Az épületek lábazati részei igen erősen ki vannak téve a környezeti hatásoknak. Nem megfelelően megválasztott lábazati vakolat esetében hamar találkozhatunk salétromosodással, berepedezéssel, lepergéssel. Védenie kell a csapó esőtől és a hótól. Ezeken a részeken a lehető leghosszabb ideig biztonságosan távol kell tartsuk a nedvességet, műgyantás lábazati vakolatot célszerű használni. Megfelelő alapozás esetén a műgyantás vakolat jól tapad, a kicsapódó sók nem feszítik fel a vakolatot. Lábazati vakolat műgyantás. A műgyantás lábazati vakolatok, nagyon tartósak, extrém körülmények között is víz és fagyállóak. Kötési idejük azonban lassabb, mint a homlokzati vakolatoké. Az álltalunk forgalmazott BAUMIT, REVCO, PEAKSTON termékek polisztirol, kőzetgyapot hőszigetelésre, és tapaszolt felületre is alkalmazható, a lábazati hőszigetelő rendszer fedőrétegeként. Előnyei közé tartozik, hogy felülete mosható, színtartó, és nagyon sok színvariációban vásárolható.
Sűrűség: A termék mérettől függően változó. Fontos tudnivaló a felhasználáshoz! Az akril vakolat felhordása csak megfelelő időjárási körülmények között hozza a kívánt végeredményt. Fontos, hogy a levegő és a falfelület hőmérséklete +5 és +25 fok között legyen. A szilikon vékonyvakolat minőségmegőrzése A ThermoDam akril vékonyvakolat tűző naptól, nedvességtől és fagytól védet helyen tárolandó. Így 1 évig őrzi meg minőségét. Lábazati vakolatok :: hoszigetelj.hu. Milyen csomagolásban elérhető? Az alapanyag 25 kg-os kiszerelésben szerezhető be, légmentesen záró műanyag vödörben. További megjegyzések Az előzőekben feltüntetett adatok és információk a legjobb tudásunk és tapasztalataink függvényében kerültek megadásra. Fontos, hogy ezeket minden esetben az épület sajátosságaival, az alkalmazás céljával összhangba hozva alkalmazzák a szakemberek. A próbafelhordás lehetővé teszi, hogy az anyag hatékonyságáról és az elvártaknak való megfelelőségéről meggyőződjön. A felelősségvállalásról eladási és szállítási feltételeink keretei között érdeklődhetnek.
Termékeinket keresse kereskedő partnereinknél!
2021-01-26 Épületek, Napenergia, Napkollektor, Napelem, Napcella Meghaladta a megújuló energiaforrások aránya a szén-dioxid-kibocsátással járó fosszilis tüzelőanyagok arányát tavaly az Európai Unió (EU) áramtermelésében – mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés. Az Agora Energiewende nevű német és az Ember nevű, brit, független kutatóintézet közös tanulmánya szerint 2020-ban 3, 4 százalékponttal 38 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások – mindenekelőtt a víz-, a szél- és a napenergia – aránya a 27 EU-tagország áramtermelésében, a fosszilis energiaforrások – szén, földgáz – aránya pedig 1, 9 százalékponttal 37 százalékra süllyedt. A megújuló források első alkalommal töltöttek be vezető szerepet az EU áramtermelésében, ami "fontos mérföldkő" a klímavédelmi célok – a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig előirányzott 55 százalékos csökkentése és a szén-dioxid-semlegesség 2050-re tervezett elérése – felé vezető úton – emelték ki a kutatási jelentésben. A nukleáris energia aránya tavaly 25 százalékos volt az áramtermelésben.
Tiszta, független, helyi és megújuló energia: a kontinentális Európa legnagyobb geotermikus távfűt… Szeged365 - 22. 07. 11 14:48 Határtalan A geotermikus energiára építve próbálják csökkenteni a gázfüggőséget és a károsanyag-kibocsájtást Szegeden. A 9 milliárd forintos, 60 százalékban az EU által finanszírozott beruházás célja az, hogy az eddig teljesen a gázra épülő távfűtési rendszert jórészt átállítsák a geotermikus energia használatára – írja az Euronews. Az épülő rendszernél a…
Ilyen helyek a tengerpartok, hegyvidékek, a passzát és monszun éghajlati övezet vidékei. Vízenergia A vízenergia hasznosítása a leghosszabb múltú a természeti erőforrások közül. A mechanikai energia hasznosításaként már az ókorban is jelen volt, a villamosenergia-szolgáltatásnak pedig a kezdetektől fontos szereplője. Megújuló energiaforrásként a vízenergia az áramszolgáltatás kezdetétől villamos energia előállítására szolgál. Jellegénél fogva szerepe a villamosenergia-ellátás terén elsődleges. A ma ismert trendek alapján fontossága e tekintetben a jövőben is hasonló marad. A lefelé folyó víz erejét már önmagában is felhasználhatjuk elektromos áram előállítására. A nagy vízhozamú és nagy esésű folyók mentén ezért sokszor tározó nélküli vízi erőműveket üzemeltetnek, melyek a rajtuk átzúduló nagy tömegű víz mozgási energiájából elektromos áramot fejlesztenek. A hegyekben gyakran duzzasztó tároló építésével használják ki a nagy magasságkülönbségekből adódó lehetőségeket. A víztömeget azután a nehézségi erő kihasználásával víznyomócsöveken át vezetik le a hegyről.
