Budapesten, a Gellért-hegyi víztározó tetején, a Filozófusok kertjétől nem messze található a Kilátó-kő, más nevén Buda királyfi és Pest királykisasszony szobra, amelyet 1982-ben avattak fel. Lesenyei Márta és Vadász György bronzból és kőből készített szoborkompozíciója közel 1, 5 méter magas. A két emberalakot elválasztó hasadék a Dunát szimbolizálja. Buda és Pest az 1241-diki katasztrófa előtt. | Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben | Kézikönyvtár. Buda királyfi és Pest királykisasszony egymás felé nyújtott keze Buda és Pest egyesítését jelképezi. A Kilátókő-szobornál lenyűgöző panoráma tárul elénk a városra.
Egységesített cím Buda és Pest madártávlati képe Cím Klahre Abbildung der Statt, vndt Vestung Offen, vnd wie dieselbe von der Kay: Armata attaquirt wirdt. Anno 1686. Lelőhely Országos Széchényi Könyvtár Megjelenés [Wien] [s. n. ] [1686] Terjedelem 1 lap papír, rézkarc 19×31 cm (képméret) Ábrázolt földrajzi hely Buda, Pest Műfaj látkép, városkép Közreműködő személy Greischer, Matthias (1659-1712) Raktári jelzet App. Buda és pesticides. M. 1015/10, App. 690
A magyar elem fegyverzeténél fogva mint könnyű lovasság nem is volt arra való, hogy várfalak közt védje magát. És sem magyarból, sem szlávból nem telt ki városi polgárság. Ezt az elemet kivűlről kellett behozni nyugati és déli Németországból, Flandriából és részben Olaszországból. A tömeges bevándorlások a keresztes hadjáratokkal kezdődtek. A XII. század közepe felé jönnek az úgy nevezett szászok is Szepesbe és Erdélybe. Mikor 1147-ben a második keresztes had hazánkon vonúl át, a szemtanú freisingi püspök azt írja, hogy Magyarországon még az úgy nevezett városokban is ritkaság a kő-, sőt a fa-ház is. Már pedig látnia kellett Győrt, Esztergomot és vagy Budát, vagy Fehérvárt. Azonban már 1156-ban Buda úgy tűnik föl, mint egy prépostság, egy társas káptalan székhelye. Pest-Buda Polgári Bál. Még e XII. században királyi lak is volt Budán. A harmadik keresztes hadjárat alkalmával 1189-ben III. Béla királynak székhelye Esztergom ugyan, hol nagy pompával fogadja a német császárt, Barbarossa Fridriket; de innen a király a vendégével együtt Budára jön, hol négy napig vadásznak.
Így Esztergom mellett úgy tűnik föl Buda, mint később Budavár mellett Visegrád, vagy mai nap Gödöllő. Rengeteg erdő és nagy vad bővebben volt itt akkor, mint későbbi időben. 1241-ben februárban IV. Béla ide híjja össze az ország nagyjait. Általános fegyverfogásra szólította föl a király az országot a mongolok közeledő betörése ellen. De a sereg 1241 április 11-dikén a Sajónál a mongolok nagyobb száma s még nagyobb fegyelme és jobb fegyverneme által tökéletes vereséget szenvedett. Nyílt téren nem lehetett remény a győzelemhez. Vára az országnak kevés volt. Kisebb erősséget a mongolok hajító gépeikkel rongáltak meg s az előtt példátlanúl hatásos égő nyílaikkal gyújtottak föl; igy a sajói magyar szekértábort is. A nagy vereség után az ország fő hada föloszlott. Csak menekűlésről lehetett szó. Buda és peste. Pestről a lakosság egy része átmenekűlt a budai partra. Így a dominicanus szerzet tagjai is. De a sajói sereg maradványai és a szomszéd vidék lakosai közűl ezer meg ezer Pestre tódúlt, kiket a révész-hajók igen lassan bírtak a túlsó partra átszállítni.
Jedlovszki Rezső fafaragó 90 éves Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a tudásátadás alapvető feladatunk. Mégis, legalább annyira fontos, hogy megbecsüljük azokat a mestereket, akiket 90 évesen még aktív tagunkként köszönthetjük. Az éppen gyengélkedő ünnepelthez egy díszoklevél átadására érkeztünk, amelynek szövege alább olvasható: Dicső Hangonymenti és Pest-Budai Jedlovszki Rezső Úrnak, aki élete első 90 évét, azaz 360 évszakát sikeresen teljesítette. Minden évszak egy fok, amit meglépett, így ezzel a tavasszal egy teljes körhöz jutottunk. A kör 1/5-énél a fizika és a művészet mellett döntött. Buda és pest egyesülése. Ebben a sorrendben. Döntése szerint a kör 2/3-ánál lépett át a fizikáról a művészetre. Hogy első választott hivatásához bőven volt tehetsége, azt sejtjük. Hogy a másodikhoz bőven van, azt megtapasztaltuk. A fafaragás művészetével a legmagasabb szintre jutott. Művészi tehetségével és varázslatos személyiségével örök helyet szerzett Egyesületünk tagjai közt és mindannyiunk szívében. Ezennel jogot szerez arra, hogy a Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Közhasznú Egyesület örökös tagja címet viselje és a második kilencven évbe léphet.
