Hogy lehet az, hogy a végtelen világegyetemben a Föld az egyetlen lakott bolygó? Miért nem észleltünk még Földön kívüli civilizációkat? A Fermi-paradoxonként ismert kérdés évtizedek óta izgatja a tudósokat: ha a Naprendszer csak 4, 5 milliárd éves, fiatalabb, mint a világegyetem többi, körülbelül 14 milliárd éves része, az idegeneknek már meg kellett volna látogatniuk a Földet. Milyen lehet a földön kívüli élet?. A földlakók a szerencse fiai Az Oxfordi Egyetem kutatói által közzétett új tanulmány szerint a földi élet megjelenése egyedi, és a körülmények rendkívüli összejátszásának köszönhető. Vagyis óriási szerencse, hogy itt vagyunk! Érveik szerint az élet véletlenül bekövetkező evolúciós folyamatok nyomán alakult ki. Először élettelen anyagból lett élet (abiogenezis), majd következett az eukarióta sejtek, ezután az ivaros szaporodás evolúciója, végül a többsejtűség és az intelligens lét. Ha más bolygókon is létezik intelligens élet, akkor egy sor hasonló evolúciós átmeneten kellene/kellett volna keresztülmennie, ami tovább tart, mint a Föld teljes, előre jelzett 34 milliárd éves élettartama.
Az űrt vizsgáló, hatalmas távcső. Űrteleszkóp Élet a Marson Az élet kezdetleges formái után folyik kutatás a Marson. Egyelőre ember nélküli leszállóegységeket tudtunk csak odairányítani, melyek fényképezték a vörös bolygót, illetve talajmintákat vizsgáltak. Szinte biztosra vehető, hogy egykor megjelent valamilyen formában a Marson is az élet. Élő mikroszkopikus nagyságú élőlényt azonban nem találtak. A Hold "meghódítása" után a következő nagy lépést a marsi utazás jelenti. A Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta a CSFK kutatóprofesszora - tudomany.ma.hu. Olyan kicsi, hogy csak mikroszkóppal látható. A Földön kívüli élet Eleinte csupán egyszerű távcsövekkel, néhány évtizede viszont űrteleszkópokkal, valamint rádióhullámok adásával és vételével próbáljuk kifürkészni rejt-e valamit az Univerzum. A rádióhullámok olyan gyorsak, mint a fény, ezért gyors hírnökeink lehetnek. A világűrből jövő "zajban" mi is figyeljük a rádióhullámokat, hátha egy hozzánk hasonló faj is azok által küldene jeleket nekünk. Próbálkozásainkat eddig nem koronázta siker, de nem tudhatjuk, vajon mit hoz a jövő.
Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemző. De vajon lehet-e ezektől gyökeresen eltérő viszonyok között is élet? A Földön kívüli élet utáni kutatás egyik fő nehézsége annak meghatározása, hogy pontosan mit is kell keresni. Az életre egyetlen példát ismerünk, a földit - nehéz elképzelni, hogy ha más formában is előfordul, akkor mik lehetnek annak a jellemzői és miként lehetne azt egy távoli égitesten azonosítani. Az elméleti okfejtések segíthetnek a kérdéskör jobb megismerésében, de ahhoz nem elegendők, hogy műszereket vagy űrszondákat tervezzünk segítségükkel az ismerttől gyökeresen eltérő életformák vizsgálatára. A lehetőségek tudományos alapú mérlegelése azonban mégsem felesleges, mivel az olyan témakörökre is rámutathat, amelyek elemzésére egyéb kutatások során lehetőség nyílik. Az alábbiakban azt tekintjük át, mai tudásunk alapján milyen lehetőség adódhat a földitől alapvetően eltérő élet előfordulására a világegyetemben.
(Forrás: ScienceDaily, ArXiv Képek: WPF) Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!