Megújulónak nevezzük azokat az energiaforrásokat, amelyek a természetben eredendően előfordulnak, és kinyerésükkel nem okozzuk csökkenésüket a természetben. Nem elvesszük azt, hanem használjuk. Tehát közös jellemzői, hogy hasznosításuk során nem csökken a forrásuk, későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőlük energia. Ilyen energiaforrás a szél-, a nap-, a víz-, a geotermikus energia és a biomassza. Ezen energiák befogása legtöbb esetben jóval kisebb környezetszennyezéssel is járnak, mint a hagyományos, pl. fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) használata. A világ energiaigénye rohamosan nő. Az egyik legfontosabb kérdés a jövőre nézve, tudunk-e úgy áramot, hőt, vagy üzemanyagot előállítani, hogy azzal ne éljük fel tartalékainkat, és ne legyen káros mellékterméke, illetve évezredek alatt sem lebomló hulladéka. A megújuló energiaforrások épp ezekre adnak megoldásokat. Megújuló energiaforrásokról fajtái Napenergia A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkezett energiát napenergiának nevezzük.
Ezen a területen jelentős visszaesés mutatkozik, éves szinten 10 százalékkal, 1990 óta a legnagyobb mértékben csökkent az ágazat teljesítménye, és a folyamat tartós lesz, mert Németország 2022-ben, Belgium 2025-ben, Spanyolország 2030-ban felhagy az atomenergia használatával, Franciaországban pedig 2035-ig 50 százalékkal csökkentik arányát az energiatermelésben. Ez is kiemeli a megújuló forrásokra, mindenekelőtt a szél-, és a napenergia kiaknázására alapozó áramtermelés fejlesztésének fontosságát – tették hozzá. A legnagyobb mértékben éppen ez a két terület, a szél-, és a napenergia használata fejlődik. Tavaly az EU-ban termelt áram 19 százalékát állították elő ebből a két forrásból. A szélenergia aránya 14 százalékos volt, szemben az öt évvel korábbi 9 százalékkal, a napenergia aránya 5 százalékot tett ki, szemben a 2015-ös 3 százalékkal. A megújuló forrásokra támaszkodó tagországok rangsorát Ausztria vezeti az áramtermelésben betöltött 79 százalékos aránnyal. A második Dánia 78 százalékkal, a harmadik Svédország 68 százalékkal, az utolsó helyen Csehország áll 12 százalékkal.
A támogatásoknak köszönhetően a HMKE beépített kapacitása 2021 végére 1125 megawattra emelkedett, azonban ennek ellenére a nyári és téli időszakban is rekordot döntött a bruttó rendszerterhelés. A villamosenergia-fogyasztás növekményét fele-fele arányban biztosította az import és a hazai termelés bővülése. Az import volumene 9, 2 százalékkal volt magasabb a 2020-as évhez képest. A magyar villamosenergia-termelés 2021-ben 3, 4 százalékkal emelkedett. A rendszer alapját a zsinórüzemben és magas kihasználtsággal üzemelő nukleáris egységek jelentették tavaly is, a bruttó hazai termelés 44, 7 százalékát, a fogyasztás 32, 9 százalékát biztosították. A gáztüzelésű erőművek termelése tovább bővült 4, 9 százalékkal, a lignittüzelésű egységek pozíciója tovább romlott, termelésük a tavalyi évhez képest további 19, 2 százalékkal csökkent. Még az év második felében kialakult rendkívül magas árkörnyezetben sem növelték termelésüket. A naperőművek termelése 2019-ben még egy hónapban sem volt magasabb a lignit alapú villamosenergia-termelésnél, viszont 2021-ben márciustól októberig a PV alapú villamosenergia-termelés meghaladta a lignit alapú termelést és éves szinten is meghaladta azt.