Wening, Michael (1645-1718) rézmetszete Hallart, Louis Nicolas német hadmérnök és rajzoló rajza alapján Goeffels, Franz (Geffels, Frans) antwerpeni születésű, de Mantovába települt festő. Nessenthaler, Elias (1688–1702 között a nagyszombati nyomdában is működött rézmetsző) metszete Fontana, J. D. Buda és Pest madártávlati képe - OSZK Régi Nyomtatványok Tára. rajza nyomán. A képek - az akkoriban szokásos módon - egy képzeletbeli hegytető vagy madártávlat nézőpontjából készültek, többnyire stilizált épületábrázolással. A tájékozódást segítheti három templom, amelyek a Mátyás király korában elnyert formájukat a török korban is megőrizték: a Várban a Nagyboldogasszony (Mátyás-) templom és attól északra a Mária Magdolna templom, Pesten a Belvárosi Plébániatemplom. Néhány képen látható a Dunán a törökkori hajóhíd (kb. a mai Erzsébet-híd vonalában).
Megalakult egy egységes szerv, amely a fővárosi fejlesztéseket koordinálta, ez volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. A pénz is rendelkezésre állt, ugyanis 1870-ben felvettek 24 millió forintnyi kölcsönt, amely kifejezetten a főváros rendezésére szolgált. A fejlesztési tervekre 1871-ben pályázatot is kiírtak, amelynek eredményeképp született meg egy egységes terv, legalábbis Pestre, mert Budára a szükséges térképészeti felmérés még nem készült el. A pesti rendezési tervvel szemben az elvárások nem voltak kicsik, ahogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1872-es jelentése fogalmazza: "E nagy mű megállapításánál, mely egy-két századra nyújtja a keretet és alakot, melyen belül és mely szerint a főváros fejlődni fog. " A terv két nagy részre oszlott. Az egyik rész az addigra már eldöntött Nagykörúton belüli részre, a másik a külső területekre vonatkozott. Nézzük meg, mit is terveztek 150 évvel ezelőtt: Legelső helyen a Kerepesi út és a Duna-part összekötését – ugyanis a mai Rákóczi út valójában nem folytatódott Duna felé, azaz a mai Kossuth Lajos utca és Szabadsajtó út nem létezett, ott kis utcák zegzugos hálózata állt.
Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kiskakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császát. Meglátja a kiskakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: - Kiskakas, add mekem a gyémánt félkrajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamrájába. A kiskakas megharagudott, felszállott a kerítése tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom. Megharagudott erre a török császár. - Eredj te szolgáló, fogd meg a kiskaklast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kiskakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! A kiskakas gyémánt félkrajcárja - zenés mesejáték, gyermekpr. - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kiskakas megint felszállott a török császár ablakába: Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: - Eredj te szolgáló, fogd meg azt a kiskaklast, vesd belé az égő kemencébe.
Eredj, te szolgál, hozd ide azt a kiskakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe! Megfogja a szolgáló a kiskakast, a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe. Akkor a kiskakas megint csak elkezdi: Ereszd ki begyem a drázst, hadd csípje meg a farát, ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát! A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár fenekét. Felugrik a török császár: Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kiskakast, vigyétek már a kincses kamrába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját! Bevitték a kiskakast a kincses kamrába, ott megint elkezdi a maga nótáját: Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt! Különböző előadók - Mese CD - A kiskakas gyémánt félkrajcárja (CD). Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kiskakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának, gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt. (Arany László) (Forrás: Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989)
A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába. Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: – Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe. A szolgáló megint megfogta a kis kakast, s az égő kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi: – Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet! – Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba. Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. A kiskakas gyémánt félkrajcárja mise en place. – Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd bele a méheskasba, hadd csípjék agyon a darazsak. A szolgáló belevetette a kis kakast a méheskasba. Ott megint elkezdi a kis kakas: – Szídd fel, begyem, a darázst; szídd fel, begyem, a darázst! Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába. Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. – Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe.