Hernádi Judit Eleonórát játssza, aki a színésznő szerint "különlegesen éles eszű, bátor, harcias nő - ezt tudjuk a történelemből is. Francia királyné volt, aki rátalált a fiatal Henrik hercegre. A találkozásból óriási szerelem, Henrikből pedig később király lett". "Richárd fiúkból is király vált, őt végül is Eleonóra koronázta meg. Ez a nő királyokat teremtett" - fogalmazott Hernádi Judit. Az oroszlán télen belvárosi színház válaszfalak. A darab nagy sikereket arat világszerte a színpadokon, filmváltozatában pedig Peter O'Toole és Katharine Hepburn játszotta a főszerepeket. Az előadásban II. Henrik angol király szerepében Gálffi László látható. Schruff Milán (Oroszlánszívű Richárd), Mészáros Máté (Geoffrey), Ötvös András (János), Szakács Hajnalka (Alais francia hercegnő) és Horváth Illés (Fülöp, francia király) játszik még a produkcióban. A darabot Zöldi Gergely fordította, a díszletet Khell Zsolt, a jelmezeket Kiss Julcsi tervezte. Az előadás producere Orlai Tibor. A Belvárosi Színházban december 21-én látható először az előadás, ezt követően december 22-én, 25-én, 2018. január 1-jén, 4-én és 26-án tekintheti meg a közönség.
Ami viszont kellemetlen, ez mégis egy királyi család, és a családon belüli gyűlölködés áldozatai mi leszünk, az egyszerű állampogárok/alattvalók. James Goldman hét színész számára írta ezt a történelmi témájú bulvárdarabot, amely az angol II. Henrikről szól a felszínen, viszont lényegét tekintve nem más, mint egy olyan szellemes párbeszédeket tartalmazó színmű, amely mégis a párkapcsolatok és a szülő-gyerek viszony nehézségeit dolgozza fe l, karácsonnyal súlyosbítva. Az oroszlán télen belvárosi színház térkép. A karácsonyi fenyőágak díszítése magyallal alig átlátszó, rólunk szól a történet, hiába szerepel még a szövegben is, hogy 1183-ban játszódik. Gálffi László, Hernádi Judit Akármennyire is hálásnak tűnik az egész konstrukció, és siker szaga van a bemutatásának előre, mégsem játszották agyon. A színházi adattár egy győri (2002) és egy székesfehérvári (2003) előadáson kívül csak két pestit említ. Nekem azonnal tetszett az első előadás is a József Attila Színházban (1987-es bemutató volt, amelyet Pestre kerülésem után két hónappal 1988 novemberében láttam) Garas Dezsővel és Törőcsik Marival, sőt 1995-ben a Madáchban is megnéztem, ahol Almási Éva partnere Gálffi László volt, aki az Orlai Produkció mai sajtóbemutatóján Hernádi Juditot kapta feleségül.
De nem szoktam ennyire előrelátóan okos lenni. Rengeteg gyereke született francia és angol részről egyaránt, ebben egyáltalán nem hasonlítok rá. Különlegesen éles eszű, bátor, harcias nő – ezt tudjuk a történelemből is. Az Oroszlán Télen Belvárosi Színház. Francia királyné volt, aki rátalált a fiatal Henrik hercegre. A találkozásból óriási szerelem, Henrikből pedig később király lett. Richárd fiúkból is király vált, őt végül is Eleonóra koronázta meg. Ez a nő királyokat teremtett" – Hernádi Judit mesélt a szerepéről. A darab nagy sikereket arat világszerte a színpadokon, kitűnő filmváltozatában pedig Peter O'Toole és Katharine Hepburn játszotta a főszerepeket. A(z) Belvárosi Színház, valamint Szikszai Rémusz előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Eleonóra, angol királyné Oroszlánszívű Richárd
Skip to content Nagycsütörtök estével kezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban. Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg az oltáriszentséget, valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg a szentelésükkor tett ígéreteket. Az esti liturgia az utolsó vacsora felidézésével kezdődik, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. A harangok rómába mennek. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ez után elhallgatnak, és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok "Rómába mennek". A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amivel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát. Ókeresztény szeretetvacsora (agape) ábrázolása Szent Callixtus katakombájában (3. század) Forrás: Wikipedia Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi.
2020. 04. 11. hagyomány, hír, Húsvét, néprajz, népszokások, római katolikus, vallások Nagycsütörtök a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó, húsvétot megelőző nagyhét egyik kiemelt ünnepe, szűkebb értelemben a húsvéti szent három nap (nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat) egyike. Nagycsütörtök a gyász napja, Jézus szenvedésének kezdete, egyben az utolsó vacsora időpontja. Az ünnep kegyelettel teljes átéléséhez csend szükséges, ezért a csütörtök esti nagymise után a harangok elhallgatnak, és a közismert szólás szerint "Rómába mennek". Harangzúgás pedig Nagypénteken sem hallatszik. A harangok Rómába mennek, mi még Krakkóba is | Éva magazin. A csütörtöki harangszó utolsó foszlányaihoz számos hiedelem kötődik. Nyugat-Magyarországon például ekkor rázták meg a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Ezekben a napokban kerepléssel szólították misére a hívőket, a kereplést gyerekek végezték, a harangozó segítségével csoportokat alkottak, és végigszaladtak a falun. Egyes helyeken mellőzték a kereplőt, és a templomi padokon "dobolva" kiáltoztak, hangoskodtak.
