Életpályánkon a pozitív emlékek dominálnak, de kötelességünk felhívni tanítványaink figyelmét a negatív hatásokra is. A hallgatók leginkább az autentikus táncok iránt érdeklődnek, hiszen a néptánc tagozat ars poeticája is a hagyományos táncot tartja számon forrásként. Ha valaki ismeri ezt a nyelvet, akkor mindent meg tud csinálni. Ez az alap olyan, mint a beszéd mindenki számára. Ha valaki, elsajátítja a beszédkultúrát, az írásban, s az irodalomban is kamatoztathatja tudását. Ezen a biztos alapon professzionális táncosokat nevelünk, emellett tanítványainkat természetesen más impressziók is érik, tanulnak balettet, a modern táncok a testtudatukat erősítik. Minden együttest megpróbálunk kiszolgálni. Ezek szerint, figyelve a hivatásos együttesek repertoárját és igényeit, a tananyag folyamatosan változik. Rendszeresen konzultálunk e társulatok vezetőivel, s harmadik és negyedik osztálytól meghívjuk a vizsgákra is őket. A legfontosabb, amit át tudunk tanítványainknak adni, amiben mi is nevelkedtünk, amit a Magyar Állami Népi Együttesnél megtanultunk, az élet és tánc iránti alázat.
00 órától egy három félidős programmal lép színpadra az együttes meghívott vendégei közreműködésével. Az első félidei koncerten közreműködik Alexandre da Costa hegedűművész, korunk egyik legnépszerűbb, elsőszámú hegedűművésze, illetve a Royal Philharmonic Orchestra mellett a Magyar Állami Népi Együttes zenekara Pál István Szalonna és Radics Ferenc prímások vezetésével. A műsorban javarészt Bartók Béla művei csendülnek fel klasszikus zenei és népzenei felfogásban. A műsor második felében a Müpa-ban négy éve bemutatott Liszt-mozaikok tánckoncertet láthatja a nagyérdemű.
Gálaműsorral zárja jubileumi 70. évadát a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE), az 1951-ben alakult társulat május 20-án az Erkel Színházban adja elő Múlhatatlan idő című, az egyetemes európai paraszti kultúrát bemutató előadását. A gálaműsorral a gyökerekre szeretnénk felhívni a figyelmet, az ezeréves kultúrára, amely a hagyománnyal élőket inspirálja. Európai kultúráról beszélünk, ezért az előadáson a Kárpát-medencei hagyományőrző táncosok, zenészek mellett nogaj, dél-szerbiai cigány, lengyel gorál és spanyol flamenco zenészek és énekesek is fellépnek - mondta Mihályi Gábor, a MÁNE vezetője, az előadás rendezője a szerdai budapesti sajtótájékoztatón. A Magyar Állami Népi Együttes 1951. május 22-én a Városi (ma Erkel) Színházban tartotta első előadását, így a társulat hét évtizeddel később a kiindulási ponthoz tér vissza. A Múlhatatlan idő című előadás látványelemekkel gazdagon átszőtt, zenei és táncos szempontból egyaránt különleges, tematikai blokkokra épülő műsor. Színpadra lép Trebunie Tutki Lengyelországból, a Bojan Krstic Orkestar Szerbiából, Juan José Jaén Arroyo flamenco táncos és María Antonia Fernández flamenco énekes Spanyolországból, Alex Torres gitáros és Pirók Zsófia flamenco táncos, Arszlanbek Szultanbekov nogaj népzenész, szlovák és erdélyi hagyományőrzők a Gyimesekből, Szászcsávásról, Őrkőről, Mezőkölpényről és Ördöngösfüzesről, valamint Agócs Gergely népzenész, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi a Romengo zenekarból.
Gálaműsorral zárja jubileumi 70. évadát a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE), melynek keretében május 20-án az Erkel Színházban adja elő Múlhatatlan idő című, az egyetemes európai paraszti kultúrát bemutató előadását. Mihályi Gábor, a társulat vezetője elmondta, hogy a gálaműsorral gyökereinkre szeretnék felhívni a figyelmet, amelyek a hagyománnyal élőket inspirálják. Majd hozzátette, hogy mivel leginkább az európai kultúrát részesítik előnybe, ezért az előadáson a Kárpát-medencei hagyományőrző táncosok, zenészek mellett nogaj, dél-szerbiai cigány, lengyel gorál és spanyol flamenco zenészek és énekesek is fellépnek.
