Úgy tűnik, hogy támogatta a meggyilkolásukat is, azt írva: "Mi vagyunk a hibásak abban, hogy ha nem öltük meg őket". Az értekezés tartalma Az értekezésben Luther Márton a zsidókat (a judaizmus követőinek értelmében) "tisztességtelen, parázna népnek, vagyis nem Isten népének" írja le, és kijelenti, hogy "a származással, körülmetéléssel és törvénnyel való kérkedésüket erkölcstelennek kell tekinteni". Luther azt írja, hogy "tele vannak az ördög ürülékével… amiben disznóként dagonyáznak", a zsinagóga pedig "javíthatatlan kurva és gonosz ribanc". Nem kell leverni a wittenbergi Stadtkirche oldaláról a 13. századi antiszemita domborművet. Az értekezés első tíz szakaszában Luther meglehetősen hosszan fejti ki nézeteit a zsidókkal és a judaizmussal kapcsolatban, és arról, hogy ezek hogyan viszonyulnak a protestánsokhoz és a protestáns kereszténységhez. A kifejtést követően az értekezés XI.
A német protestáns egyház vezetősége elhatárolódott alapítójának antiszemita kijelentéseitől és ígéretet tett arra, hogy szembe néz múltjának sötét oldalával. Egyhangú szavazás keretein belül utasította el a német evangélikus egyház legfőbb döntéshozó szervének 120 tagja Luther Márton felhívását a zsidók üldözésére. Luther a zsidók kiüldözését kívánta Németországból. A szinódus szerdai nyilatkozatában fejezte ki "bánatát és szégyenét", amiért a protestáns egyház nem volt képes tiszteletet és védelmet biztosítani a zsidóságnak. Index - Tech-Tudomány - A holokauszt nulladik órája. A nyilatkozat szerint az egyház különösen nagy felelősséget visel az antiszemitizmus minden formájának elutasításában, és a saját múltjával is szembe kell néznie – olvasható a JTA oldalán. Luther Márton 1543-ban megjelent "A zsidókról és hazugságaikról" című írásában, az általa "aljas" embereknek nevezett zsidók elűzésre és a zsinagógák felgyújtására bátorította a protestáns hívőket. A 16. századi egyházalapító továbbá olyan szabályozásokat is támogatott, melyekkel a környékén élő és dolgozó zsidókat igyekeztek ellehetetleníteni.
Luther a város kapujában leborulva köszöntötte a Szent Rómát. A zarándokok számára kiadott útikalauz segítségével bejárta a város összes szent helyét. Luther viszonya a zsidókhoz. Leereszkedett a katakombákba, ahol összezsúfolták a mártírok tízezreinek csontjait. Térden csúszva csókolta és imádkozta végig a Szent Lépcső huszonnyolc fokát. Mindemellett Luther megállapította, hogy a Szent Város mocskos és büdös, lakóit nehéz eltántorítani attól, hogy a templomok falainál végezzék el a dolgukat, a papok és főpapok zöme pedig cinikus, züllött és tudatlan, gépiesen abszolválja a hivatásával járó feladatokat, hatalmas prostitúciós kínálat elégíti ki a cölibátusban élő papság által generált keresletet, amelyet csak az mérsékel, hogy a papok jelentős része meleg, s a köztudomás szerint még Őszentsége is szifiliszes. Ezek az élettapasztalatok szellemi és politikai folyamatokon keresztül vezették el Luthert addig a későbbi konklúzióig, hogy Róma a Sátán fészke, a pápa pedig gonoszabb, mint a muszlim török szultán. A humanizmus szellemi áramlata ragadta magával Luthert.