Az első kehely vételekor áldást mond, amit a saját szavaival egészít ki. Az első falatot követően ismét megszólal: " Bizony mondom néktek, hogy közületek egy elárul engem. " A tanítványok megkérdezik tőle, hogy ki az, mire Jézus így felel: " Az lesz az, akinek ezt a falatot bemártom és odaadom. " Majd fogja a kenyeret és a bort és a tanítványok felé nyújtja: " Vegyétek, ez az én testem, ez az én vérem. " Aztán búcsúbeszédében utal saját áldozati halálára, amely az új szövetség, s kiengesztelő ereje van. Persze a tanítványok nem értik mélységében, talán csak János, aki fejét Jézus keblére hajtja. A harangok Rómába mennek… - JFMK Biatorbágy. Az ünnepi szokás szerint a házat aznap éjjel senki sem hagyhatja el … vagy ha igen, halállal lakozik. Júdás áll fel először. A rendházzal szemben ál a Kajafás-ház, ahol Jézus ellenségei gyűltek össze, s elfogására készülnek. Ide igyekezett Júdás. Jézus is megszegi a hagyományt, tanítványaival a Getsemáné-kertbe készül. Itt elvonul egyedül imádkozni, mert érzi, utolsó harcát egyedül kell megvívnia.
Aztán a hét további napjain a fogadtatása már változott, kétkedve szemlélték sokan. Még tanított a nép szentségtelensége ellen, s prófétai haraggal cselekedett is, többek között a templomból kizavarta a pénzváltókat, vásározókat, akik "latrok barlangjává" tették az Isten házát. Megjövendölte nemcsak a templom, de Jeruzsálem pusztulását is. Beszélt visszajöveteléről és annak előzményeiről, azokról a jelekről, amelyek alapján felismerhetjük az utolsó időket. Nagycsütörtökön Jeruzsálemben nagy a forgalom, sok a zarándok, akik a közelgő húsvétra készülnek. Széder estet tartanak, amellyel a zsidók Egyiptomból való megszabadulására, kivonulására emlékeznek. Jézus is széder esti pászka-vacsorára hívja tanítványait. Szeretetének jeléül megmossa a tanítványok lábát. A Sion hegyen az esszénusok rendházának termében gyűlnek össze:12 tanítvány ül az asztalnál, a legfiatalabb, János Jézus mellett. A harangok Rómába mennek. Jézus elmondja tanítványainak, hogy szenvedése előtt ez az utolsó páskavacsora, amit együtt tölthetnek.
Délután volt a feltámadási körmenet, utána szentelték a szenet és a vizet, majd ezt a szenet használták a szenesvíz készítéséhez, melyet gyógyításhoz használtak. Ezen a napon sokát, kolbászt főztek és fonott kalácsot sütöttek. A kalácstésztából galambot is csináltak, melyet másnap a templomnál a szegényeknek adtak. Húsvét vasárnap a reggeli mise után volt az ételszentelés, ekkor az ünnepi ételekből vittek sonkát, kolbászt, tojást, fonott kalácsot egy kosárban, fehér terítővel letakarva. A kosarakat egy kicsit kitakarták, majd kitették a padok elé. A templomból kifelé menet a szegényeknek is adtak belőle. Régen húsvétkor is gyűjtöttek össze húst, gabonát és azt is szétosztották a szegényeknek. Ez volt a kegyelemajándék (vagy lemózina). Az ünnepi mise után otthon a szentelt ételekből reggeliztek, majd elmentek a tízórás nagymisére. Az ünnepi ebédre a reggel megszentelt ételekből ettek, de volt sonkalében megfőzött húsos káposzta is kaláccsal. A sütemények divatja csak az 1950-es években kezdődött.
Pilátus és Judás is "máglyára" került... A jelenség valószínűleg egy gonoszűző, zajkeltő szokás nyomait is őrzi csakúgy, mint a pilátuségetés vagy pilátusverés. A Pilátust – illetve esetenként Júdást – jelképező szalma- vagy rongybábut megverték és elégették. Krisztus elítélője vagy elárulója a mindenkori gonoszt jelképezi, így hajtották végre annak szimbolikus megsemmisítését. Az égetés során a falu legényei a bábut végighurcolták a falun, majd a határba vitték és ott gyújtották meg, hogy az ártó erőket a közösségen kívülre száműzzék. Zöldcsütörtökön illett zöldet enni... A Nagycsütörtököt a régi népi szóhasználat Zöldcsütörtöknek is nevezte. Ezen a napon spenótot vagy fiatal csalánt főztek, így alkalmazkodtak a még érvényben lévő böjthöz. A könnyű fogások továbbá mágikus célt is szolgáltak: a néphit szerint aki Zöldcsütörtökön valami zöldet vesz magához, az a jó termést is biztosíthatja.