Erdélyben, az európai élethez méltó lehetőségeket Kárpátalján. 1920 június 4 a z. Önrendelkezést, autonómiát a magyar közösségek számára – fejtette ki, jelezve: mindig fel fogják emelni a szavukat, ha magyarságáért bárkit is hátrányosan megkülönböztetnek, mindig ott fognak állni a segítségre szoruló nemzetrészek mellett. Nem engedünk abból, ami jár, nem engedünk a 48-ból – mondta a helyettes államtitkár, aki szerint ha így cselekszenek, képesek lesznek piros betűs ünnepeket írni a jövő történelemkönyvébe és büszkén, "veszteségeinket sohasem feledve megélni magyarságunkat". Forrás: MTI, fotó:
Trianon;első világháború;Habsburg Birodalom;"Nagy-Magyarország"; 2020-06-06 12:00:00 Az első világháborút lezáró magyar békeszerződést 1920. június 4-én délután fél 5-kor írták alá az egykori francia királyi rezidencia, a versailles-i kastély hatalmas, 115 hektáros parkjának Grand Trianon, vagyis Nagy-Trianon nevű palotájában. A békeszerződés aláírása Magyar részről Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd diplomata, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter látták el kézjegyükkel az okmányt. Vagyis két olyan személy, aki a szégyenteljes tett után kész volt visszavonulni a politika élvonalából. Az aktusra a palota 52 méter hosszú és 7 méter széles ún. 1920 június 4 a major. Cotelle-termében került sor, amelynek falait rózsákkal átszőtt fehér kárpit borította. Miután az öt főhatalom és a többi nemzet is aláírta az okmányt, az elnöklő francia miniszterelnök, Alexandre Millerand mondott rövid beszédet. Az egész ceremónia nem tartott tovább negyedóránál. A palota előtti díszőrség fegyverrel tisztelgett a távozó magyaroknak, miközben a teremből kilépő délszláv, román és csehszlovák politikusok melegen gratuláltak egymásnak.
Kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. A percről percre követhették az akkori eseményeket, amelyek itthon és Franciaországban, Versailles-ban történtek. 23 10 "Ha nem volna oly kínos a jelen s oly terhes a jövő, akkor az időleges kényszerű válásnak ez a pillanata alkalmas volna a múlton való elmerengésre s bizonyos keserű igazságoknak utólagos megállapítására. Valljuk be őszintén, hogy szétdarabolásunkat nemcsak a hadiszerencse hiánya, nem csupán a háború után uralomra jutott kalandorok ügyetlensége és gazsága okozta, hanem könnyűvé tette a Habsburgok magyarellenes viselkedésén kívül a múlt politikusainak sok hibája és értelmetlensége is. Negyven esztendőn át harcoltunk a nemzeti politika csekélyszám írói gárdája az egységes magyar nemzeti állam eszméjéért, a békés kulturális eszközökkel, a becsületes közigazgatással s a szeretet politikájával elérhető összeolvadásért. Az üres politizálás azonban összeforrasztó munka helyett szétválasztó gyűlölködést termelt. Elkésett leckeóra ez a június 4-ike a múltra nézve.
Lord-Örökké Rohanó életemben, Bárhová vitt a sorsom, Nem féltem én a nagyvilágban. Milyen boldog voltam, Hogy Te voltál nekem, Hogy végre rád találtam. Szótlan együttlétben, szótlanul álmodozva, Átkarolt némán minket a végtelen. Elképzelt álmainkat engedd még szabadon szállni, Segíts így elviselni az életem! Ne mondj le még a vágyaidról! Még ha rossz, még ha fáj és bántja a lelkedet, Mert ha hiteddel reméled, Feléd hajlik a mennybol, lassan majd eléred. Rohanó életemben, mikor fárad a lélek, Érzem, hogy többé már semmi nem zavar, Te légy a tuz, ami éltet, vigyázz álmainkra, Ami átölel, és nem zavar. Feléd hajlik a mennyből, lassan majd eléred
Rohanó életemben, Bárhová vitt a sorsom, Nem féltem én a nagyvilágban. Milyen boldog voltam, Hogy Te voltál nekem, Hogy végre rád találtam. Szótlan együttlétben, szótlanul álmodozva, Átkarolt némán minket a végtelen. Elképzelt álmainkat engedd még szabadon szállni, Segíts így elviselni az életem! Ne mondj le még a vágyaidról! Még ha rossz, még ha fáj és bántja a lelkedet, Mert ha hiteddel reméled, Feléd hajlik a mennyből, lassan majd eléred. Rohanó életemben, mikor fárad a lélek, Érzem, hogy többé már semmi nem zavar, Te légy a tűz, ami éltet, vigyázz álmainkra, Ami átölel, és nem zavar. Feléd hajlik a mennyből, lassan majd eléred.
Lord-Ne mondj le még a vágyaidról - YouTube
Rohanó életemben, Bárhová vitt a sorsom, Nem féltem én a nagyvilágban. Milyen boldog voltam, Hogy Te voltál nekem, Hogy végre rád találtam. Szótlan együttlétben, szótlanul álmodozva, Átkarolt némán minket a végtelen. Elképzelt álmainkat engedd még szabadon szállni, Segíts így elviselni az életem! Ne mondj le még a vágyaidról! Még ha rossz, még ha fáj és bántja a lelkedet, Mert ha hiteddel reméled, Feléd hajlik a mennyből, lassan majd eléred. Rohanó életemben, mikor fárad a lélek, Érzem, hogy többé már semmi nem zavar, Te légy a tűz, ami éltet, vigyázz álmainkra, Ami átölel, és nem zavar. Ne mondj le még a vágyaidról! Feléd hajlik a mennyből, lassan majd eléred.
Rohanó életemben, Bárhová vitt a sorsom, Nem féltem én a nagyvilágban. Milyen boldog voltam, Hogy Te voltál nekem, Hogy végre rád találtam. Szótlan együttlétben, szótlanul álmodozva, Átkarolt némán minket a végtelen. Elképzelt álmainkat engedd még szabadon szállni, Segíts így elviselni az életem! Ne mondj le még a vágyaidról! Még ha rossz, még ha fáj és bántja a lelkedet, Mert ha hiteddel reméled, Feléd hajlik a mennyből, lassan majd eléred. Rohanó életemben, mikor fárad a lélek, Érzem, hogy többé már semmi nem zavar, Te légy a tűz, ami éltet, vigyázz álmainkra, Ami átölel, és nem zavar. Klasszik Lasszó: Magyar szakítós fesztiválokon, klubokban, színházakban Július 12-én igazi sztárparádé lesz a Várkert Bazárban A Klasszik Lasszó - Magyar Szakítós létrejötte egy véletlennek köszönhető: Czinki Ferenc író, a Blahalouisiana zenekar kiváló zenészeivel (Schoblocher Barbara, Jancsó Gábor, Pénzes Máté) kiegészülve egy műsorába meghívta vendégnek Kemény Zsófi költőt és Vitáris Ivánt, akit az Ivan & The Parazolból ismerhet a közönség.
Lord-Örökké - Ne mondj le még a vágyaidról - YouTube