Egzotikus folyadékok Ahhoz, hogy a molekulák gyakran találkozhassanak egymással, a folyékony közeg az ideális. Földi viszonylatban a vizet szoktuk meg, de ettől eltérő oldószerek is elképzelhetők. Ilyen lehet például az ammónia, amely a vízhez hasonlóan poláros oldószer. A víznél alacsonyabb hőmérsékleten is folyékony, egy atmoszféra légnyomásnál például -33 és -79 Celsius-fok között marad folyadék halmazállapotban, és a vízhez hasonlóan jól oldja a szerves anyagot. Elsősorban a Naprendszer külső térségében fordul elő, akárcsak egyes folyékony szénhidrogének. Eddig csak a Titan felszínén sikerült folyékony szénhidrogéneket megfigyelni, ahol metán-etán keverék formájában alkotnak tavakat a sarkvidéken. Ebben a folyadékban sok egyéb szerves anyag oldódhat, és a változatos kémiai reakciók itt -100 Celsius-fok alatti hőmérsékleten is bekövetkezhetnek. A fentieken túl egyéb folyadékok is akadnak a Naprendszerben. Bolygórendszerünkben a legtöbb folyékony halmazállapotú anyagot a hidrogén alkotja, amely nagy nyomáson, az óriásbolygók belsejében vesz fel folyékony halmazállapotot.
Az intelligencia nagyon későn jelent meg a Föld életében, körülbelül 4, 5 milliárd évbe telt az evolúciós folyamatok lezajlása. Brandon Carter ausztrál fizikus arra tett kísérletet, hogy megmagyarázza, miért tartott ilyen sokáig ez a processzus: szerinte az egyes átmenetek szakaszai sokkal tovább tartanak, mint amennyi ideig általában a bolygók lakhatók, úgyhogy vagy kivételes dolgoknak kellene történniük más bolygókon, vagy meg kell találni a magyarázatot, miért tartottak olyan sokáig az evolúciós átmenetek a Földön. Ez a tanulmány többé-kevésbé megerősíti David Kipping – a New York-i Columbia Egyetem Csillagászati Tanszékének adjunktusa – számításait az egysejtű és az intelligens élet megjelenésének valószínűségéről. Arra a következtetésre jutott, hogy az abiogenezis viszonylag gyakori jelenség, de általában valószínűtlen, hogy intelligens életformává fejlődik. Egyedülálló Naprendszer A nagy kérdés az, hogy Naprendszerünk mennyire tipikus vagy atipikus a galaxis többi bolygórendszeréhez képest.
3. lépés: Írjon be új jelszót az oldalon megadott szövegmezőbe, de győződjön meg arról, hogy elég erős ahhoz, hogy valaki kitalálhassa. Ha úgy gondolja, hogy túl nehéz lenne még emlékezni rá, tárolja azt egy ingyenes jelszókezelőben. 4. lépés: Az utolsó dolog, amit a Wi-Fi jelszó megváltoztatása után kell elvégeznie az útválasztóban, elmenti a változtatásokat. A Mentés módosítása vagy a Mentés gombra kell lennie valahol azon az oldalon, ahol az új jelszót beírta. Még nem tudja megváltoztatni a Wi-Fi jelszót? Ha a fenti lépések nem működnek az Ön számára, még mindig megpróbálhat néhány dolgot, de az elsőnek kell lennie, hogy lépjen kapcsolatba a gyártóval, vagy nézze át a termék kézikönyvét, hogy megtudja, hogyan lehet módosítani a Wi-Fi jelszót az adott forgalomirányítóhoz van. Csak keresse meg a gyártó honlapját az útválasztó modellszámához, hogy megtalálja a kézikönyvet. Wifi jelszó változtatás után, újra föl kell csatlakoznia az eszközöknek?. Néhány új útválasztó nem kezeli az IP-címüket, hanem inkább egy mobilalkalmazással érhető el. A Google Wi-Fi hálózati útválasztó rendszer egy példa, ahol a Wi-Fi jelszót közvetlenül a mobilalkalmazásból módosíthatja a Hálózati beállítások részben.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha még nem jut el az 1. lépéssel az útválasztóba való bejelentkezéshez, visszaállíthatja az útválasztót a gyári alapértelmezett beállításokra az alapértelmezett bejelentkezési adatok törléséhez. Ezzel az alapértelmezett jelszóval és IP-címmel jelentkezhet be az útválasztóba, és törli a Wi-Fi jelszót. Innen beállíthatja az útválasztót bármilyen Wi-Fi jelszó használatával.