A jogász szakon, nappali tagozaton a... félévemet teljesítettem idén tavasszal.... tárgyból hatodszorra is sikertelenül próbáltam vizsgát tenni. Ezért dékáni méltányossági kérelmet adtam be... dékán úrnak június 4-én negyedik tárgyfelvétel miatt. Dékáni méltányossági kérelem minta. A tanulmányi hivataltól még aznap értesítettek, hogy döntés a vizsgaidőszak végén, júliusban várható. Mivel július végéig nem kaptam meg a határozatot, augusztus 8-án érdeklődtem az ügyem felől a tanulmányi hivatalnál. Az automata válaszolt, miszerint a tanulmányi osztályon ügyintézés szabadság miatt augusztus 24-e előtt nem várható. Azonban augusztus 9-én, vasárnap mégis kaptam tőlük ímélt, miszerint a hivatalos határozat még nem készült el, de már tudható, hogy nemleges a döntés, illetve megjegyezték, hogy lehetőségem van a karra pótfelvételi eljárás keretében augusztus 9-e éjfélig jelentkezni. Ezt az ímélt csak augusztus 10-én, hétfőn nyitottam meg, mivel nem számítottam rá, hogy munkaszüneti nap, illetve augusztus 24-e előtt bármiféle hírt kaphatok ebben a hivatalos ügyemben.
Tisztelt Szakértők! Hataridon belul kell-e a dekannak meghoznia a hatarozatat a dekani meltanyossagi kerelem ugyeben? Mert ELTE ÁJK HKR szerint 30 nap, de a dekanhelyettes tagadja. Azt mondja, hogy a meltanyossag nem onallo hallgatoi ugy. Igy most lekestem a potfelvetelit, mert aug. 10-en irtak meg, hogy NEM a valasz kerelmemre. * A dékanhelyettes valasza: Kedves Kolléganő! Köszönöm levelét. Mindenek előtt engedje meg, hogy eloszlassak egy féreértést a méltányossági kérelemmel kapcsolatban. A dékán méltányossági hatáskörben hozott döntése nem önálló hallgatói ügy, hanem a HKR 143. §-ában szabályozott lehetőség a hallgatói ügyekben az általános szabályoktól való eltérésre, a dékán szabad - a HKR szerinti tilalmak közé szorított - mérlegelése alapján. Jelen esetben az Ön hallgatói ügye a jogviszonyának megszűnése, ami a háromszori tárgyfelvételből következik. Méltányossági kérelmek. Ön az erre vonatkozó HKR szabálytól kérte Dékán Urat, hogy térjen el. A méltányossági kérelem az Ön ügyének elbírálására vonatkozó kérelem, nem önálló ügy, Mivel a dékáni méltányosság szabad mérlegelésen alapul, annak pozitív elbírálásában alappal nem lehetett bízni.
bármikor benyújtható nyilatkozat Erasmus programban való részvételről (Tanulmányi Ügyrend IX/1. sz. melléklet) Erasmus félévre kiutazó hallgató minden félév regisztrációs hetének utolsó napja
Méltányossági kérelem (298. §) (1) Méltányossági kérelmet a kari dékánnak a Tanulmányi Hivatalban kell benyújtani. A méltányossági kérelmet a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága készíti elő dékáni döntésre.
Mindezt azért bocsátottam előre, mert Szemlélődő kérdésében a "páratlan", kerekítetlen magas hangrendű magánhangzók játsszák a főszerepet. Íme, a kérdés első része: Az iskolában ma is azt oktatják, hogy a vegyes hangrendű szavaink helyes toldalékolása bizonytalan és bonyolult, illetve mély hangrendű toldalékot javasolnak különösebb indoklás nélkül (amolyan "ez a szabály" alapon). Miért éppen mélyet kéne használni? Ha a magánhangzó-harmóniát vesszük alapul, akkor magas szótaghoz magas, mélyhez mély toldalék járulna, nem? Mi ez a magánhangzó harmónia pontosan? Az az érzésem, az iskolában is jól összekutyulják a dolgokat. Valójában kétféle dologról van szó. Vannak olyan vegyes hangrendű szótövek, amelyeknek a toldalékolása teljesen egyöntetű, sem ingadozás, sem más változatosság nincs benne. Például sofőr ∼ sofőrr e l vagy küklopsz ∼ küklopssz a l. Ezeknek szépen az utolsó magánhangzójuk határozza meg a toldalékolt alakok végződésének magánhangzóit, és teljesen érdektelen, hogy egyébként (idegen eredetük miatt) maguk a tövek nem harmonikusak, nemcsak egyféle hangrendű magánhangzót tartalmaznak.
