Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: »Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. «… …légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben… …mértéken túl senkit se büntess vagy szidalmazz. Légy szelíd, sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, […] a halál ösztönzőjét…" Bizony, Szent István Intelmei t már az általános iskolában minden mai gyermeknek is meg kellene tanulnia. Mezey Katalin
Az Intelmekben nem az egyes erényekből következik az államvezetésre vonatkozó tanítás, hanem éppen a királyi méltóság legfontosabb elemei kapcsán fogalmazza meg a jó uralkodó legfontosabb személyiségjegyeit, tulajdonságait. Szent István tanítása általában véve is jóval nagyobb hangsúlyt helyez az uralkodás praktikus, gyakorlatias kérdéseinek megvilágítására, mint az általános erkölcsi etikai elvek kifejtésére. A bevezetőből és 10 fejezetből álló műnek a modern korban egyik legtöbbet idézett része a 6. fejezet azon része, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy "az egy nyelvű és egy törvényű ország gyenge és törékeny" ( unius linguae uniusque moris regnum imbecille et fragile est). Ezt a kitételt a nemzetállamiság korában sokszor felhasználta a politika, annak ellenére, hogy egyrészt a nemzetiségi kérdés - egyáltalán a nemzetiség modern fogalma - a 11. században, miként még hosszú évszázadokon át, nem létezett, másrészt a fejezetben említett, betelepülő vendégek ( hospesek) alatt itt nem telepeseket, hanem papokat és lovagokat értett a szerző.
Ugyanakkor félti is a tévelygésektől, és a tiszta hit megtartására buzdítja, mely szerinte a következő: " higgy erősen a mindenható Atyaistenben, minden teremtmény teremtőjében, és az ő egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, kit az angyal meghirdetett, ki Szűz Máriától született, az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett és a Szentlélekben, ki szólt a próféták s az apostolok, valamint az evangélisták szavával, mint egyetlen tökéletes oszthatatlan szeplőtelen istenségben, és kétely hozzád ne férjen. " Építsd az egyházat! Szent István szerint a királyi palotában a hit áll az első helyen, utána az egyház következik. Ez az egyház nem egy épület, hanem a Krisztusban hívők közössége. Szent István így fogalmaz: "Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat. " Ő ugyanis önnönmagát nevezte kősziklának, s nem ám fából avagy kőből épült egyházról beszélt, hanem az újonnan nyert tömeget, a kiválasztott népet, Isten nyáját, mely hitben kioktattatott, keresztségben megmosatott, kenettel olajoztatott, hívta a saját magára épült szentegyháznak.
A korabeli hivatkozások (István-legenda, Imre-legenda) és a 11. századra jellemző rímes próza azonban eloszlatják e kétségeket.
Illik pedig, hogy odaadó figyelemmel hallgatván eszedbe vésd apád parancsait, az isteni bölcsesség intelme szerint, mely Salamon szájából szól: Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását!... [Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat, ] akkor nagy lesz száma élted éveinek. Ebből a mondásból tehát észbe veheted, ha azt, amit atyai gyöngédséggel parancsolok, megveted - távol legyen! -, nem szívelnek többé sem Isten, sem az emberek. De halljad az engedetlen parancsszegők esetét és vesztét. Ádám ugyanis, kit az isteni alkotó, valamennyi létező teremtője a maga hasonlatosságára formált, s minden méltóság örökösévé tett, széttörte a parancsok bilincsét, s nyomban elvesztette a magas méltóságokat meg a paradicsombéli lakást. Isten régi, kiválasztott s kivált kedvelt népe is, amiért szétszaggatta a törvények Isten ujjával kötözött kötelékét, különb-különbféleképpen pusztult el: részben ugyanis a föld nyelte el, részben tűz emésztette el, részint egymást koncolta fel.
Részletek Balatonfőkajár több szempontból is érdekes település. Már a kialakulása is rendhagyó: eredetileg a Balaton partján állt, de a törökök elől a mocsarakba menekült a lakosság. A hely – a kis dombhajlat – azonban annyira megtetszett nekik, hogy a későbbiekben is ott maradtak, és ott építették fel falujukat. Maga az elnevezés is érdekes, mert mindenki Főkajárként emlegeti, ugyanakkor a tagolás helyesen Balatonfő-Kajár, vagyis a Balaton fejénél, végénél lévő Kajár nevű település. A török eredetű kajár szó jelentése egy ősi foglalkozást takar: kikiáltó, összehívó, olyan személy, aki a király rendelkezéseit hirdette ki hangos fennszóval. Bár a községben több látnivaló is van, most egyedülálló pincesorára szeretnénk felhívni a figyelmet. A pincék a településről északkeletre kivezető út mentén találhatóak, a Temető-domb alatt. Jégkorszak Során Keletkezett Kőzet | Jegkorszak Során Keletkezett Ket. Bár a Balaton vidékén nagyon sok műemlék borospince és pincesor is található, löszbe vájt pincesorként a kajári pincék egyedülállóak. Egy mélyút két oldalán sorakozik a körülbelül 30–40 pince.
Jégkorszak: a kőzetek árulkodnak Hogy mikor voltak és milyen hosszú ideig tartottak a jégkorszako k, azokat az eljegesedések kőzetekbe zárt emlékei alapján tudják megállapítani a geológusok. Ilyenek például azok a speciális üledékes kőzetek, amelyek kizárólag az eljegesedések során képződhetnek: például a tillit (a gleccserek hordalékából lerakódott kőzet), a varvit (a jég felszínformáló erejének következtében kialakuló glaciális tavakban keletkezett, téli-nyári rétegecskék váltakozásából álló kőzet), vagy a lösz. De a jégkorszakoknak számos geomorfológiai bizonyítéka is van: például a jégkarcokkal telerótt kövek, a jégvájta, U-alakú völgyek, a fjordok, vagy például a vándorkövek (a jég által szállított, hatalmas sziklatömbök egy geológiailag idegen környezetben). És nem feledkezhetünk meg az őslénytani bizonyítékokról sem: a kimondottan hideg éghajlatot kedvelő fajok megjelenéséről, térhódításáról. Jégkorszak kialakulása: nem csak a Földön kell keresni az okokat Ma már tudjuk, hogy egy jégkorszak kialakulásához rengeteg feltételnek kell teljesülnie egyszerre.