Ilyen eset maximum 3 alkalommal és az alapszabadság egynegyedének terhére valósulhat meg. Természetesen a munkáltatónak is időben kell tájékoztatnia munkatársait, hogy mikor mehetnek a jól megérdemelt pihenésre. Ezt a szabadság kezdete előtt 1 hónappal kell megtennie. Meddig adható ki az éves szabadság? Fő szabály, hogy a szabadságot mindig abban az évben kell kiadni, amikor az jár. Nagyon elaprózni sem lehet, mert a törvény azt is előírja, hogy kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A szabadság kiadása és megszakítása – BAJUSZ & DEMETER. 2007. március 31-ig a jogszabály lehetőséget adott arra, hogy a munkáltató meghatározott esetben a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig – kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-ig – adhassa ki, ha az esedékesség éve letelt. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság 2007. március 31-től megsemmisítette. Ma a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig adhatja ki.
Az egész éves hajtás után bizony jól esik a pihenés. Ilyenkor mindenki szívesen tölti az év utolsó napjait családi, baráti körben. Sok cég bezár, és csak januárban kezdi újra a tevékenységét, de ezt nem mindenki teheti meg. Meddig adható ki jogszerűen az éves szabadság? Hogyan történhet a szabadság kiadása? Hogyan vehető ki az éves szabadság? Az éves szabadság kiadása. A kiadás időpontját nagyrészt a munkáltató határozhatja meg, természetesen a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Nagyrészt, hiszen a munkavállalónak is van beleszólási joga. Az alapszabadsága egynegyedét kérésének megfelelően kell részére kiadni. Azt, hogy ezt mikor szeretné igénybe venni, legkésőbb a szabadság előtt 15 nappal közölnie kell a munkáltatóval annak érdekében, hogy a munkáltató a megfelelő munkaszervezésről, működésről, helyettesítésről gondoskodni tudjon. Hirtelen jött szabadság Előfordulhat azonban olyan eset, amikor valaki fontos, hirtelen jött személyes vagy családi ok miatt nem tud munkába menni és szabadságot venne ki. Ilyen esetben haladéktalanul kell jeleznie ezt munkáltatója felé és az így kivett szabadság nem lehet hosszabb 3 napnál.
Főszabály szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Hogyan kell kiadni a szabadságot? A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. (Az eltérő megállapodásra vonatkozó utalás azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállaló e rendelkezéstől a munkszerződésben eltérhet. ) E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a hétfőtól-péntekig tartó munkanapok vonatkozásában jellemezően nem okoz problémát, azonban az egyenlőtlen munkaidőbeosztást, vagy a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatóknál már figyelemmel kell lenni arra, hogy a szabadság kiadása ne a heti vagy napi pihenő napra essen.
A munkáltató köteles munkavállalónak a szabadság kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit. Abban az esetben, amikor a munkáltató a munkavállaló szabadságát szakítja, meg a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő nem számít be a szabadságba és a munkavégzés elszámolása a rendkívüli munkavégzésre irányadó szabályok szerint történik. A munkáltatónak mindenesetre mérlegelnie kell, hogy valóban szükséges-e a munkavállaló szabadságának módosítása vagy megszakítása, mert egy esetleges munkaügyi vita során neki kell bizonyítani, hogy azt fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolta. Az nem szolgálhat indokul, hogy a munkavállaló az adott feladatát nem tudta elvégezni a szabadság megkezdéséig és a szabadság megkezdését megelőzően sem adhat olyan jellegű feladatot és határidőt, amely a szabadság megkezdésének akadályát képezné. Munkaügyi elvi határozat mondja ki, hogy "a munkáltató részéről a szabadság kiadása megszakításnak minősül, ha a szabadság első napján 4 órától kezdődően a munkavállalót munkavégzésre utasítja.
Vagyis a szabadság napok száma nem csökken részmunkaidő esetén sem. 3. Próbaidő alatt tilos a szabadság? Tévhit, hogy a törvény azt írná elő, hogy próbaidő alatt tilos szabadságra menni. A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony első 3 hónapjában a munkáltató nem köteles szabadságot kiadni a munkavállaló kérése alapján. Tény, hogy a legtöbb esetben 3 hónap próbaidőt szoktak kikötni egy új munkahelyen, így a próbaidő egybeesik azzal az időszakkal, amikor a főnök nem köteles elengedni szabadságra az új munkatársat. Ha azonban valakinek például 1 hónapos próbaideje van, őt sem köteles a munkáltató az első 3 hónapban a munkavállaló kérése szerinti napokon szabadságra engedni. 4. Szabadság helyett pénzt is kérhetünk? A Munka Törvénykönyve szigorúan szabályozza, hogy milyen esetekben lehet a szabadság helyett pénzt adni. Egyetlen ilyen eset engedélyezett, amikor a munkavállaló munkaviszonya egy adott munkahelyen megszűnik, és a megszűnésig nem vette igénybe az összes, időarányosan járó szabadságát.