5. Ki kell tiltani őket az utakról. Semmi közük sincs a mi országunkhoz. Maradjanak otthon. Ha a fejedelmek ezt már előbb megtették volna, akkor nem fajulnak idáig a dolgok. 6. Meg kell nekik tiltani az uzsorát. Az arany és ezüst kincseket el kell venni tőlük. Ami aranyuk van, azt úgyis tőlünk vették el uzsorájukkal. 7. Végül a fiatal zsidó férfiaknak és nőknek ásót, kupát, kalapácsot és más szerszámot kell kezébe adni. Kenyerüket saját verejtékes munkájukkal kell megkeresniük. »Isten napja nem sütött még vérszomjasabb, bosszúállóbb népre! « Miután a zsidókkal szemben követendő magatartás legfőbb elveit ily módon megállapította, a továbbiakban azt a kérdést is felveti: vajon mi az állam kötelessége? Hivatkozik a felsorolt hét követelményre, majd megjegyzi, ha ez se segít, akkor a zsidókat, mint veszett kutyákat, ki kell zavarni; én megtettem a magamét, lássa mindenki, hogyan teszi meg a magáét. Máshelyütt felveti a kérdést, mit is akarnak tulajdonképpen a zsidók? "Messiásuktól azt kívánják, hogy a világ az övék legyen, minket, keresztényeket igázzon le, a világot a zsidók között ossza fel és tegye őket uralkodóvá. "
A náci párt kezdetben még ügyelt a látszatra: nem akartak úgy tenni, mintha ők ütöttek volna először. A Reichstag felgyújtásakor is a kezükre játszott, hogy megtehették bűnbaknak a kommunistákat. A kristályéjszakához – a zsidók elleni erőszakos pogrom kezdetéhez – a zsidó háttérhatalmat választották, mint ellenségképet. Csak a megfelelő ürügyre, egy casus bellire volt szükség, hogy elszabadulhassanak az indulatok – és rövidesen meg is kapták. 1938. október 28-án a nácik tizennyolcezer zsidót tiltottak ki Németországból, arra kényszerítve őket, hogy a szomszédos Lengyelországba meneküljenek. A lengyelek azonban nem engedték át őket a határon. A kitaszítottak a német–lengyel határ közti senki földjére szorultak, Zbąszyń város közelében. Köztük voltak egy Párizsban élő lengyel zsidó fiú, Herschel Grynszpan szülei is. November 7-én reggel a 17 éves Grynsznpan revolvert vásárolt, becsöngetett a rue de Lille-en található német követségre, ahol rálőtt Ernst vom Rathra, a párizsi német követség egyik diplomatájára.
"Előszó Az oroszországi zsidók esetleges tömeges'beván- dorlása felett támadt országházi vita és a rejtélyes tisza-eszlári eset, mely két körülmény egy időben került szőnyegre, 'kéresztények és zsidók kedélyeit egy aránt mozgásba hozta. Ezen mozgás oly dimensiókat nyert, hogy mind a két táborban alig lehetett embert találni, ki a minden erővel _előtérbe szorított zsidó kérdés felett nézetét h…
A Múzeum megalakulása után a gyűjtemény adományok, vásárlás és más múzeumok keleti anyagainak áthelyezésével gyarapodott. A gyűjtemény ma mintegy 30 000 műtárgyból áll, s kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti tárgyanyagot ölel fel. Múzeumunkhoz tartozik az ország egyetlen keleti művészeti szakkönyvtára, valamint az egyetlen ilyen profilú adattár, amely nemcsak kiállításaink és egyéb tevékenységeink dokumentációját őrzi, hanem a keletkutatással, a keleti műgyűjtés történetével és keleti utazókkal, utazásokkal kapcsolatos értékes archív fotó- és dokumentumanyagot is. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum épületében jelenleg aktuális időszaki kiállításunk látogatható, amelynek változó tematikája ázsiai gyűjtőkörünk egészét igyekszik időről-időre végigjárni. A gyűjtemény ennél nagyobb léptékű bemutatására egy tervbe vett állandó kiállítás ad majd lehetőséget. Megértésüket és türelmüket köszönjük! forrás:;
A gyűjtemény a tulajdonos Andrássy úti villájában került elhelyezésre és kiállításra, amely 1923-tól kezdve múzeumként működik; alapításakor és ma is Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma. A Hopp-villa körül kialakított kert korának ismert pesti keleti hangulatú kuriózuma volt, s ma is szerves része a múzeum hétköznapjainak, hiszen programjaink zömének helyszínét adja. Hopp Ferenc keleti műtárgyait világkörüli utazásai során és korának nagy világkiállításain vásárolta. A keleti művészetek iránti érdeklődése elmélyülésével gyűjteménye fejlesztéséhez az akkor ifjú művészettörténész-orientalista Felvinczi Takács Zoltán ‒ később a múzeummá alakuló gyűjtemény első igazgatója ‒ tanácsait is igénybe vette. A Múzeum megalakulása után a gyűjtemény adományok, vásárlás és más múzeumok keleti anyagainak áthelyezésével gyarapodott. A gyűjtemény ma mintegy 30 000 műtárgyból áll, s kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti tárgyanyagot ölel fel. Múzeumunkhoz tartozik az ország egyetlen keleti művészeti szakkönyvtára, valamint az egyetlen ilyen profilú adattár, amely nemcsak kiállításaink és egyéb tevékenységeink dokumentációját őrzi, hanem a keletkutatással, a keleti műgyűjtés történetével és keleti utazókkal, utazásokkal kapcsolatos értékes archív fotó- és dokumentumanyagot is.
(Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Mǐ Bái, magyar népszerű átírás: Mi Paj vagy Mi Po, kínai: 米白. ) Élete [ szerkesztés] Miklós Pál (Mi Po) 1927-ben született Diósgyőrben. Kivételes tehetsége, műveltsége és szövegtudása miatt az érettségi bizottság elnöke az Eötvös Kollégiumba küldte felvételire. 1946 és 1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt Eötvös-kollégistaként. [1] Magyar-francia szakos bölcsészdiplomát szerzett. Meghatározó tanárai Kenéz Ernő, Keresztury Dezső, Pais Dezső és Gyergyai Albert voltak. Ösztöndíjasként Kínába ment, 1951–1954 között a Pekingi Egyetemen kínai művészettörténetet tanult. Latin, német, olasz, orosz, angol és francia nyelven tudott, a kínai nyelvet ( mandarin és kantoni) anyanyelvi szinten ismerte. 1954-1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum muzeológusa volt. 1959-ben a művészettörténet kandidátusa lett. 1958–1974 között az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa volt. 1975–1985 között az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, majd 1985–1987 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója volt.
világháborút követően költségvetési keretet állapítottak meg a Könyvtár részére, így lehetővé vált az állomány viszonylagosan tervezhető gyarapítása. A főgyűjtőkör az ázsiai és észak-afrikai művészet témával lett meghatározva, de tekintettel arra, hogy a műtárgyanyag feldolgozása szélesebb körű ismereteket feltételez, így a Könyvtár a fentebb meghatározott földrajzi terület művelődését az anyagi korlátok között lehetséges legszélesebb körben gyűjti. A Könyvtár mindig minimális létszámmal működött és működik ma is, így az éppen aktuális könyvtáros személye meghatározó volt a Könyvtár gyarapítása, építése szempontjából. A könyvtárosok közül kiemelkedett Kovács György személye, aki 1957-ben kezdte meg tevékenységét, alapjaiban a különböző indiai nyelvek avatott ismerője volt, de? a múzeumi legendárium szerint? még a szuahéli nyelvet is elsajátította olyan szinten, hogy tárlatvezetést tudott tartani egy véletlenül a kiállításba keveredett afrikai látogató számára. 1974-ig végzett tevékenységének nyomaival azonban nemcsak a Könyvtárban találkozhatunk, de az Adattárban és a műtárgyak feldolgozásában is kisegített, sőt, többek közt, az Iparművészeti Múzeum Évkönyveiben publikált is.
Színház Veszélyben a független társulatok Az Átrium után immár harmincegy független színházi műhely jelezte, hogy állami támogatás hiányában komoly anyagi gondokkal küzd, ami veszélyezteti a működésüket – hívta fel a figyelmet a Vizuál Elhunyt a Keresztapából ismert James Caan Nyolcvankét éves korában elhunyt James Caan amerikai színész, akit a közönség elsősorban a Keresztapa című gengszterfilm Sonny Corleonéjaként ismerhet – írta a filmes hírportál. Támogatott mellékleteink