Ismert és kevésbé ismert Faludy György versek hangzanak majd el énekelve, illetve szavalva Hobo sajátos tolmácsolásában. A "Ballada a senki fiáról" önálló est bizonyára felejthetetlen élmény lesz azoknak, akik részesei lesznek. Hobo a hetvenes évek végétől énekelt Faludy verseket, melyeket nem vehetett lemezre. Határállomáson, őrbódé és sorompó közelében zajlik az est. Élet és Halál, Magyarország és Európa, Hit és Tagadás, Szerelem és Árulás, Szabadság és Rabság határán. Ballada a senki fiáról. Számvetést látunk és hallunk, egy majdnem százéves ember beszél a szörnyű XX. századról, melyet átélt és túlélt. Szomorú jövőkép tárul fel a keserű múltból, melyen a hazaszeretet és a magyar költészet szolgálata vezette át Magyarország egyik legnagyobb csavargóját.
Akik mindig keresték a helyet, amelyik befogadja őket, s sosem találták meg. Mindig tovább és tovább kellett menni. Faludy nyolc ország tizenegyszeres állampolgára. És bár Hobo ugyanabban az egy országban, de mégis az otthonát keresve. A kiválasztott versekből kirajzolódik egy élet. Nemcsak Faludyé. A XX: századi gondolkodóé. A mindig útonlevőé. A nyughatatlan lázadóé és a sorsába bölcsen beletörődőé. Amilyen Faludy. Amilyen Hobo. Amilyen a Senki fia. Amilyenek mi. ZENE: Hárs Viktor, Hobo, Nagy Szabolcs, Tóth János Rudolf KÖZREMŰKÖDŐK: Csejtey Ákos - szaxofon, fuvola Gyenge Lajos - ütőhangszerek Hárs Viktor - bőgő, gitár, vokál Marosi Zoltán - harmonika Nagy Szabolcs - billentyűsök, furulya, vokál 1. Ballada a parlamenthez 2. Mire vagyok büszke? 3. És mire még? 4. F. Gy. jelleméhez 5. Kiúszom egy sziklára 6. Magánzárka I. 7. József Attila temetése 8. Álom, puha német ágyban 9. Érzékeny utazás 10. Honvágy 11. Alkony a Dráá folyónál 12. Ballada a senki fiáról – Hobo Archívum. Beállok katonának 13. Német zsoldosdal 14. Rossz nonél 15.
zenés összeállítás, magyar, 2003. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból Válogatás Faludy György, József Attila, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Ady Endre, Viszockij, Ginsberg, Villon műveiből. A két csavargó. A két otthontalan. Akik mindig keresték a helyet, amelyik befogadja őket, s sosem találták meg. Mindig tovább és tovább kellett menni. Hobo Blues Band : Ballada a senki fiáról dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. Faludy nyolc ország tizenegyszeres állampolgára. És bár Hobo ugyanabban az egy országban, de mégis az otthonát keresve. A(z) Újszínház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
1. Mint nagy kalap borult reám a kék ég, És hű barátom egy akadt: a köd. Rakott tálak között kivert az éhség S halálra fáztam rőt kályhák előtt. Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak, S szájam széléig áradt már a sár, Utam mellett a rózsák elpusztultak S leheletemtől megfakult a nyár, Csodálom szinte már a napvilágot, Hogy néha még rongyos vállamra süt, Én, ki megjártam mind a hat világot, Megáldva és leköpve mindenütt. 2. Fagyott mezőkön birkóztam a széllel, Ruhám csupán egy fügefalevél, Mi sem tisztább számomra, mint az éjjel, Mi sem sötétebb nékem, mint a dél. A matrózkocsmák mélyén felzokogtam, Ahogy a temetőkben nevetek, Enyém csak az, amit a sárba dobtam, S mindent megöltem, amit szeretek. Fehér derével lángveres hajamra S halántékomra már az ősz feküdt, És így megyek, fütyülve egymagamban, 3. A győztes ég fektette rám a sátrát, A harmattól kék lett a homlokom, S így kergettem az Istent, aki hátrált, S a jövendőt, amely az otthonom. A hegytetőkön órákig pihentem S megbámultam az izzadt kőtörő t, De a dómok mellett fütyülve mentem S kinevettem a cifra püspököt: S ezért csak csók és korbács hullott árva Testemre, mely oly egyformán feküdt Csipkés párnák között és utcasárban, 4.