Ebben az esetben a munkavállaló módosíthatja annak időpontját. Próbaidőszak alatt a munkáltató szabadságot kiadhat, de a munkáltató a munkaviszony első három hónapjában nem igényelhet magának szabadnapot. A szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Szabadságok átvitele a következő évre A legtöbb munkahely ma már megengedi, hogy dolgozói bizonyos számú, előző évről maradt szabadságot átvigyenek a következő évre. Ezt azonban a Munka Törvénykönyve is szabályozza. A jogszabályok szerint szabadságot átvinni a következő évre az alábbi esetekben lehetséges: Ha a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött. Ebben esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot. Együttes szerződés esetén a szabadság egynegyedét lehet átvinni következő év március 31-ig. Az életkor szerint járó pótszabadságot a következő év végéig lehet kiadni, ha a munkáltató megegyezik erről munkavállalójával. Ha a munkavállaló miatt felmerült ok következtében nem lehetett a naptári évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
Mutatjuk a szabályokat. 2021. 30. 15:28 Nyolc nap maradt: így szerezhettek az új rendszerben pluszpontokat a nyelvvizsgával Ezt a határidőt érdemes észben tartanotok, különben 28 vagy akár 40 pluszpontot is bukhattok a felvételin. 2021. 18. 07:23 Már nincs sok időtök: eddig lehet feltölteni a nyelvvizsga-bizonyítványt a felvételihez Meddig lehet feltölteni a nyelvvizsga-bizonyítványt a felvételihez, hogy pontot is kapjatok érte? Felvételi pontszámítás nyelvvizsga visszaigenyles. Itt vannak a szabályok. Tóth Alexandra 2021. 10:58 Változik a 2021-es felvételi szabálya: idén azok is jól járnak, akiknek csak résznyelvvizsgájuk van Eltérően az általános szabályoktól - ahol csak a komplex nyelvvizsga ér többletpontot -, idén az írásbeli vagy a szóbeli részvizsgáért is kaphattok pluszpontokat. Mutatjuk, hogy mennyit. 2021. 13:21 Változtak a pontszámítási szabályok, de a felvételi matekban 28+28 még mindig 40 Változott a felvételi pontszámítás egy része: résznyelvvizsgáért is jár pluszpont. Mutatjuk, mit érint pontosan a friss változás. 2021. 06:14 A nyelvvizsga-amnesztiáról továbbra sincs hír, a felvételit azonban érintik a friss változások A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent rendelkezések szerint változik a 2021-es felvételi pontszámítási szabálya.
Jön a katonáskodás, az új szakképzés is változtat a többletpontszámításon. Bár még hónapok vannak hátra a 2022-es egyetemi felvételiig, azt már most tudjuk, hogy hogyan alakul át a többletpontok rendszere. Mutatjuk, miért járnak extra pontok 2022-ben. Jövőre akár 64 többletpontot is kaphat az, aki a felvételi előtt részt vett katonai szakkiképzésben -derült ki egy nemrég nyilvánosságra hozott rendeletből. Ez alapján 2022-ben – sőt már a keresztféléves felvételin is – extra pontokat kaphatnak azok, akik katonai szolgálatot teljesítettek. Felvételi a maximumon: emeltezzek, nyelvvizsgázzak?. A döntés nagy felháborodást váltott ki a diákérdekképviseletek és a szakmai képviseletek között is, a változtatás értelmében ugyanis egy féléves katonai szolgálattal magasabb pontszámot kaphatnak a felvételizők, mint egy felsőfokú nyelvvizsgával. Míg az előbbiért több mint 60 pontot kaphatnak, addig az utóbbi maximum 40 pontra jogosítja a felvételizőket. De mi változik még, és mi marad 2022-ben? Egy alapszabály 2022-ben sem változik: a többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet abban az esetben is, ha a felvételizők különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná.
Ha mellé letesz egy középszintű nyelvvizsgát 28 többletpontért, az angollal minimum 118 pontot húzhat be a felvételin. 118 pontért emelt szinten 68%-ot kellene szereznie, hiszen ott 50 pont adódik az eredményéhez. Tehát, ha ezt az eredményt kisebb eséllyel tudja hozni, mint középszinten a 90%-ot, akkor nem éri meg számára az emelt érettségi, ha pedig fordítva, akkor jobban jár, ha ezt az opciót választja. Még egy lehetőséget fontolóra vehet: a középszintű érettségi + felsőfokú nyelvvizsga kombinációt. Ugyanis 60%-tól már sikeresnek számít a nyelvvizsga, és az eredménytől független jár érte a 40 pont! Így egy 90%-os középszintű érettségivel és 40 ponttal 130 pontot is megszerezhet az 500-ból. Hűha, nem egyszerű ügy ez a felvételi! Felvételi pontszámítás nyelvvizsga dij visszaigenyles. De ne aggódj, ha az adott szak követelményeinek alaposan utánajártok és számításba vesztek minden opciót, nem lehet baj: mi az Y Generációval szurkolunk Neked! 😉 Már előre gyűjtenél az egyetemi évekre? Vállalj diákmunkát extra zsebpénzért az Y Generációnál, jelentkezz még ma!
A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Lehet azonban sejteni egy hozzávetőleges értéket: a keresőjében több évre visszamenőleg ki tudod keresni az elmúlt évek statisztikáit állami és önköltséges képzésekre vonatkozóan is. Törekedj arra, hogy az elmúlt 5 év legmagasabb ponthatárát is meg tudd ugrani, így minimális az esélye annak, hogy gond legyen! Hogyan számítódnak az egyetemi pontok? A felvételi jelentkezés során maximum 500 pont szerezhető: 200 pont tanulmányi pontokkal, 200 érettségi pontokkal és 100 többletpontokkal. Részletesen előbbi kettő részletes számításáról itt olvashattok hivatalos forrásból, a többletpontokról pedig máris szót ejtünk. Felvételi pontszámítás nyelvvizsga amnesztia. Álmaim szakján nagyon magas a ponthatár, mivel szerezhetek plusz pontot? A legtöbb ember egy második emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával szerez többletpontot. Ezen kívül számítanak az országos szintű tanulmányi versenyek (OKTV, diákolimpiák), a kiemelkedő sportteljesítmények, illetve hátrányos élethelyzetek: fogyatékosság, halmozottan hátrányos helyzet. Fontos újdonság 2020-tól fogva, hogy legalább egy emelt szintű érettségit kell tennie annak, aki bármilyen alap- vagy osztatlan képzést szeretne megkezdeni.