Az az összetett szavakra nem vonatkozik (színház). o Pl: -Magas: üzem, levegő (repülő+i) -Mély: táska (uborka) -Vegyes: iskola Magas hangrendű: i, í, ü, ű, ë, é, ö, ő, e Mély hangrendű: u, ú, o, ó, a, á leszkedés: A magas hangrendű szavakhoz magas, a mély hangrendű szavakhoz mély toldalék járul. Az összetett szavak az utótag hangrendjének megfelelően kapnak toldalékot. (színházban) o Kétalakú toldalék: ban-ben, ság-ség, nak-nek, ra-re o Háromalakú toldalékok: hoz-hez-höz, on-en-ön o ajakkerekítés szerint illeszkedik o Egyalakú: csak egy alakban kapcsolódik így a szavak vegyes hangrendűvé változnak magyar tétel 1. A magyar nyelv hangrendszere: a magánhangók Feladat: Ismertesse a magánhangzók sajátosságait! Mutassa be a hangkapcsolati törvényszerűségeiket konkrét példákkal! Milyen kapcsolatot talál a ha ngtörvények és a felsorolt példák köz ött? a) - i g b) -tól/től c) - h o z / h e z / h ö z A magánhangzók csoportosítása Képzési sajátosságai Képzésükk or a kiáramló levegő nem ütközik akadályba.
A magánhangzók esetében a hangok a hangszalagok rezgéséből keletkeznek, a tüdőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba a szájüregben. Ő Ezeket is tudjuk csoportosítani A – a nyelv vízszintes, illetve függőleges mozgása, A – az időtartam A – és az ajakműködés szerint. De hogyan találkoznak a hangok a beszédben? A beszéd egy fizikai jelenség. Amikor beszélsz, különböző hangok kerülnek egymás mellé. Ahhoz, hogy a kiejtésük könnyebb legyen, alkalmazkodniuk kell egymáshoz. Ez azt eredményezi, hogy megváltoznak, módosulnak. A módosulások szabályszerűségeit foglalják össze a hangtörvények. A magánhangzóknál a hangrendi harmónia, az illeszkedés törvénye és a hiátustörvény érvényesül. A hangrendi harmónia szabályozza a magánhangzók típusát a szavakban. Hogy egy szó magas, mély vagy épp vegyes hangrendű, az azt alkotó magánhangzók függvénye. Magas hangrendűek azok a szavak, amelyek kizárólag magas magánhangzókat tartalmaznak. A mély hangrendű szavakat csak mély magánhangzók alkotják, míg a vegyes hangrendű szavakban találunk magas és mély magánhangzókat egyaránt.
Az illeszkedés törvénye szerint - MÉLY hangrendű szóhoz csak mély hangrendű toldalék illeszkedik. Pl. : autó-hoz, a utó-ból, a utó-tól - MAGAS hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék illeszkedik. : teniszütő-vel teniszütő-re teniszütő-től - VEGYES hangrendű szóhoz általában mély hangrendű toldalék illeszkedik. : fiú-val fiú-tól fiú-hoz
A hiátus feloldása kétféleképpen lehetséges: vagy betoldódik egy mássalhangzó (hiátustöltő hang) a magánhangzók közé ([teja], [hijátus]), vagy kiesik az egyik magánhangzó ([lány], [rám]). A mássalhangzótörvények akkor fejtik ki hatásukat, amikor két vagy több mássalhangzó találkozik egymással. Ilyenkor vagy nem történik semmi (tehát nem érvényesül semmilyen hangtörvény), vagy hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés, esetleg nyúlás történik. A hasonulás során az egyik mássalhangzó részben vagy egészében átveszi a mellette álló hang képzési jegyeit. Teljes hasonulás történik például a v-től különböző mássalhangzóra végződő főnevek –val/-vel Forrás: ragos alakjai esetében: kalap + -val = kalappal – ebben az esetben a minőségi változást írásban is jelöljük: ez az írásban jelölt teljes hasonulás. Más esetben azonban nem jelöljük a változás tényét: a maradtak [marattak] alak az írásban nem jelölt teljes hasonulásra példa. Amikor az egyik mássalhangzó csak egyetlen képzési jegyében válik hasonlóvá a másikhoz, részleges hasonulásról beszélünk.