A szerkesztők arra voltak kíváncsiak, hogy a nemzettudat és a néptánc között milyen (történelmi és aktuális) kapcsolat van, hogy a néptánc az autentikus formáinak megőrzése mellett hogyan válhat aktuális, kortárs művészetté - a népművészet miként él tovább a jelenünkben és a jövőnkben. A kötet nem ígér kinyilatkoztatásokat és egyértelmű válaszokat a felvetett kérdésekre, célja sokkal inkább egy korkép alkotása, melyet a megkérdezett interjúalanyok széles körével igyekeztek biztosítani. A MÁNE 70 – Beszélgetések múltról, jelenről, jövőről c. kiadvány létrejöttét a Magyar Művészeti Akadémia támogatta, a kötet ingyenesen letölthető a Tá weboldalról: Tanulmánykötet, a hozzá kapcsolódó videósorozat elérhető a táncKvartett youtube csatornáján. Múlhatatlan idő – jubileumi évadzáró gála A Magyar Állami Népi Együttes jubileumi évada zárásaként az Erkel Színházban ünnepi gálát rendezünk. A különleges, látványelemekkel gazdagon átszőtt, zenei és táncos szempontból is unikális műsor fergeteges közönségélményt ígér.
Az Együttes mellett szerepelnek a Táncművészeti Egyetem végzős növendékei, a Szent Efrém Férfikar, a Budapesti Énekes Iskola gyermekei, és néhány muzsikus, akiknek játékával ez a zenei világ még színesebb lesz. Az együttesvezető felhívta a figyelmet: Az előadók sorából is látszik, hogy fontosnak tartom a vokális hangzást. Hosszú évek óta éreztem a táncművészetben az ellentmondást, hogy a művészek a tánc közben mintegy mulatásként énekelnek csupán. Ez Bartók és Kodály hazájában némiképpen szegénységi bizonyítvány. Évek óta képzem a táncosaimat, hogy ha nem is kórusként, de az adott szituációkban hitelesen tudjanak megszólalni. Számomra természetes, hogy eléneklünk egy református zsoltárt vagy egy másik műsorban a Laudate Dominum-Dicsérjétek az Urat kezdetű részletet. A program a Müpa megrendelésére készült azzal a szándékkal, hogy repertoárjába beépüljön, valamint annak a közönségnek a gondolati világát gazdagítsa, aki húsvét táján, a feltámadás reményében megcsendesedve egy különleges és egyedi műsor iránt érdeklődik.
Időpontja: 1951. május 14. A tánckar [ szerkesztés] Talán ennél a karnál volt a legnehezebb a hivatásossá válás. A felvett táncosok között voltak akik kereskedelmi dolgozók, gyári munkások, esztergályosok, és voltak olyanok is akik az egyetem padjait cserélték le a színpadra. Mindannyian foglalkoztak már néptánccal de a szórakozásból most munka lett. Az addigi heti 1 – 2 óra tánc helyett most napi 5 – 6 óra kemény tanulás és gyakorlás lett. Meg kellett tanulniuk a különféle vidéki sajátos táncolási modorokat. Rövid fél év alatt összekovácsolódott a tánckar és az egykori amatőr táncosokból kialakult a hivatásos fellépők. Jelenlegi tánckarvezető: Ágfalvi György (Magyar Ezüst Érdemkereszt, 2017; Népművészet Ifjú Mestere Díj, örökös "Aranysarkantyús" táncos). A zenekar [ szerkesztés] Összeállításában két elv érvényesült: egyrészt alaponként megőrizni a hagyományos,, cigány'' – zenekari hangszerösszetételt és játékmodort, másrészt ebben az összeállításban beleilleszteni néhány jellegzetes paraszti hangszert.
Esélye ugyanakkor még Magyarországnak is van a Tesla-gyárra, a kormány 2017 márciusa óta eltökélt abban, hogy hazánk legyen a befutó. Ezt erősíti, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bő két hete a Tesla kaliforniai központjában járt, ahol hangsúlyozta: Magyarország az autóiparban elért erős pozícióit továbbra is szeretné megtartani, és nem száll ki a Tesla-gyárért folytatott versenyből. Az amerikai Tesla az első tengerentúli gyárát Kínában, Sanghaj közelében nyitja, ahol évente 500 ezer autót gyártását tervezi. Ezt követően kerül majd sor az európai beruházásra.
elektromotorok egyszerűsége, kezelőszervek helyett tapipad) kétélű kard: egyfelől tényleg kevesebb mechanikai alkotóelem van, ami elromolhat, elkophat, elveszhet; az apróbb bugokat is simán orvosolja egy olyan frissítés, amit talán észre se veszünk; Occam borotvájának másik éle viszont a mi ujjunkba vág húsig, mert ha valami tényleg nagy gebasz van, nincs az a villáskulcs, amivel az út szélén helyre lehetne hozni. Az Autóklubbal kötött megállapodás pedig éppen ezért nem opcionális volt, hanem szükségszerű.