A távozó gáz úgy hajtja az üstökösöket, akár a rakétahajtómű, és mivel a Nap közelében a párolgás erősebb, elképzelhető, hogy az égitest itt nagyobb lendületet kaphat. Egy klasszikus üstökös csóvával Forrás: The Watchers/Julie Celestial Szintén a The Astrophysical Journal Letters közölte azt a korábbi tanulmányt, ami szerint az Oumuamua részben vagy egészben molekuláris hidrogénből (H 2) áll. A hidrogén fagyáspontja -259, 2 Celsius-fok, vagyis az ilyen anyagból felépülő objektumok csak nagyon hideg helyen tudnak kialakulni. A publikáció megállapításai alapján azonban egyáltalán nem elképzelhetetlen a "hidrogénüstökösök" létezése, ezek kigázosodását pedig a Földről nem tudnánk megfigyelni – így csóvájukat sem láthatjuk. Mi a baj a természetes okokat magyarázó elmélettel? Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben. Hoang és Loeb számításai szerint már a leghalványabb csillagfény is meg tudja akasztani az Oumuamua-méretű hidrogénüstökösök kialakulásának folyamatát – a hidrogén alkotta jégszemcsék még az előtt megolvadnak, hogy nagyobb égitestekké állnának össze.
Az meg egyenesen lehetetlen szerintük, hogy egy óriás hidrogénjéghegy úgy utazzon több fényévnyi távolságot, hogy időközben ne essen szét a csillagok által sugárzott hő hatására. Loebék igazát még a hidrogén-hipotézist vázoló tanulmány szerzője, Darryl Seligman is elismeri. Éppen emiatt úgy gondolja, hogy az Oumuamua "mindössze" 40 millió éves lehet, és valahonnan a "közelből" származik. Ez az idő elég ahhoz, hogy a kigázosodás szivar alakú objektumot formáljon az üstökösből anélkül, hogy az darabjaira hullana. Forrás: ESO Már csak az a kérdés, mi a származási helye az égitestnek. Ezt valószínűleg sosem fogjuk már biztosan megtudni, Seligman azonban két lehetséges forrást is megjelöl; a fiatal csillagokat magába foglaló Carina és Columba csoport 35-40 millió éve formálódott, így akár ezekből a régiókból is kilökődhetett az Oumuamua. Loebék természetesen vitatják az elképzelést, szerintük a Carina és Columba nem ideális hely a hidrogénjégtömbök keletkezéséhez, amik inkább nagyobb molekuláris felhők környékén alakulnak ki.
Ezeket ősi, mára letűnt civilizációk építették. Monolitok, kupolák, tornyok és arcok, városok romjai? Jól nézzétek végig az alábbi képeket. Egyértelművé fog számotokra válni, hogy magában már csak a mi Naprendszerünkön belül mennyi képtelen anomáliát lehet megfigyelni. Olyanokat, amikről mélyen hallgatnak. Amiket nem tárnak a nyilvánosság elé, vagy ha kikerülnek, akkor egy legyintéssel elintézik: "Lencsehiba", vagy "a fény-árnyék" illúziója… Pedig ezek nyilvánvalóan mesterséges eredetű struktúrák, melyeket kár lenne tagadni. Az USA kormányában és a NASA-nál valakiknek elemi érdeke az idegen aktivitás, az egykori és jelenlegi idegen civilizációk nyomainak eltusolása. Hogy miért? Ez a fogós kérdés… tömeghisztéria törne ki? Vagy mert az emberi múlttal kapcsolatban is rengeteg csontváz hullna ki a szekrényből? Monolit a Phobosz felszínén. A Phobos a Mars egyik holdja, melynek amúgy is rengeteg furcsa ellemzője van. Egyesek szerint üreges is lehet, és egyáltalán nem úgy viselkedik, mint egy természetesen megképződött hold, ezért felmerült már az is, hogy egy szonda, holdnak álcázva.